Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)
1928 / 7. szám - BERZEVICZY ALBERT A LEFEGYVERZÉSRŐL
Magyar Külpolitika 7. szám BERZEVICZY ALBERT A LEFEGYVERZÉSRŐL B erzeviczy Albert a lefegyverzésről tartott előadást a Magyar Külügyi Társaság által szervezett Külügyi Szeminárium második félévi előadási sorozatában március 22-én, csütörtökön. Előadásában ismertette a lefegyverzés kérdése terén legújabban, főleg a Nemzetek Szövetsége körében történteket, elsősorban a tervezett lefegyverzési konferencia előkészítésével megbízott bizottság mult évi március— áprilisi működését. Ez annyiban eredménytelennek mondható, amennyiben a tervbevett lefegyverzési konvenció tervezetének csak csekély részére nézve sikerült a francia és angol javaslat s német és másrészről is benyújtott módosítások közt már ebben az első tárgyalásban megegyezést hozni létre, a legtöbb kérdés eldöntetlen maradt, vagy fenntartások által vált bizonytalanná. Ez a problematikus értékű munkálat megküldetett a kormányoknak s előterjesztetett a Népszövetség tanácsának, mely júniusi ülésezése alkalmával reményét fejezte ki, hogy a bizottság novemberben folytathatni fogja munkáját. Már az augusztus végén Párisban tartott interparlamentáris konferencia alkalmával kitűnt, hogy különösen Franciaországnak a törekvése: a biztonság (sécurité) kérdését tolni előtérbe s annak megoldásától tenni függővé a lefegyverzés megindítását, a Népszövetséget létesítő paktummal ellenkezik. Ez a törekvés még határozottabban jelentkezett és érvényre is jutott a Népszövetség szeptemberi közgyűlése alkalmával. Az előadó ismertette az e népszövetségi közgyűlés plenáris, úgy mint bizottsági ülésein a lefegyverzés tárgyalása körül történteket, a figyelemre legméltóbb felszólalásokat — köztük az Apponyiét — s a benyújtott indítványokat és azok alapján hozott határozatokat is. Ez utóbbiak között legnevezetesebb az, mely a háborút egyáltalán megtiltja — amit különben már a népszövetségi paktum is kimond — továbbá az, mely a választott bírósági döntés iránti egyezmények kötését sürgeti és végül az, mely a lefegyverzési konferenciát előkészítő bizottság mellé egy másiknak kiküldetését határozza el a választott bíráskodás és biztonság kérdésének tanulmányozására. Novemberben azután megalakult ez a második bizottság is, miközben az előkészítőbizottságban kiújult a vita azon meglepő indítvány következtében, melyben Szovjet-Oroszország nevében Litvinov, ki csak most lépett be a bizottságba, azonnali, általános és gyökeres lefegyverzést javasolt. A biztonsági bizottságnak előbb három előadója, Holcsi (finn), Politis (görög) és Rutgers (hollandi) jöttek össze az elnöknél, Benesnél Prágában s három emlékiratot terjesztettek elő a választott bíráskodás, biztonság és a paktum szakaszai alkalmazásának kérdésében. Ezeket az emlékiratokat a „biztonsági bizottság" most vette tárgyalás alá Genfben, ahol egyidejűleg az előkészítő-bizottság is folytatja ülésezését. Szaporodnak a bizottságok, albizottságok, előadók és emlékiratok, de az ügy maga, a lefegyverzés nem halad előre. Tudvalevőleg tavaly a tengeri leszerelés ügyében megkísérlett konferencia is Anglia és Amerika meg nem egyezése miatt meghiúsult és eddig meghiúsult az Amerika és Franciaország között a háború kárhoztatását kimondó megegyezés iránti tárgyalás is. E kevéssé biztató jelenségek mellett a győztes államok — különösen Franciaország — fegyverkezése mind nagyobb méreteket ölt. A biztonsági elv hívei mindig a locarnói egyezményt állítják oda követendő például, de azt látjuk, hogy a locarnói egyezmény után Franciaország még a nőket és gyermekeket is honvédelmi szolgálatra kötelezte s Franciaország és Belgium a német határ mentében az erődítések egész új módszerét létesítik. A háborút nemzetközi bűnténynek akarják most minősíteni azok, akik hasznot húztak belőle, de nem nyilvánítják nemzetközi bűnténynek az olyan békekötést, aminőt a győztesek diktáltak s amely Európa békéjének visszatérését lehetetlenné teszi. Ezek a békeszerződések rosszak voltak már amikor megalkottattak s mind rosszabbakká válnak azáltal, hogy csak a legyőzötteket terhelő részük hajtatik végre, míg a győzteseket kötelező ígéretek — mint a lefegyverzés is — teljesítetlenek maradnak, ami által az egész békemű hovatovább elveszti minden erkölcsi, sőt jogi alapját is. . . .. „A magyar probléma ma külpolitikai probléma. Azt a látókört, amelyet természetszerűleg, ha nem vesztettük is el teljes mértékben külpolitikai téren, eh amely meggyengült a magyar nemzetben, mert kizárólag belpolitikai problémákkal foglalkozott, vissza kell szereznünk, még pedig nemcsak a magasabb rétegekben, hanem az egyszerű embereknél, a falvakban is, mert mindenkinek tudnia kell, hogy cselekvésének, gondolkozásának, nyilatkozásának következményei vannak nemcsak belpolitikai téren, de külpolitikai téren is". BETHLEN ISTVÁN GRÓF. ERSTE BUDAPESTER MÜNZENund MEDAILLENHANDLUNG JOSEF von STÜRMER BUDAPEST, VIII., JÓZSEF-KÖRŰT 66 1. Reichstes Láger an Münzen und Medaillen aller Zeiten und Lander. + Práhistorische und antiké Ausgrabungen. + Kauf und Verkauf! Verlangen Sie unsere Ietzten Kaíaloge Nr. 11 und 12. + Sammlern gratis. (2001.)
