Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 10. szám - Jugoszlávia megszületése: szent hazugság. A Moderno kávéháztól a La Salle szállóig

1928 • 11 • május 16 nak látszott. Potocsnyák ezért gyermekkori barátjához, don Niko Grskovics, clevelandi horvát plébánoshoz fordult támogatásért Grskovics melléje is áll a lapjával, a Hrvatski Svijet"-tel és politikai egyesületével, a „Hrvatski Saves"-zal. Ámde így is nagy nehézségbe ütközött egy általános, a népszavazás jellegével bíró nagygyűlés összehúzódása. A komolyabb horvátok u. i. húzódoztak egy ilyen sorsdöntő, egy ilyen és történelmi rezoluciónak a meghozatalától az otthoni horvát nemzet nevében is, amelynek felfogását és hangulatát ők éppen a háborús viszonyok miatt nem ismerték. De különben is úgy tudták, hogy az elszakadási politika ellenkezik Stárcsevics Ante szellemével. Don Niko maga is ezt a felfogást találta Chicagóban. Potocsnyák erre segítségül az amerikai horvát sajtóhoz fordult. Lendületes és gyűlölködő cikkek egész áradatával támadt tehát neki Ausztriának és a magyaroknak, így támadva, el is ért bizonyos sikereket, de mégsem bízott abban, hogy a rezoluciót ellenzés és botrányok nélkül szerezheti meg. Azért mesterséges taktikához, fogáshoz kellett fordulnia. Maga Potocsnyák don Niko ingadozásának a megtörése céljából így írja le neki követendő taktikáját: „Te félsz bizonyos olyan tömegektől és kémektől, akik botrányba fullasztanák és majorizálnák a gyűlésünket. Ez a félelmed nem indokolt, mert a gyűlést csak az egyesületek kiküldöttjei és olyan egyesek fogják alkotni, „akik súllyal bírnak állásuknál fogva és becsületes nemzeti hírük és munkásságuk alapján". Ezért a gyűlést előkészítő bizottság majd verifikációkról fog gondoskodni s így a tárgyalásra és a konventbe csak azokat engedjük be, akiket a bizottság eleve igazol. Ez nem lesz csak tömeggyűlés, hanem inkább csak a horvát, szerb, szlovén elem elitjéé." Grskovics erre a mesterfogásra beadja a derekát. Potocsnyák aztán a délszláv nyelvű amerikai sajtó egy részében kiáltványt intéz „az összes jugoszláv hazafiakhoz, — a horvátokhoz, szerbekhez, szlovénekhez Amerikában és más területeken" — című invokációval. Kifejti benne, hogy az amerikai délszlávságnak joga és kötelessége, „hogy nyilatkozzék anyjának: az országnak és atyjának: a nemzetnek nevében". A „nemzeti tanácskozás" ilyen előzmények után Chicagóban volt 1915 március 10-én a „La Salle"-szállóban. A gyűlés színhelyére azonban csak előzetes legitimálás után és különleges igazolvánnyal volt szabad belépni. Ezeket maga Potocsnyák adta át és írta alá. A többi megjelentet az amerikai detektívek eltávolították. Összesen 563-an vettek és vehettek csak részt a nagy históriai délszláv rezolució meghozatalában. A rezolució felett azonban a gyűlésen nem volt szabad így sem tárgyalni, mert az „csak manifesztáció jellegével bírt" a jugoszláv egész nevében és jogán: minden tárgyalás nélkül. Ez a nevezetes la-sallei rezolució egyébként szószerinti szövegében így szól: „Az Egyesült Északamerikai Államokban élő és az ausztriai-magyarországi jugoszlávok képviselői, akik 1915 március 10-én Illinois államnak Chicago nevü városában összegyűltek, kijelentjük : A horvátok, szerbek és szlovének egy és ugyanaz a nemzet, amelyet az egy nyelve jellemez és akik különböző elnevezések alatt az Osztrák-Magyar Monarchia különböző délkeleti területeit, Szerbiát és Montenegrót alkotják. Közös nevük : Jugoszlávok. Az Osztrák-Magyar Monarchia jugoszlávjai, — amelyben két nép uralkodik, a németek és magyarok, — teljes rabságban sínylődnek és mennek tönkre. Nem élveznek semmiféle politikai jogokat, gazdaságilag a végsőkig kihasználtatnak és kizsákmányoltatnak, kulturális fejlődésükben akadályoztatnak, nacionális szempontból megsemmisíttetnek, szociális téren pedig elnyomást szenvednek, háttérbe szoríttatnak. Ezt az állapotot többé elviselni nem akarhatjuk, ha azt akarjuk, hogy nemzeti individualitásunkat és létünket megőrizhessük. Egyetlen üdvünket ezektől a viszonyoktól való megszabadulásunkban és az Osztrák-Magyar Monarchiától való minden kötelékünknek a megszakításában látjuk. Fennmaradásunkat, fejlődésünket és haladásunkat biztosítva is csak a mai Osztrák-Magyar Monarchia és a Szerb Királyság jugoszlávjainak egységes állami organizmusában látjuk, amiért is kívánjuk az Osztrák-Magyar Monarchia és a Szerb Királyság összes jugoszlávjainak egy egységes államegészben való egyesülését. Ezek alapján fordulunk bizalommal a Szövetséges Hatalmakhoz, amelyek együttesen viselik a háborút az összes járomba hajtott népek felszabadításáért, azzal a biztos várakozással, hogy komolyan számolni fognak .elünk, jugoszlávokkal, hogy komolyan számolni fognak lehetőt megtesznek, hogy ezek az igazságos, egyedüli menekvésünket jelentő kívánságaink és törekvéseink valóra váljanak, mert a Délen így szilárdulnak meg az állapotok és így jutnak egyensúlyba Európában is a nemzetek közötti viszonyok." Ezzel a rezolucióval elértük azt, — mondja Potocsnyák — ami ez időben a Jugoszláv Odbor számára a legszükségesebb volt: az egész — a szerbekből, horvátokból, szlovénekből álló — jugoszláv Délnek a felszabadítását és egységesítését célzó munkásságunknak nemzeti legitimálását. Másnap azután megalakult az amerikai délszlávok „Narodni Jugoslovenski Odbor"-ja, mint a közben megalakulandó londoninak ameA természetes IGMANDI (2011) keserűvíz gyomor- és béltisztító hatása páratlan. Az Igmándit netévessze össze másfajta keserűvízzel! Kapható mindenütt kis és nagy üvegben.