Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 10. szám - Jugoszlávia megszületése: szent hazugság. A Moderno kávéháztól a La Salle szállóig

Magyar Külpolitika . 12 . 10. szám rikai tagozata. Március 27-én az Odbor az amerikai délszlávok számos lapjában egy újabb kiáltvány útján teszi a chicagói délszláv nemzeti rezoluciót. Május 6-án pedig már az európai Odbor memorandumot nyújt át Anglia, Franciaország és Oroszország kormányaihoz, amelynek fejtegetéseiben a chicagói rezolu­cióra támaszkodik, mint olyanra, amely az egész délszláv nemzet nyilvánosan és egysége­sen dokumentált közös akarata az egyesülés tekintetében. Általános súlyt az amerikai közvélemény előtt azzal adnak a rezoluciónak, hogy a la sallei válogatott gyűlés hangzatos üdvözlő táv­irattal köszönti Wilson elnököt, Illinois állam kormányzóját és Chicago városának polgár­mesterét. A mesterséges, a Monarchiát bontó agitáció tehát így indult meg a római „Moderno"-kécvé­ház emigráns törzsasztalától és így jutott el a chicagói „La Salle"-szá\ló ügyvédi mesterfo­gással előteremtett jugoszláv egyesülési rezolu­ciójáig. De a legjellemzőbbet íme, befejezésül. Po­tocsnyák értesíti Sasanov orosz külügyminisz­tert is a gyűlés lefolyásáról, eredményéről. A jelentésében a 700 ezernyi amerikai délszlá­vok számát azonban másfél millióban tüntette fel: „megkétszereztem a számukat tudatosan, hogjr ezzel nagyobbítsam a chikagói rezolúcíó effektusát s mindannak, ami ezzel összefüg­gött, mert az akkor így volt szükséges. A re­zohlció ugyanis egy olyan megnyilatkozás volt, amelynek az volt a hivatása, hogy az ott­honiak nevében is szóljon és az egész nemzet nevében. Tekintettel a végcélra, ez a megkét­szerezett szám — amint mondani szokás — egy szent hazugság volt." Az összes adatok, idézetek dr. Frankó Po­tocsnyáknak abból az öt kötetnyi művéből valók, amelyekben Potocsnyák, a csikagói rezolúció megalkotója, a „jugoszláv eszme" főagitátora, Jugoszlávia megszületésének előz­ményeit a háború tartama folyamán, megírja. . . . Minden program, minden párt e's minden jeíszó annyit ér, amennyit a nemzet nagy ügyének, a Békeszerződés revíziójának kasznáíni tua. RASSAY KÁROLY országgyűíe'si üépvisefó. A képviselőházban 1928 március 28-án tartott beszédéből. A VENDSEG KÉRDÉSE írta MIKOLA SÁNDOR A régi Magyarországnak délnyugati részén, . a Rába és a Mura folyók között fekszik a vendség, melynek területe 940 km2, lakosai­nak száma 91,436, kiknek % része vend, XA része pedig magyar anyanyelvű. Ennek a terü­letnek a Magyarország és Jugoszlávia közti ha­tárvonalon egészen kivételes szerep jutott, mert lejjebb, közel 150 km. hosszúságban a Dráva és a Mura folyók mentén vonul a határ, a vendségnél azonban elhagyja a Mura folyót, behatol Magyarország testébe és egy kis szarv­alakú nyúlványt kanyarít ki Jugoszlávia szá­mára, amely Áusztria és Magyarország közé ékelődik be. mostani államától pedig a Mura folyó által elválasztva. De nemcsak ez a ki­vételes földrajzi helyzet, hanem a vendség tör­ténete, kiváltképen pedig azok a történeti ese­mények, amelyek itt az összeomlás után le­folytak, méltán keltik fel figyelmünket. Honnan származik a vendség? Tudvalevő, hogy az ókorban Európa számos helyén lak­FIRST HOUSE OF . _ COINS AND MEDALS £1 BUDAPEST JOSEF von STÜRMER VIII., JÓZSEF-KÖRŰT 66/1, BUDAPEST * Richest Stock in Coins and Medalso1a\\ (ji'Tj Times and Countries! • Praehistorical L-i^ and antique Excavations! + Purchase / C^/ an(* ^a^e • * our ^ast Catalogues Nr. 11 and 12! t Collectors have it cost-free! (2001.) tak oly népek, amelyek magukat vendeknek nevezték. Ilyenek laktak a mai Franciaország északnyugati, a mai Olaszország északi, a mai Németország közép és keleti részein, továbbá az Alpesekben szerteszórva úgyszólván min­denütt. Ezek az ókori vendek semmiesetre se lehettek szlávok, mert a szlávok csak a Krisztus utáni hatodik században törtek elő a nagy Sarmata-síkságról, hogy nyugatra és délre haladva, új hazát keressenek maguknak. Milyen fajú és nyelvű népek voltak tehát a vendek és hogyan lettek szlávokká? A tudó­sok, elsősorban Schachmatov, hírneves orosz nyelvész (Archiv für slavische Philologie 1911) azon a véleményen vannak, hogy a vendek eredetileg valamennyien kelták voltak, kelta nyelven beszéltek, későbbi időkben azonban az őket meghódító népekbe beleolvadtak és azoknak a nyelvét vették fel. így a francia­országi vendek latin, később francia, az olasz­országi vendek latin, később olasz, az Alpe­sekben és Németországban lakó vendek egy része német, másik része pedig szláv nyelvet vett fel a szerint, hogy milyen nyelvű nép uralma alá került. Schachmatov elmélete sze­rint, tehát a magyarországi vendek a Krisztus utáni hetedik és nyolcadik században szlávo­sodhattak el, amikor a Balkán-félszigetre be­nyomult szlávok egészen az Alpesekig hatoltak előre. Ezek a kelta eredetű, de elszlávosodott vendek azután a Krisztus utáni kilencedik

Next

/
Thumbnails
Contents