Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 11. szám - JUGOSZLÁV ELLENZÉKI VEZÉREK A KISEBBSÉGEK JOGAIÉRT

Magyar Külpolitika 11. szám MÚZEUMUNK KIÁLLÍTÁSA írta GABÁNYI JÁNOS ny. tábornok A

Magyar Nemzeti Múzeum immár ötödik . kiállítását nyitotta meg folyó évi május 24-én. Szépek voltak azok a szavak, amelyeket az intézet nagyon tevékeny főigazgatója. Hóman Bálint, a kormányzó úrhoz és Klebelsberg gróf, vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézett, szép és érdekes volt a történelmi, retrospektív képet mutató beszéd, amely a kultuszminiszter ajkait elhagyta, szép és tanulságos az a katalógus, amelyet a Múzeum „Tíz év szerzeményei 1919—1928" címmel a megnyitás alkalmából kiadott, — de mégis legszebbek, legérdekesebbek és legtanulságosabbak azok a tárgyak, amelyeket a szemlélők a falakon, a tárlókban, az emelvényeken láthatnak. Ezek tizenegy teremben, illetve folyosórészekben vannak elhelyezve. Minden kiállított tárgy a magyar nemzeti önérzetnek, a büszke magyar faj dicső múltjának, a magyar kultúra fölényének dokumentuma. Olyan energiák rejlenek ezekben, amelyekből, mint nemzetünk hatalmas erőforrásából a tenniakarás, a hit és a boldog jövőnkbe helyezeti rendíthetetlen bizalom kemény tölgyfája sarjadzik. Folyóiratunk hasábjain nem foglalkozhatunk részletesen a kiállítás gazdag anyagával mely páratlan szaktudással, kiválogatásának alaposságával, elrendezésének üg}rességével. csoportosításának esztétikájával együtt, valóban megkapja a szemlélőt, ezért tehát csak két teremnek gazdag tartalmáról emlékezünk meg, minthogy ezek külpolitikai tekintetben is rendkívül becsesek. Az egyik teremben — a kupolacsarnokban — látható Fadrusz János gyönyörű alkotásának, a pozsonyi Mária Terézia-szobornak néhány megmentett töredéke. A csehek ezt a pompás szépművészeti remekművet barbárul ledöntötték. Remegő ajkakkal, tágranyitott szemekkel, sőt ökölbeszorított kezekkel szemléljük a törmelékeket és azt kérdezzük. ,,Vájjon lehetséges-e, hogy az a nemzet, amely magát kérkedve nevezi a kultúra egyik zászlóvivőjének, ezt cselekedte ? . . ." Sóhajtva lépünk be a — trianoni terembe. A könyvek, egyéb nyomtatványok és plakátok százai várnak ott reánk. Ezek láttára most már nem fojthatjuk el keserűségünket. Figyelmeztettem is a Múzeum főigazgatóját, hogy ,,ide kellett volna elhoznotok Harmsworth urat! Hadd lássa, milyen eszközökkel küzdöttek és küzdenek a magyarok ellen az új hó dítók!" Urmánczy Nándort pedig lelkem egész forróságával biztattam, hogy írjon a plakátokról és egyéb „sajtótermékekről'" lángoló cikket. Hadd vegyék azok is tudomásul, mit rejt magában a trianoni terem, akiknek nincs módjukban azt látniok. Csak két szemelvényt iktatunk ide. A 8. számú plakátot Bonnaud György, Komárom főparancsnoka adta ki Komáromban, 1919 június 5-én. Ennek néhány sora így hangzik: „Kötelességemet teljesíteni fogom és a rendelkezésemre álló nehéz tüzérséggel a várost inkább porrá lövetem, semhogy az ellenségnek átengedjem. A fegyelemnek bármilyen megszegését, valamint az árulást a helyszínen fogom megtorolni, tekintet nélkül személyre, és rangra. Én nem ismerek más büntetést, — csak a halált!" A másik plakát, amelyről megemlékezünk, undorító valami. Egy magyar embernek, gúnyt sugárzó tollal rajzolt alakja csalogatja a tótokat egy ketrecbe, hogy azután kivégezze és vérükkel a többieket leöntözze . . . Elég ebből ennyi. Sokat, nagyon sok ilyen „érdekes" plakátot és egyéb nyomtatványt sorolhatnánk még föl, de ez fölösleges. Velem együtt, meg vagyok győződve, a látogatók százai azonnal megalkották véleményüket a kiállítás ezen anyagáról. Ezt röviden a következőkben foglalhatom össze: „Amely „hódító'* nép ilyen eszközökkel kényszerül harcolni, annak stratégiai állásai nagyon bizonytalanok lehetnek . . . Nem az erőszak, hanem az -— igazság fegyvereivel kell hadakozni s akkor — megérthetjük egymást! De — mikor érkezik el ennek az ideje — odaát? Mi erre — készen vagyunk! . . . . . Egy szerződés nem lehet sírbolt. A világtörténelem sohasem ismert örökké tartó szerződéseket. .. MUSSOLINI. 1928 március hó 27-én Rothermere lordhoz intézett szavai a magyar revíziós törekvésekre vonatkozólag. SZENT ISTVÁN ARTÉZI FÜRDŐ ESZTERGOMBAN (2006) ^Wi • lillMVIHlinBl (5-24) TULAJDONOS AZ ESZTERGOMI TAKARÉKPÉNZTÁR R.-T. TELEFONSZÁM 26. Artézi strandfürdő 50 x 25 méteres medencével! Éttermek és szállodai Remek kerthelyiség, tánc- és színházterem Str and bu ff et, játszótér, homok-és napfürdők! ^áióíereni/uíonnan8 Víz hőfoka C 29. * Budapestről autóút 1 óra. Külön uszodák! * Gőz- és kádfürdők! berendezve. # * Vasút és hajóállomás. ^ *