Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 11. szám - A NÉPSZÖVETSÉG JÚNIUSI TANÁCSÜLÉSE

• 13 • júi A NÉPSZÖVErSÉG JÚNIUSI TANÁCSÜLÉSE Irta LIPPAY IMRE (Genf) J

únius 4-én délelőtt 11 órakor újra összeül a Nemzetek Szövetségének Tanácsa Genfben, hogy ezidei második ülését megtartsa. Rendkívüli érdeklődéssel néznek ez elé az ülés elé azok, akiknek az ideiglenes napirend a kezébe került. A napirend, mint mindig, színes és változatos és mintegy 35 kérdést foglal magába. Premier plan-ban szerepel a két magyar vonatkozású politikai kérdés : Az optánsok ügye és a szentgotthárdi incidens kérdése. Mindkét ügy látszólag olyan stádiumba jutott, hogy azoknak végleges megoldására, vagyis elintézésére számíthatunk. Illetve ilyen egyenesen kimondani valamit, talán mégis merészség lenne. Ami az optánsügyet illeti, már réges-régen megérett a végleges intézésre, de ha az utóbbi külpolitikai eseményeket vizsgáljuk, akkor sajnos, meg kell állapítanunk, hogy felmerül a lehetősége annak, hogy a magyar-román optánsügyet talán megint el fogják halasztani. A német és francia külügyminiszterek: Stresemann és Briand ugyanis betegek és már egészen bizonyos, hogy a júniusi tanácsülésen nem vesznek részt. Nagyon könnyen megtörténhetik, hogy az angol külügyminiszter, Chamberlain, kollégáinak távolmaradásától befolyásoltatva, szintén nem jelenik meg a júniusi tanácsülés alkalmával Genfben. Ezt a feltevést még az is alátámasztja, hogy éppen Chamberlain volt az, aki a legutóbbi ülések egyikén azt az ajánlatot terjesztette a Tanács elé, hogy szállítsák le az évi tanácsülések számát négyről háromra. Ez az alkalom talán éppen kapóra fog jönni az angol külügyminiszternek, hogy az 1928-ík évben csak háromszor jöjjön el Genfbe. Már pedig, ha az angol külügyminiszter nincsen Genfben, akkor nem lehet az optánsügyet tárgyalni, mivel annak ő az előadója a Tanács előtt. Máskülönben „jólinformált népszövetségi körökben" úgy tudják, hogy a márciusi tanácsülés óta az optánsper egyetlen lépéssel sem haladt előre. Ami a szentgotthárdi gépfegyverszállítmány ügyét illeti, a hármasbizottság jelentését fogja a Tanács meghallgatni. A hármasbizottság, melynek Blokland (Hollandia), Procope (Finnország) és Villegas (Csili) miniszterek a tagjai, Hágában ülésezett néhány héttel ezelőtt. Miután a Szentgotthárdra kiküldött bizottság jelentését meghallgatták, megszövegezték a Tanács elé terjesztendő jelentést, amely, mint hírlik, Magyarországra nézve rendkívül kedvező. A politikai kérdések közül, a Népszövetség által már tárgyaltakhoz csatlakozik az albán kormány kérelme, amelyben a Görögországban lakó albán kisebbségek helyzetének a megvizsgálását kéri. A kisebbségi kérdések közül nagy érdeklődés előzi meg a Tanács által kinevezett hármasbizottságnak (Kína, Kolumbia és Holhin dia) végleges jelentését, a vilnakörnyéki litván fajú és nyelvű lakosok helyzetéről, továbbá a íelsősziléziai kérdésre vonatkozó tanácsi hatá rozatot. A jogi kérdések közül határozottan Olaszország képviselőjének Scialojának, a Tanács elé terjesztendő memoranduma lesz a legérdekesebb, melyben a Nemzetek Szövetségének fennhatósága alatt kötött szerződések ratifikációjáról fog megemlékezni. A márciusi Tanácsülés alkalmával a Népszövetség vezértitkárát bízták meg egy jelentés elkészítésével és annak a júniusi ülés alkalmával való benyújtásával, a Nemzetek Szövetségének viszonyáról az általa alakított intézetekhez. Ezen két kérdéshez csatlakozik még a Tanács elnökének jogairól és illetékességéről szóló jelentés is. A szentgotthárdi incidens kivizsgálásával megbízott hármasbizottság a Tanács márciusi ülése alkalmával utalt arra, hogy végleges jelentésben visszatér erre a sokat vitatott pontra, hogy a Tanács elnökének melyek a jogai és mikor illetékes közbelépni, nehogy mégegyszer előállhasson az a helyzet, mint ami előállott a Tanács elnökének a gépfegyverszállítmány ügyében való közbelépése alkalmával. A júniusi tanácsülés napirendjén szerepelnek a gyermekvédelmi, ópium és egészségügyi bizottságok, valamint a gazdasági és pénzügyi bizottságok jelentései, a március, április és május hónapokban tartott ülésekről. A görög menekültek kérdésével foglalkozó athéni iroda és a Népszövetség biztosának a bolgár menekültekről szóló jelentése is napirendre tüzetett. Mint látjuk a műsor nagy és változatos. A tanácsterem már tisztán várja a konferencia kezdetét. Csak a tanácsasztal körül elhelyezett székek közül nyugtalankodik kettő, melyek a francia és német külügyminiszterek állandó helyei. Belecsikorogják a csendes éjszakába bánatukat, ugyanis attól tartanak, hogy nem fog-e Briand és Stresemann helyett kényelmes párnáik közé, tömegben nagyobb, de fajsúlyban kisebb politikus beleülni. . . . Örömmel látom, hogy e Társaság hivatalos lapja, a „Magyar Külpolitika" tartalomban és terjedelemben ily szépen fejlődik és nagyon szükségesnek tartanám, hogy ez az orgánum az ország népességének mennél szélesebb körébe jusson el, — ott legyen minden magát intelligensnek mondó ember asztalán és a legkisebb falusi olvasókör helyiségében is. UGRÓN GÁBOR v. b. t. L, v. m. kir. belügyminiszter, országgyűlési képviselő