Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 6. szám - KÜLPOLITIKA ÉS KÖZVÉLEMÉNY

1928 március 15 vagy délelőtti ünnepeken, különösen akkor, ha tudja, hogy a befolyó jövedelemből a Tár­saság, vagy a Külügyi Szeminárium, értékes sajtótermékekkel ajándékozza meg — cse­kély összegért — a magyar nemzetet. Tisztelettel fölkérem Külügyi Társasá­gunkat, szíveskedjék eszméimet, javaslatai­mat megfontolni és — feltéve, hogy ez utób­biakat elfogadhatónak találja — a Szeminá­rium előadásainak nyomtatásban való ki adását azonnal megkezdetni. Kétségtelen, hogy nem végez hiábavaló munkát a Társaság ezek­kel a kiadványokkal, hiszen azok kiváló esz­közei lesznek nemzetünk külpolitikai tájé­kozottsága fejlesztésének és így — bár köz­vetve, de egészen bizonyosan, hozzájárulnak ahhoz, hogy csonka hazánk közvéleményét olyan útra irányítsuk, amelyen haladva, kül­ügyi kormányunknak erős támasza lehet és amelynek utolsó útmutató táblájára ezek a szent szavak vannak följegyezve: ,,Az ezer­éves, integer Magyarország". MIRŐL BESZÉLÜNK PÁRISBAN? írta POHER BEXHEFT LILLY A Cercle Militaire ragyogó díszterme csupa aranyozás, tükör és -bársonyfüggöny és egyetlen szabad falát ma is III. Sándor orosz cár lovas, szakállas portréja díszíti . . . Az emelvényen, cukros vízzel az asztalán Monsieur Bertin foglal helyet, a nagyvilági konférencié. A teremben tábornokok és ez­redesek brilliánsokkal felcicomázott, merev tartású feleségükkel tartanak igényt a fenn­tartott bársonyszékekre, — de egyetlen egyenruha sincs. Mindenki civilben jár. Az előadó pedig — Shakespeare-ről be szél. Sőt még Reinhard német színigazgatót is megemlíti, aki mesébe illő Shakespeare előadásokat rendezett Németországban, tel­jes illúziót keltő színi beállításban. Párisban Gémier zseniális rendező tehet­sége állította színpadra Shylok Velencéjét, .lessika megszöktetésének csodaszerű szcéni­kai tökéletességével. De a modern — és kitűnő — francia Sha­kespeare fordítások bemutatásánál még sok­kal érdekesebbek az úttörők első törekvései a XVÍII. században. A francia közönség szá­mára elsőnek Voltaire fedezte fel Shakes­pearet. És Ducis kezdte fordítani. Csakhogy ezek furcsa fordítások voltak. Mert az ak­STÜRMER JÓZSEF ELSŐ BUDAPESTI PÉNZ ÉS ÉREMKERESKEDÉSE BUDAPEST, VIII., JÓZSEF-KÖRŰT 66/1. <4> Legdúsabb raktár minden Idők és orszá­f ok pénzeiből és érmeiből! Őskori és régi satásokból! Eladás és vétel! Kérje leg­úiabb 11. és 12. számú árjegyzékünket! Gyűjtőknek ingyen! (2001) kori kényes ízlésnek hódolva ki kelleti belő­lük zárni minden durva szót és minden erő szakos jelenetet. 1792-ben merték először olyan előadásban hozni színre OthellóL amelyben a mór nyílt színen megöli Dezde­mónát. De erre irtózatos felháborodás tört ki a nézőtéren. A hölgyek elájultak, az urak szenvedélyesen tiltakoztak az ilyen gyaláza­losságok ellen és a közönség kifütyülte Shakespearet. Történt ez pedig mindössze néhány hó­nappal a vérrel és guillotinnal még sokkal szörnyűségesebb forradalom kitörése előtt. A Hotel de Ville élővirágokkal ligetekké alakított termeivel királyt és kiráynét foga­dott. A Salle Saint Jean falát egymillió frankot érő óriás gobelin borította — és Surya, afgán királyné a hivatalos személyi­ségeknél tíz perccel előbb érkezett. Bemutat­ták neki a jelenlévőket — de senki sem tu­dott beszélni vele. Mert a szép, fehérbőrű királyné semmiféle európai nyelvet nem beszél ... — Vagyis inkább: nem akar beszélni —, hallottam később egy, a köztársasági udvar­nál (mert ilyen is van) igen bennfentes és nagy befolyású diplomata feleségétől. Végre megérkezett Amenullah király Doumergue elnökkel. És ez az ázsiai fejede­lem, aki lemondott a többnejűségről, akinek csak egyellen felesége van, legidősebb fiát hat éve Párisban nevelteti — és modern em­ber akar lenni minden téren és minden áron —. mély basszus hangon: perzsa nyelven tartott beszédet nekünk. Mi pedig lelkesen megtapsoltuk érte. Miért ne legyen itt nyelvszabadság is. ahol mindenféle szabadság van és a kato­náknak költőkről beszélünk? HIVATALOS KÖZLEMÉNY? K Rovatvezető: Drucker György dr. Az elszakított Fiume. A Magyar Külügyi Társaság által fenntartott Külügyi Szeminárium március 10. előadásán Dr. Kováts Andor debreceni egyetemi tanár Fiúménak az összeomlás, azaz Magyarországtól való elszakadás óta való történetét ismertette. Kováts professzor előadá­sokban és cikkekben évek hosszú sora óta foglalkozik Fiúméval s a magyar tengeri expanzió problémáival s annak idején, a béke éveiben ugyancsak idevágólag Magyar imperializmus a Nyugatbalkánon címmel na­gyobb dolgozatot is tett közzé. Mostani értekezésé­ben mindenekelőtt a Fiumében az 1918-i tragikus őszön végbement eseményeket vázolta, ismertette a magyar államhatalom képviselőinek Fiúméból való elsietett el­távozását, a horvátok betörését, Fiúménak nemzetközi megszállását. Megemlítette, hogy midőn 1918 novem­berében Fiumébe angol megszálló csapatok érkeztek, az angol parancsnok még mindig a fiumei magyar kormányzóval s a fiumei magyar rendőrséggel kereset érintkezést. Ezeket persze a Wekerle­kormány már hetekkel előbb visszarendelte volt. Bővebben szólott a fiumei irredentistáknak moz­galmairól, mint amelyeknek köszönhető, hogy a há­ború végével maga az olasz kormány is igényt támasz­tolt Fiumére, holott előbb a magyar kikötőváros át­vételére a hivatalos Olaszország nem gondolt. A pá-

Next

/
Thumbnails
Contents