Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 7. szám - Magyar problémák Genfben. A Magyar Népszövetségi Egyesületek Szövetségének ülése - Lukács György beszámolója - Honti Ferenc jelentése

1926. április 1 — 4 — A Magyar Külpolitika 4. számú melléklete vonásától sem. Az Unió elnöksége magáévá is telte Apponyi Albert gróf álláspontját, a franciák azonban ennek ellenére kitartottak javaslatuk mellett s azt egy későbbi ülésükön megerősítették. Jellemző felfogásukra Sarrau-nak hozzám intézett levele, mely a francia Federáció kérelmére eléjük terjesztett észrevételeimre azt felelte, hogy „itt egy nemzetközi bűntettről van szó, melynek szerzője a Nemzetek Szövetségének tagja." Minthogy se Windischgrátz, se Nádossy nem lehetnek a Nemzetek Szövetségének tagjai, Sarrau úr egész Magyarországra s annak képviselőjére, a magyar kormányra érti szavait, ami egyben megvilágítja az akció célját is. Az elnöki tanács tudvalevően elfogadta álláspontunkat, midőn egyhangúlag törölte a napirendről a francia javaslatot, illetéktelennek jelentvén ki magát a kérdés vitatására. S ezt a határozatot cseppet sem reakcionárius testület hozta, mint egyesek hihetnék; sőt azt éppen a tanácsnak egy szociálista tagja, Lafontaine belga szenátor támogatta legmelegebben felszólalása során. Egyéb ügyek Póka-Pivny Béla dr. két bizottság működéséről számolt be. Az egyik a Nemzetközi Munkahivatalban tartatott márc. 6-án és a Népszövetségi Unió állandó munkaügyi bizottságának alapítására vezetett, a másik a Hotel Bellevue-ben márc. 9-én tartatott, mint egy új gazdasági albizottság első ülése, amelynek viszont a Loucheur-féle gazdasági konferencia támogatása veit a célja. A Munkahivatal Genfben régen érezte annak szükségét, hogy támaszkodhassék erős propagandaegyesületekre és ezért kérte fel a Népszövetségi Uniót hogy foglalkozzon a Munkahivatal által elfogadott egyezmények ratifikálásával és hasson ily irányban a közvéleményre. A bizottság ily értelemben több rezoluciót is fogadott el. A bizottság kilenc tagból áll és az ezek közé választott PókaPivny is, aki e megbízatást áthárította a Külügyi Társaságra. Az első ily albizottsági ülés kijelölte azokat a programmpontekat, amelyek nyomán a további munkájával haladni kiván. E témák oly területekről vétettek, ahol a töke és a munka összefogása szükséges a gazdasági krízis legyőzésére. Mind a két bizottság sürgősen megkezdi aktivitását, hogy a drezdai konferencián már eredményeket mutathasson be. A Szövetség köszönettel vette tudomásul a beszámolókat és elhatározta, hogy a munkavédelmi kérdés részletes tárgyalása a Külügyi Társaság közgazdasági szakosztályának lesz legközelebbi programja. KÖNYVESHÁZ Széchenyi naplói Széchenyi történelmi nagyságát mi sem jellemzi jobban, mint hogy életében Magyarország ujjáalkotásának nagy művét megindította és másfél évtizeden át irányította, halála után pedig, reánk hagyott irataiban. megmutatja nekünk, hogy a katasztrófából kivezető út csak fáradsággal megjárt magaslatokon keresztül visz egy jobb jövő felé. Azok, akik naplóit ma közkincscsé teszik, s ebben az érdem a Magyar Történelmi Társulat elnökségét és fáradhatlan munkásait, köztük a sajtó alá rendező Viszota Gyula főigazgatót illeti meg, talán magok sem sejtik, hogy a jelen szomorú napjaiban a legnagyobb, mivel egy önsora fölött tépelődő nemzetet megajándékozni lehet, az Széchenyi naplóinak hű és teljes szövegű kiadása. A két hatalmas kötet, mely eddig napvilágot látott,* másfélezer oldalon két évtizeden át (1814— 25.) szinte beláthatlan anyagát nyújtja nekünk Széchenyi legbensőbb érzelmeinek és legszebb gondolatainak. A napóleoni háborúk lőporfüstjéből kiemelkedő új Európa és az új rendszerben felébredő Magyarország bölcsőjénél állunk, annak az embernek a vezetése mellett, ki a korabeli magyarok közül talán egyedül látta ilv közvetlen közelből az új világ kialakulását; talán egyedül ismerte annak titkos rugóit; talán egyedül látta, hogyan lehet ebbe a felépülő világba beleilleszteni azt a nemzetet, a melyért oly nemes szeretettel rajongott és a melyet ő vitt közelebb a nyugati haladáshoz. Minden nagy emberünket megelőzte és túlszárnyalta ő abban, hogy a leg* Magyarország újabbkori történetének forrásai. Gróf Széchenyi István összes munkái. X. és XI. kötet. Gróf Széchenyi István naplói. Szerkesztette és bevezetéssel ellátta Dr. Viszota Gyula. I—II. kötet. Budapest 1925—26. CLX. és 927, CLI. és 823. 1. A Magyar Történelmi Társulat tagjai a titkárság útján (Budapest. Vár. Országos Levéltár) kedvezményes árban, magánosok a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda útján kötetenként 280.000 koronáért szerezhetik meg. nehezebb részt választotta feladatául és abban, hogy Kossuthot, ki a megújhodást közjog-politikai térre vitte át, és Deákot, ki a politikai megújhodást életképes formába öntötte, korban megelőzve az egész megújhodásnak nyugati jelleget kölcsönzött, a mivel szomszédaink egyike sem dicsekedhetik, mert egyiknek sem volt Széchényije. A mi a kiadást illeti, kiemeljük azt a nagy szorgalmat, mellyel a sajtó alá rendező Viszota e naplókhoz több mint háromszáz oldalas bevezetést adott, azokat bőséges jegyzetekkel és oly név- és tárgymutatóval látta el, mely nemcsak használhatóvá teszi azokat, de a magyar munkáknál rendszerint sajnosán nélkülözött kellék szokott lenni. A naplók részletesen tájékoztatnak bennünket Széchenyi életének egyes mozzanatairól. Részletes betekintést nyújtanak a bécsi kongresszus életébe (egyes részletek európai történelmi szempontból is érdekesek), és utazásaiban, különös arányban növekszik a naplók politikai anyaga 1815-diki angolországi útján, a mi egymagában Ts megérdemelné a részleges méltánvlást. Teljes részleteség°"el tárul elénk keleti utazása, melynek feljegvzései maguk is egész kötetre valót adnak; gyötrődő elégedetlensége a katonai pályán való előhaladása miatt és Magvarország belső politikai élete felé való fordulása, barátságba lépése Wesselényi Miklós báróval, kivel 1822-ben együtt indulnak Franciaországba és Angliába. 1825-ben még egyszer útra kelt és hazatérve teljes lendülettel vetette magát a közéletbe, melyet első felszólalásával kiemelt a meddő szócsaták útvesztőiből és az alkotó munka felé irányított: az Akadémia megalapításánál vagyunk. Külpolitikai szempontból különösen érdekesek azok az értékes társadalmi összeköttetések, melyekkel Széchenyi rendelkezett és melyek az európai élet egész felső rétegére, születési és szellemi előkelőségeire kiterjedtek. Széchenyi külpolitikai tájékozottságban minden kortársát felülmulta; látókőre az egész világra kiterjedt; és ezért hagyta reformjain és alkotásain is a maradandó siker mellett az európai jelleget. Ma is tanulhatunk feljegyzéseiből; vajha minél többen olvasnák lapjait és merítnének belőle okulást, mert ma is a külpolitikai tájékozást nélkülözzük a legfájdalmasabban. Horváth Jenő.