Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1928 / 9. szám
1928 3 május 1 ttlélt, mégis csak álombeli, ime itt van kezei között, az ezeréves Magyarország romjaiból a román Erdély, Nagyrománia főniksze kelt életre. Ennek a diadalra jutott politikának győztes politikai vezére pedig ö. Kormányzata, vezérének minden személyi intaktsága dacára, az erdélyi magyarság szemében és emlékezetében a macchiavellisztikus brutalitásnak örökké keserves emléke marad. De nemsokára kénytelen a hatalmat odahagyni, s ma már hetedik éve barátaival együtt a legélesebb ellenzéki politikát csinálja azon Nagyrománia ellen, melynek egyik megteremtője volt. Az összeütközés két ellentétes állami és politikai felfogásból ered. Maniu Gyula a jogállam, a jogrend etikai szempontját tartja az állami élet szilárd fundamentumának szemben Bratianuék kormányzati és politikai koncepciójával, mely Nagyrománia megtarthatását egy szilárd és biztos párturalommal, egy öntudatos kormányzattal képzeli el. Természetesen ellenkező a két koncepciónak államerkölcsi felfogása is, de ezentúl százados hagyományok ütköznek össze bennük, vezéreik személyén keresztül. De éppen itt jutunk el Maniuna a magyar közvélemény általi félreismeréséhez. Maniu, ha etikai szempontokat hangoztat a Bratianuk korrupcióval enyhített despotizmusával szemben, ebben nem a magyar jövendőnek szálláscsinálója, hanem ellenkezően, azért akarja konszolidálni, államés kormányzatképessé tenni Romániát, mert ezek nélkül feltétlenül buknia kell. A tényleges hatalom, a társadalmi, gazdasági és politikai erők akként osztódnak el Romániában, hogy mindaz, ami erő és befolyás, az a Bratianuk körül csoportosul. Ezek ellen viszi reménytelen attakra Maniu népét és a vele szövetkezett romániai paraszpártot. Bratianuék hadállásai pedig erősek. A két nagy feszítő és robbantó erőt: az erdélyi probléma és a szociális kérdés felvetését, Maniu sohasem fogja működésbe hozni. A szociális probléma felvetése Oroszország szomszédságában már több mint játék a tűzzel, az erdélyi kérdés felvetése a restaurálódó Magyarország szomszédságában pedig aktív bontó tényezője. Maniu sokkal határozottabban áll a román integritás priuszán, mint bármely más román politikus, vele a román határok kérdésében megalkudni nem lehet, csak kemény küzdelemben elvenni tőle. Szállóige lett mondása: ..inkább a föld alatt, mint még egyszer idegen uralom alatt". Maniu aktív tényező azon sorsformáló erők között, melyekből az új Magyarország alakul. Ha modorban és személyes érintkezésben nem is érezhető, makacs, konok és fanatikus ellensége a magyar nemzetnek. Tőle megértést nem várhatunk. Drága Erdélyünk földjén, melyet örökké románnak akar tudni, melyre egy férfiélet egész energiáját reááldozta minduntalan egy kemény, történelmi erőbe ütközik: a magyarságba. Nem a magyar kisebbségbe, hanem az egységes nagy magyar nemzetbe, mely ma már készen áll a harcra. A jelenkor Erdélyének két legnagyobb és leghatalmasabb fia Maniu Gyula és Bethlen István. Két nagy kiegyenlíthetetlen végletnek vezérei és csak Erdély olthatatlan szerelmében egyek. Sebess Dénes Bethlen Istvánról írott munkájában elbeszéli azt a jelenetet, mikor Maniu egy birtokpolitikai ankét után bemutatkozott Bethlennek s az értekezleten elnöklő Polónyi Géza pathétikusan ölelte össze a két politikust: ,.a nagy szláv tengerrel szemben egymásra utaltan álló két faj, a román és magyar, értsétek meg egymást". Fájdalom, azt hisszük, Polónyi Géza karja ölelte utoljára össze Erdély két nagy representatív men-jét. ... „ A magyar probléma ma külpolitikai probléma. Azt a látókört, amelyet természetszerűleg, ha nem vesztettük is el teljes mértékben külpolitikai téren, de amely meggyengült a magyar nemzetben, mert kizárólag belpolitikai problémákkal foglalkozott, vissza kell szereznünk, még pedig nemcsak a magasabb rétegekben, hanem az egyszerű embereknél, a falvakban is, mert mindenkinek tudnia kell, hogy cselekvésének, gondolkozásának, nyilatkozásának következményei vannak nemcsak belpolitikai téren, de külpolitikai téren is". BETHLEN ISTVÁN GRÓF. „JÓZSEF FŐHERCEG" SZÁLLODA ,2008) BUDAPEST, BAROSS-TÉR 2. (A keleti pályaudvarral szemben) (5-6) HIDEG ÉS MELEG VÍZ! <§> OLCSÓ SZOBÁK!