Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 9. szám

1928 3 május 1 ttlélt, mégis csak álombeli, ime itt van kezei között, az ezeréves Magyarország romjaiból a román Erdély, Nagyrománia főniksze kelt életre. Ennek a diadalra jutott politikának győztes politikai vezére pedig ö. Kormányzata, vezérének minden személyi intaktsága dacára, az erdélyi magyarság szemében és emlékezetében a macchiavellisz­tikus brutalitásnak örökké keserves emléke marad. De nemsokára kénytelen a hatalmat odahagyni, s ma már hetedik éve barátaival együtt a legélesebb ellenzéki politikát csi­nálja azon Nagyrománia ellen, melynek egyik megteremtője volt. Az összeütközés két ellentétes állami és po­litikai felfogásból ered. Maniu Gyula a jogál­lam, a jogrend etikai szempontját tartja az állami élet szilárd fundamentumának szem­ben Bratianuék kormányzati és politikai kon­cepciójával, mely Nagyrománia megtarthatá­sát egy szilárd és biztos párturalommal, egy öntudatos kormányzattal képzeli el. Természe­tesen ellenkező a két koncepciónak államer­kölcsi felfogása is, de ezentúl százados hagyo­mányok ütköznek össze bennük, vezéreik személyén keresztül. De éppen itt jutunk el Maniuna a magyar közvélemény általi félre­ismeréséhez. Maniu, ha etikai szempontokat hangoztat a Bratianuk korrupcióval enyhí­tett despotizmusával szemben, ebben nem a magyar jövendőnek szálláscsinálója, hanem ellenkezően, azért akarja konszolidálni, állam­és kormányzatképessé tenni Romániát, mert ezek nélkül feltétlenül buknia kell. A tényle­ges hatalom, a társadalmi, gazdasági és po­litikai erők akként osztódnak el Romániában, hogy mindaz, ami erő és befolyás, az a Bratia­nuk körül csoportosul. Ezek ellen viszi re­ménytelen attakra Maniu népét és a vele szö­vetkezett romániai paraszpártot. Bratianuék hadállásai pedig erősek. A két nagy feszítő és robbantó erőt: az erdélyi pro­bléma és a szociális kérdés felvetését, Maniu sohasem fogja működésbe hozni. A szociális probléma felvetése Oroszország szomszédsá­gában már több mint játék a tűzzel, az erdélyi kérdés felvetése a restaurálódó Magyarország szomszédságában pedig aktív bontó tényezője. Maniu sokkal határozottabban áll a román integritás priuszán, mint bármely más román politikus, vele a román határok kérdésében megalkudni nem lehet, csak kemény küzde­lemben elvenni tőle. Szállóige lett mondása: ..inkább a föld alatt, mint még egyszer idegen uralom alatt". Maniu aktív tényező azon sorsformáló erők között, melyekből az új Magyarország alakul. Ha modorban és személyes érintke­zésben nem is érezhető, makacs, konok és fa­natikus ellensége a magyar nemzetnek. Tőle megértést nem várhatunk. Drága Erdélyünk földjén, melyet örökké románnak akar tudni, melyre egy férfiélet egész energiáját reáál­dozta minduntalan egy kemény, történelmi erőbe ütközik: a magyarságba. Nem a ma­gyar kisebbségbe, hanem az egységes nagy magyar nemzetbe, mely ma már készen áll a harcra. A jelenkor Erdélyének két legnagyobb és leghatalmasabb fia Maniu Gyula és Bethlen István. Két nagy kiegyenlíthetetlen végletnek vezérei és csak Erdély olthatatlan szerelmé­ben egyek. Sebess Dénes Bethlen Istvánról írott munkájában elbeszéli azt a jelenetet, mi­kor Maniu egy birtokpolitikai ankét után be­mutatkozott Bethlennek s az értekezleten el­nöklő Polónyi Géza pathétikusan ölelte össze a két politikust: ,.a nagy szláv tengerrel szem­ben egymásra utaltan álló két faj, a román és magyar, értsétek meg egymást". Fájdalom, azt hisszük, Polónyi Géza karja ölelte utoljára össze Erdély két nagy repre­sentatív men-jét. ... „ A magyar probléma ma külpolitikai probléma. Azt a látókört, amelyet természet­szerűleg, ha nem vesztettük is el teljes mér­tékben külpolitikai téren, de amely meg­gyengült a magyar nemzetben, mert kizáró­lag belpolitikai problémákkal foglalkozott, vissza kell szereznünk, még pedig nemcsak a magasabb rétegekben, hanem az egyszerű embereknél, a falvakban is, mert minden­kinek tudnia kell, hogy cselekvésének, gon­dolkozásának, nyilatkozásának következ­ményei vannak nemcsak belpolitikai téren, de külpolitikai téren is". BETHLEN ISTVÁN GRÓF. „JÓZSEF FŐHERCEG" SZÁLLODA ,2008) BUDAPEST, BAROSS-TÉR 2. (A keleti pályaudvarral szemben) (5-6) HIDEG ÉS MELEG VÍZ! <§> OLCSÓ SZOBÁK!

Next

/
Thumbnails
Contents