Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 8. szám - A csehek harca az Amerikába szakadt tótságért

4 Magyar Külpolitika 5. számú melléklete 1926. április 16 A csehek harca ~}9Sfll9fI ?<> . . 'A!ÍÍ9-!/>I j.Í9Sm9í) A felvidéki tótok kivándorlása .Amerikába a mult század közepén kezdődött s úgyszólván évről-évre emelkedett. Kezdetben csak a munkabíró férfiak mentek ki s megtakarított filléreiket szorgalmasan küldözgették otthonmaradt családjaiknak. Később a. családfő utáh Amerikába mentek a család tagjai is. A kivándorlók a messze idegenben először vallás szerint tömörültek, templomot, paplakot, esetleg iskolát építettek. Később vallásos egyesületek alakultak az egyes plébániák területén. így keletkezett az Első Katolikus Tót Szövetség, a Tót Evangélikusok Szövetsége és a Görögkatolikusok Szövetsége. Később más társadalmi egyesületek is alakultak, ilyen volt a Szokol című testgyakorló egylet és a Tót Asszonyok Egyesülete, a Zsivena. Az amerikai tóitok új szervezkedése akkor kezdődött, midőn 1885-ben az esztergomi papnöveldéből kicsapott Rovianek Pál az Egyesült-Államokba érkezett. Ö alapította Pittsburgban a tót nemzeti egyesületet s az amerikai tót lapot, az Amerikcnsko-Szlovenske Noviny-t. Később bankot is alapított, mely azonban csúfosan megbukott. Ezzel Rovianek le is tünt a szereplés teréről. Az amerikai tót egyesületeknek 1893-ban Csikagóban tartott értekezletén felmerült az egyesületeket egybekapcsoló Tót Liga alapításának terve s ezzel az amerikai tót egyesületi élet átcsapott a politika terére. A Ligának ugyanis az volt a célja, hogy az óhazában minden nemzeti mozgalmat támogasson. Az amerikai Tót Liga ma is irányítja az amerikai tótok tevékenységét és alosztályai sűrűn rendezik az úgynevezett tótnapokat, amelyeken az amerikai tótok nagy számban vesznek részt. Az Amerikai Tót Ligán kívül az amerikai tót lapok is irányítják a közvéleményt. Jelenleg 14 tót lap jelenik meg Amerikában. Ezek közül 11 a tót autonómia, illetőleg a píttsburgi szerződés alapján áll. (Ezek a lapok: Národne Noviny, Slovák v Amerike, Jednota, Katolicky Szokol, Denny Illeas, Chicágsky Dennik, Hlas, Obrana, Svornost, Pokrok és Kat. Slovenske Noviny.) Három amerikai tót lap (Newyorsky Dennik, Nove Hlasy és a Slovensky Sokol) a csehek szolgálatába szegődött. az Amerikába szakadt tótságért rta; Pechány Adolf dr., kormánybiztos Utolsó időben a cseh kormány a Denny Hlas és a Katclicke Slovenske "Noviny,"' nemkülönben a Dobry Pastiev című folyóirattól a postai szállítást á köztársaság egész területén megvonta, képzelhetjük, milyen paprikás cikket írhattak. A háború előtt az amerikai tót lapok egy-kettőt kivéve a turócszentmártoni tót vezetők nemzetiségi politikáját támogatták, azonban valamennyi a magyar állam keretén belül óhajtotta a tótok gazdasági és kulturális fejlődését. A csehekkel a felvidéki tótok nem szimpatizáltak, az, amerikai tótok pedig egyáltalában nem törődtek velük. 1920-ban 619.866 tót és 627.746 cseh élt Amerikában, ugyanennyi lehetett a háború idején is. A háború első évében a csehek közeledni kezdtek a tótokhoz. Ez főképen akkor történt, amikor a cseh aknamunka megkezdődött Oroszországban. Ugyanis az Oroszországban élő csehek már 1914. augusztus havában kezdtek szervezkedni, megalakítván az Oroszországi Csehek Nemzeti Tanácsát. Ennek a Tanácsnak megbízottai már 1914- szeptember havában audienciát kértek az orosz cártól, aki szeptember hó 24-én a küldöttséget fogadta. A négytagú küldöttségbe bevonták a turóczmegyei származású Országh József, varsói nagykereskedőt, aki a magyarországi tótokat volt hivatva képviselni. A csehek már ezen az audiencián kérték a tót Felvidéknek Csehországhoz való csatolását azzal érvelvén, hogy akkor Csehország közvetlen szomszédja lesz Oroszországnak. Ez a terv — állítólag — megnyerte a cár tetszését. Azután az oroszországi csehek siettek érintkezésbe lépni az Amerikában élő csehekkel, hogy állandó összeköttetést teremtsenek Moszkva és Cleveland közt, mely városról maga Masaryk írja^ hogy ,,Prága után a legnagyobb cseh város." Ebben az időben Masaryk még Prágában volt. Orientálódott, tanácskozott, végre azonban december hónapban jónak látta, hogy külföldre utazzék. Az utazás nem okozott neki nagy nehézséget, hiszen három évre szóló külföldi útlevele volt. De már visszatérni nem mert, bármennyire is óhajtotta • volna, mert prágai barátai figyelmeztették, hogy már a ihatáron. elfogják. Néhány hónap múlva külföldre szökött Benes is, még pedig hamisított útlevéllel jutott át a svájci határcn. Masarykéknak nagy szükségük volt az amerikai csehek re nemcsak propaganda céljából, de főképen azért, mert a külföldi akciót finanszírozni kellett s ezt csak az amerikai csehektől várhatták. Egy Voska Viktor nevű amerikai cseh, Prágából Amerikába utazván Londonban találkozott Masarykkal, s miután a jövőre vonatkozó terveket részletesen megbeszélték, Voska azonnal hazaérkezése után megkezdte a pénz gyűjtését, egyúttal megszervezte a cseh kémszolgálatot a központi hatalmak ellen. Kezdetben csupán az amerikai csehek járultak hozzá a gyűjtéshez, a háború végeteie aztán a csehek által félrevezetett tótok is adakoztak. Masaryk Die Weltrevolution c. könyvében (88-ik lap) az amerikai gyűjtésről a következő kimutatást közli: 1914-15 évben 37.871 dollár 1916-ik „ 1917ík „ 1818-ik „ Összesen: 71.185 83.391 483.436 675.883 dollár. Ezenkívül Benes is kapott Amerikából pénzt kb. 300.000 dollárt, abban az időben amikor Masaryk Oroszországban tartózkodott. A cseh kémszervezet munkája a háborúban A harctéren küzdő államok nagy súlyt vetettek az amerikai közvéleményre, s azt saját javukra iparkodtak hangolni. A diplomácia, főképen pedig a propaganda egész erővel kezdett dol gozni az amerikai sajtóban, a társadalmi körökben, és a munkások egyesületeiben. Kémszervezetek alakultak abból a célból, hogy minden titkot feltárjanak s minden tervről az érdekelt köröket értesítsék. Eme kémszervezetek közt az amerikai csehek Nemzeti Szövetsége volt a legagilisabb és végezte a legpiszkosabb munkát. A csehekről mint a Monarchia alattvalóiról általában azt hitték, hogy a Monarchia érdekében dolgoznak. Midőn a háború kitörése után az amerikai csehek első nagygyűlésüket tartották, azon az osztrák-magyar diplomáciai kar tagjai is megjelentek. Holott a csehek akkor