Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 8. szám - Kik járnak Szaharában?

MAGYAR KÜLPOLITIKA 1926. április 16 NEMZETKŐZI EGYETEMKÖZI MOZGALMAK Az értelmi együttműködés nemzetközi bizottságának VII. ülésszaka i. Az értelmi együttműködés nemzetközi bizottsága 1926. január 14—18. tartotta hetedik ülésszakát Párisban, első ízben az értelmi együttműködés intézetében. Az ülésen négy kérdés került napirendre, és pedig /. A Népszövetség intézményének és céljainak ismertetése A VI. közgyűlés ugyanis 1925. szept. 22-én Csile, Haiti, Lengyelország és Uruguay delegátusainak javaslatára felkérte a bizottságot, hogy jelölje meg azokat a módokat, melyekkel a Népszövetség intézménye az egész világ fiatalsága előtt a legalkalmasabb módon ismertethető volna. Erre -"onatkozólag a következő hatáiozatot hozta: „Az értelmi együttműködés nemzetközi bizottsága nagyrabecsüli a VI. közgyűlés meghívását abban az irányban, hogy a Nemzetek Szövetségének célját és munkáját a fiatalsággal megismertessék. A bizottság teljesen átérti e feladat fontosságát, valamint a kivitelben felmerülhető nehézségeket. Magáévá teszi a közgyűlésnek azon szuggesztióját, hogy egy szakemberekből álló albizottságot hívjon össze abból a végből, hogy a kellő módozatokat megbeszéljék abban az irányban, hogy a világban az a meggyőződés terjedjen szét, hogy a nemzetek kölcsönös konfliktusainak békés megegyezés útján való megoldására törekedjenek. A nevezett albizottságnak többek között meg fogja vizsgálni, nem volna-e hasznos dolog 1. a Nemzetek Szövetsége Tanácsának egy nemzetközi konferencia összehívását javasolni, mely periodikus tanácskozássá alakulna, mely a maga hatáskörében kölcsönös információt szerezne arról, ami az óhajtott irányban történt, az elért eredményekről és az ajánlatos szuggesztiót megvizsgálná; 2. kiadványban ismertetni a Nemzetek Szövetségének alkotmánylevelét és munkáját. Az értelmi együttműködés nemzetközi bizottsága javasolja a Nemzetek Szövetségének, hogy az albizottság tagjainak számát 10— 12-ben állapítsák meg. Óhajtja, hogy ennek a bizottságnak három tagsági helye a bizottságnak tartassék fenn, és ebből a célból az ottani képviseletre Murray Gilbert, Destrée és Casares urakat kéri fel. Azt az óhaját fejezi ki, hogy az albizottságban az értelmi együttműködés Nemzetközi Intézete is képviselve legyen." //. A magánjog egységesítésének nemzetközi intézete Az olasz kormány az 1925-diki V. közgyűlésnek azt a javaslatot tette, hogy a magánjog egységesítésének munkálatai céljából Rómában nemzetközi jellegű intézetet óhajt alapítani. A Népszövetség Tanácsa ez ajánlatot elfogadta és az intézet statutumtervét is kidolgozta, melynek egy példányát a bizottságnak is megküldötte. A tervezetet Rocco Alfréd olasz delegátus, római professzor, Ruffini szenátor utóda, kitől az egész mozgalom kiindult, ismertette és a bizottság csekély módosításokkal magáévá tette. Ezek szerint a Rómában felállítandó intézet célja lesz a magánjogi rendszerek tanulmányozásával és összhangbahozásával foglalkozni. Élén áll az igazgatótanács, 1 olasz elnökkel és 10 taggal, kiket a Nemzetek Szövetsége nevez ki. A főtitkárt az igazgatótanács alkalmazza. A tanácstagok 5 évre választandók és egy izben újraválaszthatók. Az igazgatótanács a maga kebeléből elnökének vezetése alatt állandó intézőbizottságot küld ki, mely az ügyeket intézi. Az intézet könyvtárral rendelkezik, előadásokat szervez. A költségeket az intézet viseli. Hivatalos nyelvei: olasz, francia, angol, spanyol, német. A bizottság meghallgatta az irodalmi és művészeti albizottság jelentését működéséről, valamint az értelmi együttműködés nemzetközi intézetének megalakulásáról. Az intézet részéről Luctaire főigazgató 1925. októberig visszamenőleg jelentést terjesztett elő, melyet a bizottság magáévá tett. Végül a bizottság a következő albizottságot állította össze: 1. Egyetemközi albizottság. — Tagjai: De Castro, Millibon, Murray Gilbert, De Reynold. — Póttagok: Castillejo, a madridi Junta para Amplición de Estudios, Kellogg Vernon, az amerikai Conseil National de Recherches főtitkára, Odhner Tivadar, a stockholmi tudományos akadémia tagja, Thamin, a Sorbonne professzora, végül egy később kijelölendő német tag. 2. Bibliográfiai albizottság. — Tagjai: Lorentz, Borrevie kisasszony, Sir J- C. Bose, Curiené asszony, Einstein, Painlevé. — Póttagok: Godet, a berni svájci nemzeti könyvtár igazgatója, Krüss, a berlini porosz állami könyvtár főigazgatója, Roland-Marcel, a párisi nemzeti könyvtár igazgatója, Schramm, az amerikai Conseil natíonal de Recherches tagja, Wright Hayberg, a London Library igazgatója. 3. Irodalmi és művészeti albizottság. — Tagjaik: Destrée, Lugones, Murray Gilbert, de Reynold. — Póttagok: Baud-Bovy, a svájci szövetségi művészeti bizottság elnöke, Casares, a spanyol királyi akadémia tagja, Foeillon, a Sorbonne professzora, Jelinek cseh külügyminiszteri tanácsos, Toesca, a művészettörténet tanácsa a római egyetemen; Vacaresco Helén kisasszony, Románia képviselője a Nemzetek Szövetsége mellett, Valéry Pál, a francia akadémia tagjai, Weingartner osztrák zeneszerző. — A bizottság két kiadvány előmunkálatait vette tervbe és pedig a múzeumok nemzetközi repertóriumát, valamint a művészi élet nemzetközi évkönyvét. Azonkívül a nemzetközi művészeti kapcsolatokra vonatkozó füzetek közzétételét, végül egy a szépművészettel foglalkozó nemzetközi kongresszus előkészítését és egy a múzeumok ügyével foglalkozó hivatal (Office international des Musées) felállítását. (Folyt, köv.) MAGYAR KÜLPOLITIKA Feleifis gzerk»sztö: RADISICS ELEMÉR dr. S?erkesztö-bizottság: EÖTTEVÉNYI OLIVÉR dr., HORVÁTH JENŐ dr. ét LUTTER JÁNOS dr. Főmunkatárs: BIHARI IMRE Szerkesztőség és kiadóhivatal: MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG BUDAPEST Országház. Telefon: 47—42. Felelős szerkesztő telefonja: József 62—30Postatakarékpénztári csekkszámla: 25.77T. Felelős kiadó: EÖTTEVÉNYI OLIVÉR dr. Az előfizetés ára; Egész évre: 60.000 K Fél évre: 30.000 K A Magyar Külügyi Társaság tagjainak egész évi előfizetés esetén ; 50.000 K (4 pengő) Egyes szám ára: 2500 K (20 fillér) Külföldre kétszeres ár Laptulajdonos: MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG DUNÁNTÚL RT. EGYETEMI NYOMDÁJA PÉCS