Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 7. szám - Magyar problémák Genfben. A Magyar Népszövetségi Egyesületek Szövetségének ülése - Lukács György beszámolója - Honti Ferenc jelentése

1926. április 1 — 4 — A Magyar Külpolitika 4. számú melléklete vonásától sem. Az Unió elnöksége magáévá is telte Apponyi Albert gróf álláspontját, a franciák azon­ban ennek ellenére kitartottak ja­vaslatuk mellett s azt egy későbbi ülésükön megerősítették. Jellemző felfogásukra Sarrau-nak hozzám intézett levele, mely a francia Fe­deráció kérelmére eléjük terjesz­tett észrevételeimre azt felelte, hogy „itt egy nemzetközi bűntett­ről van szó, melynek szerzője a Nemzetek Szövetségének tagja." Minthogy se Windischgrátz, se Ná­dossy nem lehetnek a Nemzetek Szövetségének tagjai, Sarrau úr egész Magyarországra s annak kép­viselőjére, a magyar kormányra érti szavait, ami egyben megvilá­gítja az akció célját is. Az elnöki tanács tudvalevően elfogadta álláspontunkat, midőn egyhangúlag törölte a napirendről a francia javaslatot, illetéktelennek jelentvén ki magát a kérdés vita­tására. S ezt a határozatot cseppet sem reakcionárius testület hozta, mint egyesek hihetnék; sőt azt ép­pen a tanácsnak egy szociálista tagja, Lafontaine belga szenátor támogatta legmelegebben felszóla­lása során. Egyéb ügyek Póka-Pivny Béla dr. két bizott­ság működéséről számolt be. Az egyik a Nemzetközi Munkahivatal­ban tartatott márc. 6-án és a Nép­szövetségi Unió állandó munkaügyi bizottságának alapítására vezetett, a másik a Hotel Bellevue-ben márc. 9-én tartatott, mint egy új gazdasági albizottság első ülése, amelynek viszont a Loucheur-féle gazdasági konferencia támogatása veit a célja. A Munkahivatal Genfben régen érezte annak szükségét, hogy tá­maszkodhassék erős propaganda­egyesületekre és ezért kérte fel a Népszövetségi Uniót hogy foglal­kozzon a Munkahivatal által elfo­gadott egyezmények ratifikálásá­val és hasson ily irányban a köz­véleményre. A bizottság ily érte­lemben több rezoluciót is fogadott el. A bizottság kilenc tagból áll és az ezek közé választott Póka­Pivny is, aki e megbízatást áthá­rította a Külügyi Társaságra. Az első ily albizottsági ülés kijelölte azokat a programmpontekat, ame­lyek nyomán a további munkájával haladni kiván. E témák oly terüle­tekről vétettek, ahol a töke és a munka összefogása szükséges a gazdasági krízis legyőzésére. Mind a két bizottság sürgősen megkezdi aktivitását, hogy a drez­dai konferencián már eredménye­ket mutathasson be. A Szövetség köszönettel vette tudomásul a beszámolókat és elha­tározta, hogy a munkavédelmi kér­dés részletes tárgyalása a Külügyi Társaság közgazdasági szakosztá­lyának lesz legközelebbi prog­ramja. KÖNYVESHÁZ Széchenyi naplói Széchenyi történelmi nagyságát mi sem jellemzi jobban, mint hogy életében Magyarország ujjáalkotá­sának nagy művét megindította és másfél évtizeden át irányította, ha­lála után pedig, reánk hagyott irataiban. megmutatja nekünk, hogy a katasztrófából kivezető út csak fáradsággal megjárt magas­latokon keresztül visz egy jobb jövő felé. Azok, akik naplóit ma közkincscsé teszik, s ebben az ér­dem a Magyar Történelmi Társu­lat elnökségét és fáradhatlan mun­kásait, köztük a sajtó alá rendező Viszota Gyula főigazgatót illeti meg, talán magok sem sejtik, hogy a jelen szomorú napjaiban a leg­nagyobb, mivel egy önsora fölött tépelődő nemzetet megajándékoz­ni lehet, az Széchenyi naplóinak hű és teljes szövegű kiadása. A két hatalmas kötet, mely ed­dig napvilágot látott,* másfélezer oldalon két évtizeden át (1814— 25.) szinte beláthatlan anyagát nyújtja nekünk Széchenyi legben­sőbb érzelmeinek és legszebb gon­dolatainak. A napóleoni háborúk lőporfüst­jéből kiemelkedő új Európa és az új rendszerben felébredő Magyar­ország bölcsőjénél állunk, annak az embernek a vezetése mellett, ki a korabeli magyarok közül ta­lán egyedül látta ilv közvetlen közelből az új világ kialakulását; talán egyedül ismerte annak titkos rugóit; talán egyedül látta, hogyan lehet ebbe a felépülő világba be­leilleszteni azt a nemzetet, a me­lyért oly nemes szeretettel rajon­gott és a melyet ő vitt közelebb a nyugati haladáshoz. Minden nagy emberünket megelőzte és túlszárnyalta ő abban, hogy a leg­* Magyarország újabbkori történetének forrásai. Gróf Széchenyi István összes munkái. X. és XI. kötet. Gróf Széchenyi István naplói. Szerkesztette és beveze­téssel ellátta Dr. Viszota Gyula. I—II. kötet. Budapest 1925—26. CLX. és 927, CLI. és 823. 1. A Magyar Történelmi Tár­sulat tagjai a titkárság útján (Budapest. Vár. Országos Levéltár) kedvezményes árban, magánosok a Királyi Magyar Egye­temi Nyomda útján kötetenként 280.000 koronáért szerezhetik meg. nehezebb részt választotta felada­tául és abban, hogy Kossuthot, ki a megújhodást közjog-politikai térre vitte át, és Deákot, ki a po­litikai megújhodást életképes for­mába öntötte, korban megelőzve az egész megújhodásnak nyugati jelleget kölcsönzött, a mivel szom­szédaink egyike sem dicsekedhe­tik, mert egyiknek sem volt Szé­chényije. A mi a kiadást illeti, kiemeljük azt a nagy szorgalmat, mellyel a sajtó alá rendező Viszota e nap­lókhoz több mint háromszáz olda­las bevezetést adott, azokat bősé­ges jegyzetekkel és oly név- és tárgymutatóval látta el, mely nem­csak használhatóvá teszi azokat, de a magyar munkáknál rendsze­rint sajnosán nélkülözött kellék szokott lenni. A naplók részletesen tájékoz­tatnak bennünket Széchenyi életé­nek egyes mozzanatairól. Részle­tes betekintést nyújtanak a bécsi kongresszus életébe (egyes részle­tek európai történelmi szempont­ból is érdekesek), és utazásaiban, különös arányban növekszik a naplók politikai anyaga 1815-diki angolországi útján, a mi egymagá­ban Ts megérdemelné a részleges méltánvlást. Teljes részleteség°"el tárul elénk keleti utazása, mely­nek feljegvzései maguk is egész kötetre valót adnak; gyötrődő elé­gedetlensége a katonai pályán való előhaladása miatt és Magvar­ország belső politikai élete felé való fordulása, barátságba lépése Wesselényi Miklós báróval, kivel 1822-ben együtt indulnak Francia­országba és Angliába. 1825-ben még egyszer útra kelt és hazatérve teljes lendülettel vetette magát a közéletbe, melyet első felszólalá­sával kiemelt a meddő szócsaták útvesztőiből és az alkotó munka felé irányított: az Akadémia meg­alapításánál vagyunk. Külpolitikai szempontból külö­nösen érdekesek azok az értékes társadalmi összeköttetések, me­lyekkel Széchenyi rendelkezett és melyek az európai élet egész felső rétegére, születési és szellemi elő­kelőségeire kiterjedtek. Széchenyi külpolitikai tájékozottságban min­den kortársát felülmulta; látó­kőre az egész világra kiterjedt; és ezért hagyta reformjain és alko­tásain is a maradandó siker mel­lett az európai jelleget. Ma is ta­nulhatunk feljegyzéseiből; vajha minél többen olvasnák lapjait és merítnének belőle okulást, mert ma is a külpolitikai tájékozást nélkülözzük a legfájdalmasabban. Horváth Jenő.

Next

/
Thumbnails
Contents