Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 7. szám - A GÖRÖGORSZÁGI MAGYAR GYÁR-ÁTTELEPÍTÉSEK

1928 11 április 1 tűknek ezen változás folytán bekövetkezendő nagyértékű javulása. Letagadhatatlan tény ugyanis, hogy a gazdálkodás és kereskedés keresetszerű menete (s ennek félreismerhetet­len földrajzi okai vannak) Szlovákiát ezer és ezer szállal Magyarországhoz köti nem pedig Csehországhoz. 6. Ez a megoldás, eltekintve attól, hogy a tó­tokat a mostaninál sokkal előnyösebb helyzetbe juttatná, amellett lehetővé tenné a Szlovákiában élő tekintélyes számú magyar kisebbségnek az anyaországhoz való visszacsatolását és ily módon egy óriási igazságtalanságot tenne jóvá anélkül, hogy újabb igazságtalanságnak lenne okozója. Máskülönben a Szlovenskóban élő magyarságnak csak igen kis részét csatol­hatnánk vissza Magyarországhoz, mert ha az összes magyarlakta területeket elszakítanánk Szlovákiától, akkor ez az ország hasonlóvá lenne egy megcsonkított, életképtelen és lassan sorvadó faághoz. Kiváló tisztelettel J. S. Barnes. . . . Minden program, minden párt és minden jeíszó annyit ér, amennyit a nemzet nagy ügyének, a Békeszerződés revíziójának fiasznáíni tud. RASSAY KÁROLY országgyűfe'si íiépvisefő. A képviselőházban 1928 március 28-án tartóit beszédéből. A GÖRÖGORSZÁGI MAGYAR GYÁR-ÁTTELEPÍTÉSEK írta GAJDUSEK BÉLA, az athéni Hellén-Magyar Kamara ügyvezető igazgatója A z 1922-ös kisázsiai vereség következtében . Görögország a politikai és katonai defai­lektől eltekintve, még ezeknél sokkal nagyobb gazdasági problémákat kellett, hogy megold­jon. Másfélmillió fajtestvér és hozzátehetjük, jórészt kereskedelemmel foglalkozó görög el­helyezéséről, kenyérhez juttatásáról és szük­ségleteinek fedezéséről volt szó akkor és van szó részben még ma is. Nem beszélve arról, hogy a befogadás ténye térbelileg és techni­kailag jelentett szinte leküzdhetetlen akadá­lyokat; főleg a meggyarapodott lakosság el­látása és ipari szükségleteinek a beszerzése mutatkozott legalább egyelőre lehetetlennek. Ilyen körülmények között nagyobb tömegek elhelyezése csak egy nagyobbarányú rekon­strukció fejlődése, tehát egy hatalmas építke­zési programm praktikus és azonnali megva­lósítása melleit lehetséges. Meg is indultak olyan építkezések, olyan arányban és olyan tempóban, amilyenekre kontinensünkön példa még nem volt. Termé­szetesen az építkezések maga után vontak óriási ipari invesztíciókat, amelyekhez még hozzá kell számítani a meggyarapodott lakos­ság beszerzendő ipari szükségleteit. A belső forradalom, a külpolitikai okok, a fellángolt nacionalizmus és a pénzügyi túlangazsáltság az ország pénzügyi helyzetét annyira leron­tották, hogy az ipari szükségletek importja lassan-lassan drágának mutatkozott. Ekkor dobták a gazdasági közvéleménybe a görög kapitalisták és gazdaságpolitikusok az önálló ipar teremtésének jelszavát, amely­nek megvalósulása x fenti problémák jórészét megoldani hivatott. Nem akarok untató fej­lődési részletprocesszusokat közölni és így csak mint tényt konstatálom nagy általános ságban, hogy 1923 óta görög helyi ipar léte­sült és kb. háromszázra lehető azoknak az ipari vállalatoknak száma, amelyek azóta ke letkeztek. Tehát kb. ugyanaz a processzus játszódott és fog itt a közel jövőben leját szódni, amely nálunk Baross Gábortól YVe kerle Sándorig folyt le. Mint minden iparnál — kezdő lévén — úgy az újonnan létesült és létesülendő görög iparnál is a technikai és organizációs alap hiányzik. E mellett az ország, mint olyan, nem áll azon a kultúrnívón, amely egy ko­moly iparpolitikának a keresztülvitelére má­ról holnapra alkalmas volna. Tehát a nagy nyugati ipari államok technikai instrukcióira és iniciativájára volt, van és lesz a közel jö­vőben szükség. Ennél a pontnál azonban a görög ipari körök nagyon helyesen igen nagy óvatosságot tanúsítanak. Tudják nagyon jól, hogy a nagy ipari államok érdekeltségválla­lása, vagy vállalatainak áttelepítése veszedel­mes befolyást, sőt keleti államról lévén szó. kolonizációt jelent. Ennek tulajdonítható, hogy amikor Szimosz miniszter, a nagy ma­gyarbarát, 1924-ben az illetékes görögországi gazdasági faktoroknak említést tett a magyar ipar egy ilyen szerepre való alkalmaztatá­sára, a görög körök ezt feltűnő jóindulattal fogadták, amely azonban semmiesetre sem tudható be érzelmi motívumok közbejátszá­sának, hanem teljesen logikus, mondjuk ipar­Feleki M. és Társa angol úri szabósága (2004) Budapest, IV. ker., Irányi-u. 21. (félem.) (4-13) Nagy választék skót szövetekben

Next

/
Thumbnails
Contents