Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 8. szám - TITKOS TÁRSASÁGOK KÍNÁBAN

Magyar Külpolitika 8. szám tam közötti viszony javulásának és az ennek folyományaképpen bekövetkezhető esetleges határkiigazításnak reményében hajlandók voltak megkötni Csehszlovákiává] azt az igen terhes kereskedelmi szerződést, amely többek közöli teljesen tönkretelte a magyar malomipart. — Azonban van itten egy pszihológiai probléma is, vájjon hajlandó volna-e Magyarország belemenni abba. hogy egy ilyen jelenték leien kis határkiigazításérl érzett hala tejében, lemondjon összes többi elszakított és Csehszlovákiához csatolt részről? Ily módon ugyanis Csehszlovákia igen keveset adna és nagyon sokai kapna: nemcsak a magyar agrikultúrával való kapcsolatból származó előnyökben részesülne, hanem kapna azonkívül egy magyar Locarnót is, amely biztosítaná számára azt a vonalat, amely Pozsonyt és Kassát a csehszlovákoknak juttatta. Magyarország tisztán látja, hogy ebben a szerződésijén ö volna a becsapott léi. Azonban a fentemlílett álhírből származó vaklármának az a körülmény kölcsönöz különös jelentőséget, hogy ez alkalommal Beregszászról és vidékéről volt szó, azaz Bereg megyének arról a tisztán és kizárólag magyarok által lakolt részéről, amely a ruthén lakosságú területtel halálos és amely jelenleg Csehszlovákia Kárpátó-Ruszszia nevű tartományához tartozik. És éppen ez a teriilet okozza a cseheknek a legnagyobb nehézséget. A ruthének, akiknek nem adták meg a megígéri autonómiát, a magyarokkal együit nem valami lelkes csehszlovák hazafiak. Kárpátó-Russziában .'500.000 ruthénen kívül (az innen nyugatra lakó százezer ruthénl Szlovenszkóhoz csatolták) 150.000 magyar is lakik ezen tartomány déli részén, közvetlen összeköttetésben a csonkamagyarországi magyarsággal. Nagyon könnyen elképzelhető s ezt Budapesten is tudják, hogy Csehszlovákia maga is szívesen megszabadulna ettől a holt tehertől. Míg a Csehszlovákia magyarok és ruthének együttesen erős ellenzéket képviselnek a cseh uralommal szemben és ellenzéki vagy kommunista képviselőket és szenátorokat küldenek Prágába, viszont ha a kárpátó-russziai magyarokat visszacsatolnák Csonka-Magyarországhoz, az egyedül maradó rulhénekkel sokkal könnyebben tudna a cseh kormány megegyezésre jutni. Amerika csak teltételesen járult hozzá a trianoni határokhoz. Professzor Clive Day, a román határmegállapítóbizottságban képviselte Amerikát. Az egyik déli lapban közöli nyilatkozata szerint a román határmegállapításnál a katonai szempontok voltak a fontosak. A románok mindenütt igényt támasztottak a vasúti vonalakra. Az amerikaiak nem akartak hozzányúlni olyan határokhoz, amelyeket etnikai konsziderációE nem igazoltak, azonban hiába igyekeztek az amerikai delegátusok kitartani a néprajzi elvek mellett, a gazdasági és katonai érvekkel szemben engedniök kellelt. A professzor nyilatkozatában kijelentette, hogy <iz amerikaiak hozzájárulása a trianoni békeszerződéshez csak feltételes volt. Véleménye szerint Trianon lilán a helyzet jobb, mint azelőtt volt, de távolról sem tökéletes. Hogy a revízió ideje mikor jöhet el, azt nem tudja. Az akciót elsietni nem lehel, meg kell várni, amíg megérik az idő. Érthető, hogy a magyarok nem tudnak belenyugodni a békeszerződés rendelkezéseibe, de azért Magyarországnak nem szabad militarista politikát folytatnia. DIPLOMÁCIAI ÉLET Kánya Kálmán a nürnbergi Dürer-kiállításon. A nürnbergi Dürer-kiállítás megnyitása alkalmával Kánya Kálmán berlini magyar követ, akinek hivatalos üdvözlőszavait nagy tetszéssel fogadták, meghívta Nürnberg városát a budapesti Dürer ünnepségekre. A budapesti Szépművészeti Múzeumnak az a Dürer-képe, amelyei a múzeum igazgatósága a nürnbergi kiállításnak rendelkezésére bocsátott, egyike a kiállításon bemutatott legszebb alkotásoknak. A Népszövetség egyik bizottsága magyar tagot választott. Genfből jelentik, hogy Dietrich Alfréd ny. rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, altengernagyot, Magyarország képviselőjét a Duna-bizottságban a Népszövetség Közlekedésügyi és Átmenőforgalmi Bizottsága megválasztotta a belvízi hajózás ügyeivel foglalkozó bizottság állandó tagjává. Üj magyar ügyvivő Madridban, új követségi tanáesos Párizsban. Mint emlékezetes, a mult év novemberében báró Apor Gábort nevezték ki a külügyminisztérium politikai osztályának vezetőjévé, aki Rarcza György helyét foglalta el a külügyben. Barcza viszont magyar követ lett a Szentszéknél, a rendelkezési állományba helyezett Nagy Elek helyett. Ez időpont óta betöltetlen volt a párizsi magyar követségen a követségi tanácsosi hely, amelyet csak most foglalt el április elsejével Magyary Antal követségi tanáesos, aki eddig Madridban teljesített ügyvivői minőségben szolgála tot a spanyol, királyi udvar mellett. Magyary Antal ekként megüresedett helyére Madridba a kormány ügyvivői minőségben Matuska Péter követségi tanácsost nevezte ki, aki már el is utazott Párizsból Madridba, hogy új beosztását elfoglalja. Matuska Madridban beköltözik abba a palotába, amelyet a magyar állam nemrégiben vásárolt a spanyolországi magyar követség számára. Az új bukaresti t'raneia követ. Néhány béllel ezelőtt a francia kormány felmentette állásától Clinehant bukaresti francia követet, aki bukaresti beosztása előtt több mint egy évet töltött Budapesten követi minőségben. Clinehant utóda valószínűleg gróf Clauzel lesz, aki a háború befejezése óta a francia külügyminisztérium úgynevezett népszövetségi osztályának vezetője volt s e minőségben gyakran megfordult Genfben is. ahol számos ismeretségre és barátságra tett szert így nemzetközi diplomáciai és politikai körökben. A „Magyar Külpolitika" hirdetéseit nemcsak Csonka-Magyarország minden társasadalmi rétege, de a külföldi magyarság között is ezren és ezren olvassák, tehát lapunkban hirdetni nemcsak nemzeti érdek, hanem hazafias kötelesség és igen jó üzleti befektetés is. A természetes IGMAJVDI kese r ű ví z gyomor- és béltisztító hatása páratlan. Az Igmándit netévessze össze másfajta keserűvízzel! Kapható mindenütt kis és nagy üvegben.