Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1928 / 11. szám
MAGYAR KÜLPOLITIKA POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI LAP IX. évfolyam 11. szám 1928 június 1 TARTALOM Fali Endre dr.: Tanulságok .... . . / Az olasz-szerb viszony kiélesedése 2 Finn és észt vendégek Magyarországon .... 4 Nemzetiségek Harmsworth előtt 5 A német választások eredménye: eltolódás a szélsőségek felé 7 Angol fotóriporterek és filmoperatőr ők munkája Magyarország érdekében ,9 Jugoszláv ellenzéki vezérek a kisebbségek jogaiért 10 A második gyulafehérvári határozat 11 Gabányi János ny. tábornok: Múzeumunk kiállítása 12 Lippay Imre (Genf): A Népszövetség júniusi tanácsülése 13 Rovatok 14 TANULSÁGOK Irta dr. FALL ENDRE A magyar élniakarásnak, a magyar erőnek orkánszerű megnyilatkozása volt Harmsworth itt tartózkodásának néhány napja. A nemzeti érzésnek egeket ostromló ereje. Kifeszült mellek és megfeszült izmok, ökölbeszorult kezek, elszánt, dacos arcok és lázas tekintetek. Örömmámor: A magyar szívek és magyar lelkek hálazenéje. Ez Harmsworth útja Magyarországon, Soprontól Debrecenig és Debrecentől vissza a határig. A Givitas Fidelissima nagyszerű polgármesterének, Thurner Mihálynak klasszikus szavait a nyugatmagyarországi német testvéreink szemében megjelent hálakönnyek pecsételték meg . . . Győrben, Komáromban, s a községek végtelen sorában Budapestig mindenütt virágeső, örömmámor. Budapesten pedig olyan fogadtatás és olyan felvonulás, amilyent még Európa nem látott. A százezer főnyi tömegben munkások, iparosok, kereskedők, tisztviselők, kis- és nagygazdák, asszonyok, gyerekek, cserkészek, leventék, vitézek, a magyar nép minden rétegének képviselete. S megérkezése napján a Magyar Revíziós Liga és a Tesz estebédjén, majd a Külügyi Társaság ebédjén egymás mellett szeretetben és lelkesedésben a katholikus., protestáns és zsidó egyházak vezetői, liberálisok és demokraták, fajvédők, kis- és nagygazdák, mágnások és kispolgárok. S a megértés és a lelkek összeforrásának ez a csodálatos harmóniája egy gondolatnak szól, a revízió gondolatának, s egy szent célért törté nik, a magyar feltámadásért. Aztán jönnek főhercegi és mágnásebédek és vacsorák, lelkes fogadtatások a nyomortanyákon. Mindenki ki akarta tárni a szívét, a lelkét, mindenki tanúbizonyságot akart tenni hálájáról és a magyar feltámadásba vetett rendíthetetlen hitéről a paloták büszke lakóitól le a nyomortanyák szenvedő népéig. De nemes barátunkra: Harmsworthra és angol barátaira a legmélyebb hatást a szegedi fogadtatás tette. Száz község és város vonult fel az Alföldről Szegedre, s amikor ez a 7(),()()() főnyi tömeg fegyelmezetten és katonásan elvonult Harmsworth előtt, az egész félelmes hadsereg hatását keltette. A magyar föld acélos ereje hömpölygött Szeged utcáin végig, s aki ezt látta, az szilárd hittel néz a magyar jövő elé. Egyes községek teljes létszámmal vonultak fel, ott volt a község apraja nagyja. S az öregek ezt kiáltották: ,,Mi már katonák vagyunk". A fiatalok így kiáltottak: ,,Mi katonák leszünk". Aki ezt a felvonulást látta, az látta Botondnak, Szent Lászlónak, Hunyadi Jánosnak, Zrínyi Miklósnak, Rákóczinak. Kossuth Lajosnak a dicsőséges hadseregeit, az látta egy ezeréves nemzetnek elpusztíthatatlan erejét. Negyven percig csak az acélos izmú leventék jöttek, utána fekete ruhájukban a vitézek, Mátyás király fekete serege elevenedett meg, majd a cserkészek, s a föld acélos íiai következtek. Ezt a hadsereget nem lehet megfélemlíteni, sem tankkal, sem repülőgéppel, sem a pokollal. S amikor Harmsworth Szeged után ugyanezt a magyar erőt látta Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Cegléden és Debrecenben, s amikor a Hortobágyon látta a magyar ménest és gulyát, a délibábot, a csikósokat, s a tüzes magyar lányokat és menyecskéket; — megcsapta a magyar levegő, megértette a magyar nép lelkét, beleélte magát annak dicsőséges múltjába, s magával ragadta a kriptából feltámadt népnek jövőjébe vetett hite, erős akarata és önbizalma, s az ünneplő