Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 6. szám - KÜLPOLITIKA ÉS KÖZVÉLEMÉNY

Magyar külpolitika 14 6. szám rizsi béketárgyalásokon a fiumei kérdés különösen ;i Magyarországnak is annyit ártott Wjlson okvetetlenkedése miatt hosszabb huzavonára adott alkalmat, amelyeknek D'Annunzio azzal vételt véget, hogy Fiumét kis csapatával hősiesen megszállta s ezzel a nemzetközi kötelékeket távozásra indította. D'Annunzio sokban persze teátrális uralmát a rapallói egyezménnyel szabad állammá nyilvánított Fiumében Zanella köztársasági elnöksége követte. A fascizmus uralomra jutásával a megnövekedett olasz nemzeti öntudat nem nyugodott bele ebbe a megoldásba, a fascisták Zanellát elűzték, a végeredmény pedig az Olaszország és az S. H. S. állam között olasz részről már Mussolini által kötött római paktum lett, amely Fiumét Olaszországhoz kebelezte be. Erre maga az olasz király is ünnepélyesen bevonult Fiumébe s ugyanekkor D'Annunziőnak a Montepevoso hercege címet adományozta. Fiume azonban "mindezek dacára ma is csöndes és kihalt, kikötője pedig forgalomnélküli. Meghívó. A Magyar Külügyi Társaság külpolitikai és tudományos szakosztályai /. évi március hó 19-én, hétfőn délután (> (hat) órakor a Társaság előadótermében (Országháza, XI. kapu, magas Földszint) felolvasó ülést tartanak, melynek tárgya Wilhelm Richárd majnafrankfurti professzornak, a hírneves Kína-kutatónak következő című, németnyelvű előadása: Kína és a nyugat kulturális viszonya. (Die kulturellen Beziehungen Chinas zum Westen.) Magyarország és a nemzetiségi kérdés. Az Országos Széchényi-Szövetség felkérésére vitéz Wagg Iván dr., érdekes előadást tartott Magyarország és a nemzetiségi kérdés címmel. Előadásának elején rámutatott a nemzetiségi problémák megoldásának nehézségeire, mert hiszen az öntudatra ébredt népfajok, intellektuális vezetőikkel élükön, igaz, hogy először csak jogegyenlőségre és nyelvük szabad használatára törekszenek, de később már imperialisztikus vágyaik támadván, „elnyomottakból" maguk válnak leigázókká. A magyarországi nemzetiségi kérdés valójában csak akkor keletkezett, amikor a latin nyelv helyébe hivatalos nyelvvé a magyart tették, amivel a magyarság kihívta a nemzetiségek ellenállását. 1868-ban a nemzetiségi törvényt a legszélesebb körű egyéni jogbiztosítással, a legliberálisabb szellemben hozták meg, ami azonban nemzetiségeink egyrészét nem elégítette ki, mert ők területi autonómiákról ábrándoztak, mint ahogy az 1861-ben tartott iúrócszentmártoni tót, károlyvárosi román és karlócai szerb gyűlések ezt ki is mondották! A mult század végefelé Csehországban, Romániában és Szerbiában ugyancsak egyre erősödtek azok az áramlatok, amelyek a Magyarországon lakó fajtestvéreket, illetve rokonnépeket egy-egy közös birodalomba kívánták összefoglalni. Flozzájárult ehhez az a nagyszerűen megszervezett sajtópropaganda is, amivel angol és francia, sőt német újságírók is nemzetiségeink „elnyomatásáról" informálták a nyugati közvéleményt, úgyhogy á vezetőállásokban és hivatalokban elhelyezkedni nem tudó nemzetiségi intelligencia egy részének nem volt nehéz munkája 1918 őszén, az összeomlás káoszában az elszakadásokat kimondó deklarációkat és határozatokat meghozatni. A történelmi visszapillantás után foglalkozott az előadó a csonkaország nemzetiségeivel, azok területi eloszlásával és jogállásával, ami tekintetében a jelenlegi kormány a békeszerződésekben előírt kötelezettürgének mindenben megfelel, úgyhogy nem igen van megvalósítatlanul maradt kívánság. Előadása utolsó részében azokra a lehetőségekre tért ki, amelyek révén LuKács Tpiuriier MI uiinsnberg Farhas «., nador-u. 34. Telei.: 242-83. Újjáalakított Remington—Underwood—Royal stb. írógépek eladási telepe. Vétel, bérlet, csere, i a v ít?«iok. Olcsó. S7aksTPrű írásmunkák. szabályozni lehet, illetve kell majd az utódállamokból ismét Csonka-Magyarországhoz csatlakozó nemzetiségek helyzetét és jogait. Az érdekes fejtegetéseket nagyszámú közönség hallgatta végig. Majd vita következett, melyben résztvettek Bleyer Jakab nyugalmazott miniszter, Okölicsányi László nyugalmazott főispán, Horváth Jenő egyetemi tanár, a Külügyi Társaság igazgatója. Pintér László országgyűlési képviselő, Gündisch Guidó dr., Bobida Ida dr., Gesztelyi-Nagy Endre dr. és Pálffg Miklós. Paupera Ferenc Magyarország gazdasági helyzetéről. A Magyar Tőzsde Klub a mult héten vacsorát rendezett, amelyen a magyar közgazdasági és politikai élet sok kitűnősége jelent meg. Olt voltak: Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter, Weiss Fülöp és Erney Károly bankvezérigazgatók, Pékár Gyula ny. miniszter és Eöttevényi Olivér ügyvezető alelnök, mindaketten a Magyar Külügyi Társaság képviseletében, Strausz István képviselő, Fleissig Sándor bankvezérigazgató, Milos György h. vezérigazgató, számos képviselő és bankember. Paupera Ferenc országgyűlési képviselő, a Tőzsde Klub elnöke a vacsora során meleghangú felköszöntőt mondott a kormányzóra és azután nagyérdekű, igen meleg és éber figyelemmel hallgatott előadást tartolt Magyarország közgazdasági helyzetéről. A világpolitikai gazdaság és kereskedelmi helyzet ismertetése után, hazai gazdaságunkról szólott és utalt arra, hogy kereskedelmi politikánk terén mi, kis ország termelésünk iránya dolgában hozzá kell idomulnunk a világgazdasági helyzethez. Olyan cikkek termelésére kell tehát a fősúlyt vetnünk az iparban éppúgy, mint a mezőgazdaságban, amelyekben a világparitásnál olcsóbbat tudunk produkálni. A világgazdasági verseny az adók leszállítására, s ezzel a termelés olcsóbbítására utal. Fejlesztenünk kell a kereskedelmet s a kereskedelmet, illetve a saját iparunkat s a nyugati ipart is a kelettel kell közvetíteni. Magyarországnak tehát olyan mezőgazdasági országnak kell lennie, amely főképen kereskedő ország is. Azt óhajtja végül, hogy Magyarország mezőgazdasága révén Európa csemegeüzlete legyen. Az igen nagy tetszéssel fogadott és bőséges adatokkal teljes, alapos beszéd után Vészi József, a Pester Lloyd főszerkesztője az angol-amerikai gazdasági ellentétekről tartott nagyon érdekes, értékes és tanulságos előadást, mire Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter beszélt nagy hatással a magyar kultúrpolitikáról, amelynek keretében kell müveit tömegeket adni a magyar mezőgazdaságnak, a magyar iparnak és a magyar kereskedelemnek, mert csak így lehet intenzívvé tenni a magyar termelést. A beszédet nagy tetszéssel fogadták. Valorizáció a nemzetközi magánjogban. Dr. Dezső Gyula egyetemi m.-tanár, az egyetemes református jogakadémia ny. r. tanára folyó évi március hó 10-én előadást tartott a „Külügyi Társaság" nemzetközi jogi szakosztályán, Magyary Géza egyetemi tanár elnökletével a nemzetközi magánjog köréből a valorizáció kérdése tárgyában. Rendkívül élvezhető, nehéz kérdéseket könnyen vizsgáló és szakszerű stílusú előadásának kiindulása a nemzetközi magánjog általánosabb kérdéseit ölelte fel. így előadása tárgyának könnyű átérthetését preszupponáló ismeretek előrebocsátása a más élethivatásúakat is kvalifikálta a gondolatmenet követésére, de az előadás korrelátuma, a nemzetközi valorizáció lényege is a nagy gonddal összeválogatott gyakorlati esetek alátámasztásával könnyen ragadta meg a hallgatóság közvetlen érdeklődését. A belföldi valorizáció közgazdasági okainak feltárását nagy ügyességgel használta fel a valorizáció jogi szabályozása szükségességének indokolásául. Kizárása — úgymond — asummum ius summa iniura elvét vinné diadalra. A kérdés közgazdasági és jogi vonatkozása tárgyában hozott és inkább csak a könnyű átérthetés céljából alkalmazott külföldi irodalmi tájékoztatás kétségtelenül iz-