Magyar külpolitika, 1928 (9. évfolyam, 1-24. szám)

1928 / 5. szám - TRIANONI HATÁR KONYHÁKON ÉS JÁRGÁNYOKON KERESZTÜL

Magyar Külpolitika 5. szám gyünk körülvéve, a szövetségesek nem mindig megbízhatók, mert saját érdekeik vannak és ezek gyakran keresztezik egymást. Olyan ország barátságát kell tehát megnyerni, melynek érdekei nem állnak ellentétben a mieinkkel és amely elég erős ahhoz, hogy még erkölcsi súlyával is többet segítsen nekünk, mint amennyire a kisállamok katonailag támogatnának. Ez az állam Németország. Ha Franciaország és Németország nem békülnek is ki, ha teljesen külön úton haladnak is, még akkor is teljes megegyezésre lehetne jutni egymással Szerbiának és Németországnak. Németország, ha Franciaországtól teljesen elválik, akkor Angliához csatlakozik szorosabban, amit az csak örömmel üdvözölne, Szerbiának sincs oka, hogy görbeszemmel nézzen egy ilyen közeledést. A németek a megszállt Szerbiában való humánus fellépésükkel bebizonyították, hogy nem éreznek a szerbek ellen sem ellenszenvet, sem gyűlöletet. "A sajtó munkása csak rámutat az útra. hogy Szerbia és Németország között valóban baráti együttmunkálkodást kell megteremteni. Az eszközökről az állam irányítóinak kell gondoskodni s azok remélhetőleg tudják, hogy Németország, ha legyőzték is, csak nagy nemzet és nagy birodalom marad és minden újabb nappal egyre befolyásosabb tényezője lesz a világpolitikának. TRIANONI HATÁR KONYHÁKON ÉS JÁRGÁNYOKON KERESZTÜL írta FALL ENDRE dr. A

Magyar Revíziós Liga könyvalakban feldolgozza a trianoni határmegállapítás szörnyűségeit. Ezzel a munkájával a világ közvéleménye elé tárja azt a tudatlanságot és rosszindulatot, amely a határmegállapító bizottságok munkáját jellemezte. A letagadhatatlan adatok rá fognak világítani arra, hogy a határmegállapító-bizottságok a földrajzi ismeret, a helyi viszonyok ismerete és a legkisebb jóindulat nélkül végezték feladatukat s ezzel a határ mentén élő magyarságnak hihetetlen károkat okoztak. Viszont sok helyen egészen komikus helyzeteket teremtettek, amelyek alkalmasak arra, hogy a világ közvéleménye előtt egészen nevetségessé váljon a határmegállapító bizottságok lelkiismeretlen tevékenysége s a trianoni határ. Szemelvénykép bemutatjuk a vasvármegyei magyar osztrák trianoni határt. A trianoni határ helytelen megállapítása itt a legfeltűnőbb Szentpéterfa községnél. A községet a halárral elvágták összes közlekedési főútjától, úgyhogy ma csak idegen állam területén át közlekedhetik kereskedelmi és gazdasági központjával: Szombathellyel és Körmend nagyközséggel. De Szentpéterfa községet elvágták :i szomszédos Kólóm község határában fekvő 200 katasztrális hold szőllőbirtokától is, viszont a jelenleg Ausztriához csatolt 135 pinkakertesí birtokost, akiknek Szentpéterfa község határában 150 katasztrális hold birtokuk van, elvágták ezen birtokuktól. Gróf Erdődy Sándor szentpéterfai nagybirtokos uradalmából 1000 katasztrális hold területű birtokot átcsatoltak Ausztriához. A kisnardaiaknak és a csatáriaknak szántóföldjét a határ a középen szeli át és így e községek lakói csak határátlépési igazolvánnyal művelhetik meg földjeiket. A határmegállapít ó-bizottság bölcseségére legjellemzőbb az. hogy Alsócsatár községben Hódosi Márton házát a Initár úgy szeli át. hogy a szoba és félkonyha magyar területre, a félkonyha és kamara pedig osztrák területre esik. Itt a bizottság magyar tagjai azt javasolták, hogy a mintegy három-öt kilométernyire fekvő hegyláncot tegyék meg határnak, azonban minden érvelésük hiábavaló volt s a logikai törvények és az emberi érzés mellőzésével jött létre a határ. Gazdasági és kulturális egységet képeztek Rábafüzes, Rábakeresztur és Szentgotthárd is. Rábafüzes római katolikus hívői az Ausztriának ítélt Rábakeresztur községben lévő plébániához tartoznak, s most Rábakeresztur elcsatolása következtében a rábafüzesi hívők templom és pap nélkül maradtak, jóllehet a templom és paplak építéséhez ők is hozzájárultak. A határ Rábafüzes községet a világtól egészen elzárta, amennyiben a Rábafüzesről Szentgotthárdra vezető országút Rábakereszturon vezet keresztül s most ez országutat nem használhatja s csak mezei utakon, nagy kerülővel juthat Szentgotthárdra, ami viszont a legkisebb esőzés esetén teljesen lehetetlen. A világ nevetségére való a felsőrönöki trianoni határ is. Ugyanis a felsőrönöki plébános gazdasági épületét Ausztriának ítélték, míg az ugyanezen telken levő lakóház Magyarországhoz tartozik. Azonfelül a plébánosnak földbe beépített járgányát a trianoni határ kettémetszi és előáll az a nevetséges eset, hogy cséplés idején minden egyes fordulónál a cséplést végző egyéntől és a befogott lovaktól az ellenőrző közegek határátlépés felmutatását követelhetik. E mellett a plébánosnak a plébániához tartozó földjeinek háromnegyed része Ausztria területére esik. A rábakereszturi határban lévő birtokosok földjeit Magyarországnak hagyták, a házakat viszont Ausztriának ítélték. Egészen természetellenes a határ Pinkamindszent községnél is. Ugyanis itt a pinkamindszenti—pornóapáti törvényhatósági utat