Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 8. szám - TITKOS TÁRSASÁGOK KÍNÁBAN

1928 13 április 20 Bottai államtitkár sajtófőnöke, Radisics Elemér di\, a társaság igazgatója, Drucker György dr. ós Fiedlcr Sándor báró titkárok és még sokan mások. A Társaság elnökségét Apponyi Albert gróf, Berzeviczy Albert, Lukács György, Pékár Gyula és Eöttevényi Olivér képviselték. A vendéget Apponyi Albert gróf üdvözölte klasszikus olasz nyelven mondott bevezető szavaival, mire Bottai másfél órán tartó előadásában ismertelte részletesen annak a mélyreható szociális reformnak a történetét és tartalmát, amelyet a íasiszta rendszer részben a nemzeti munka folytonosságának biztosítása, részben a munkás és a tőkés érdekeinek igazságos összeegyeztetése érdekében létesített. A tartalmas előadás után néhány keresetlen szóval és a született szónok lendületével tolmácsolta Olaszországnak üdvözletét, amit a közönség zajos tapssal köszönt meg. Este ugyancsak a Külügyi Társaság látta vendégéül Bottai államtitkárt a Bristol-szálló különtermében, amely alkalommal Berzeviczy Albert fejtegette mélyenszántó, szónoki szépségekben gazdag olasznyelvü hosszabb beszédben a magyar-olasz barátság jelentőségét. Bottai meleg zárószavai fejezték be az estét. A vacsorán részt vettek: Apponyi Albert gróf, de Astis, Giovanni, Balogh Jenő dr.. Barsy Aladár dr., Bárczy István dr. (bárciházi), Bárdossy László dr.. Berzeviczy Albert dr., Bottai, Giuseppe, Casini, Giuseppe, Drucker György dr., Durini di Monza gróf, Eöttevényi Olivér dr., di Franca, Oscar, Gömöry-Laiml László dr., (írat: Gusztáv dr., Gyulay Zoltán dr., Heylmann Ottmár, Horváth Jenő dr., Khuen-H édcrváry Sándor gróf, Klebelsberg Kunó gróf, Lakács György dr.. Márffy-Mantuano Rezső dr., Marenzi Ferenc őrgróf, Nadányi Emil, Oxilia, G. B.. Pékár Gyula dr., IJi(jnatelli, Riccardo, Principe, Puky Endre dr., Radisics Elemér dr., Radó Antal dr., Tasnády-Szüts András dr.. Vass József dr.. Vészi József, Volagnani Albérlő. Widmar Antal. A kémiai háború és a nemzetközi jog. Weninger László dr., aki a nemzetközjogi szakosztály ezévi ülésein nagyérdekű könyv- és folyóiratszemléit minden alkalommal felolvasta, április 11-én önálló előadási tartott: „A kémiai háború és a nemzetközi jog" cím alatt. Az előadáson Gralz Gusztáv dr. v. b. t. I. elnökölt. A felolvasás érdekes tárgya mindvégig lekötötte a nagyszámú hallgatóság figyelmét. Weninger dr. a gázharc történetének ismertetése után kél nagy problémára oszlottá fel az anyagól. Az első kérdés az voll, vájjon a gázháború a világháború aiall jogilag el voll e tiltva vagy sem? A pétervári deklaráció és a hágai konferenciák idevágó határozatainak éles és megdönthetetlen kritikája után az előadó megállapította, hogy a világháború alalt ily érvényben lévő lilalom nem állolt fenn, tehál a némel hadvezetőség jogsértést nem követeti el. A másik probléma a gázharc eltiltásának kérdése pro futuró. Sorban megismertük a békeszerződések, a washingtoni konferencia és a genfi konferencia idevágó határozatait, a Nemzetek Szövetségének a kémiai háború kérdésével kapcsolatos működését. Az előadó abban összegezte véleményéi, hogy bár a genfi jegyzőkönyv de iure joghatályossá vált, de factó jelentőségleien és így még ma sem rendelkezünk olv egyezménnyel, amely a kémiai háború tilalmát kimondaná. Pedig erre égető szükség van! A hatalmas előkészületek, amelyeket Amerika és Európa államai tesznek. óva intenek minket, hogy a kémiai háború abszolút lilaimát kimondó egyezményt minél hamarabb meg kell kölni. Különös figyelmet érdemel az előadás azon része, mely a kémiai háborúra vonatkozó előkészületekéi pontos statisztikai adatok alapján ismerteti. E rcsz összeállítása a tárgyban való abszolúl tájékozottságot és forrásismeretet igazolja. Dr. Weninger mini jogász mindvégig objektív marad, de miril ember szintén a kémiai háború eltiltása mellett tör lándzsái és ezt az etika é> nemzetközi morál postulatumakénl állítja a kultúrállamok első kötelességei közé. Bottai előadása a Tudományos Akadémián. Az előtérben Bethlen István gróf, Vass József és Durir.i di Monza gróf olasz követ. REVÍZIÓS HÍRE, Francia lap a trianoni békerevizióról. A párizsi „Pax ' című újság, Beregszász és vidékének Magyarországhoz való visszacsatolásáról. Lassan-lassan már a franciák is kezdenek rájönni arra, hogy kedveltjeiket, a cseheket túlságos bőkezűséggel jutalmazták olyan óriási terjedelmű idegen lakosságú területekkel ajándékozván meg őket, amelyeknek nagysága közel háromszor akkora, mint az egykori történelmi Csehországé. Erről a dí( séretreméltó beismerésről tanúskodik a párizsi „Pax" című újságnak 1928 március 30-i Beregszászhói keltezett cikke, amely „A békeszerződések revíziója" címmel a többi között az alábbiakat írja: — Beregszászon és környékén makacsul tartja magát az a hír, hogy Benes a magyarokkal vámszerződéskötendő ellenszolgáltatásképpen határkiigazítást ajánlott fel a magvaroknak, amely határkiigazítás többek közölt Beregszászt és vidékét is Csonka-Magyarországhoz csatolná vissza. Ez a hír, amint később kiderüli, alaptalan volt, s a párizsi cseh-szlovák követség hivatalosan is megcáfolta, azonban érdekesnek találjuk rámutatni azokra a hatásokra, amelyekel ez az álhír a trianoni halárokon innen és lúl élő magvarokra gyakorolt, valamin! arra a valóságos és kivések állal ismert állapotra, amelyről az ezen hír folytán támadt vihar a fátylai fellebbentette. — A határok revíziója a magyarok szeméhen jelenleg minden más problémái hátiérbe szorít. Ha akármelyik magyar kávéházba bemegy az ember, azl fogja tapasztalni, hogy mindenki az elvesztett területekről beszél, állandóan a legfantasztikusabb hírek kapnak szárnyra, amelyeken mohón kapnak ás szájról-szájra adnak. A revíziónak a magvarok számára még nagyobb jelentősége van, mini Németországban a rajnai megszállás kérdésének, vagy mini az Egyesült Államokban a szesztilalmi törvénynek. Ha semmi másról nem volna szó csak arról, hogy a magyar lakosságú Beregszászt visszakapják, a magyarok már ezérl is mindenre képesek volnának. Hiszen a kél ál-