Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 7. szám - Európai Egyesült Államok. A Magyar Külpolitika ankétje. 3. [r.]

1926. április 1 MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 koncepció ellentétben állana a nacionalista világfelfogással, söt a jól felfogott nacionalizmus — felfogásom szerint — a nemzetek egymásközött való megbecsülésére és a népek valóságos érdekeinek komoly figyelembevételére fog vezetni. — Kétségtelen, hogy minden kulturális fejlődés differenciációra vezet s ennek következtében a nemzeti egyéniségek különbözősége nemcsak hogy nem tűnik el a kultúra haladásával, hanem azok egyre egyénibb sajátosabbá, összeolvaszthatatlanabbá válnak. A műveltség a nemzeti egyéniségek különbözősége révén nyer színt, gazdagságot és az általános emberi gondolat értékét és ezerszínűségét éppen a nemzeti egyéniségek különbözőségének köszönheti. A nemzeti egyéniségek kifejlesztésére, sőt hangsúlyozására tehát a legnagyobb súlyt kell helyeznünk éppen a haladás szempontjából és fejlődés-ellenesnek kell nyilvánítanunk minden törekvést, mely a nemzeti egyéniségek elszirtelenítését tűzi ki céljául. De közönséges ráfogásnál nem egyéb az az állítás, mintha a nacionalizmus a nemzetek közötti viszályok állandósítását jelentené. A helyesen felfogott nacionalizmus a nemzeti egyéniségek megbecsülésében és így a saját nemzeten kívül álló más nemzeti érté1íek őszinte méltánylásában is jut igazi kifejezésre. A népszövetségi politika is az európai nemzetek szorosabb együttműködését mozdítja elő és hova-tovább feltétlenül fel fogja adni mai uníversalitását. Ha célt akar érni, be kell majd érnie, az egyes földrészek államainak szorosabb egybekapcsolásával. A locarnói politika kiterjesztése és a Népszövetség egybefolyó működésének az európai nemzetekre való korlátozása kétségtelenül eredményesebben tudná szolgálni az egész világ előmenetelét, mint a mai, igen sokat fogni akaród de keveset markoló tervezgetések. Az egyetlen feltétel, melyet egy ilyen páneurópai koncepcióval szemben fel kell állítanunk az, hogy a nemzeti egyéniségek fejlődését gátolnia nem szabad. És bele kell kapcsolódnia a becsületes nacionalizmus törekvéseibe, mely a népek fejlesztésére és boldogítására irányuló szándékát sohasem tévesztheti össze a nagytőke és feltörekvő industrializmus imperialista törekvéseivel. Az indusztriális nagytőke kíméletlen terjeszkedése a közelmúltban világháborúra vezetett és sok félreértés onnan származik, hogy a felületesen itélő ember nem egyszer összetéveszti azt a nacionalista törekvésekkel. A magamrészéről éppen ezért minden lépést, mely az anarchikus európai termelést a munkamegosztás és józan előrelátás elve alapján óhajtja szabályozni a nemzeti és népies politika nevében örömmel üdvözlök, bár' tisztában vagyok azzal, hogy sok víz fog még lefolyni a Dunán, míg ezekből az álmodozásokból ma még alig több tervezgetésekből az élet komoly valósága fog kialakulni. KÜLÜGYI TÁRSASÁG Rovatvezető: Szakács Kálmán dr. A Külügyi Társaság elnöki tanácsülése A Magyar Külügyi Társaság elki tanácsa március 23-án Berzeviczy Albert v. b. t. t. elnöklésével ülést tartott, amelyen az elnökség tagjai beszámoltak a társaság működésének jelentősebb mozzanatairól. Eöttevényi Olivér ügyvezető alelnök bemutatta a Társaság részletesen kidolgozott ügyrendjét. Az elnöki tanács meleg köszönettel vette tudomásul a társaság ügyrendjének elkészítését és felhatalmazta az ügyvezető alelnököt annak kinyomattatására és életbe léptetésére. Javaslatára a választás során 24 új rendes tagot választottak. Bejelentette, hogy Szabolcs vármegye, Nyíregyháza és Veszprém városok a társaság alapító tagjai sorába léptek, továbbá, hogy Fetser Antal győri püspök, Janky Kocsárd honvédségi főparancsnok egy-egy milliós koronás adományt juttattak a Társaság részére. Beszámolt még az alelnök a vidéki ülésekről, amelyeknek során a társaság Hajdúszoboszló és Veszprém városát látogatta meg; Hajdúszoboszlón Berzeviczy Albert, Veszprémben pedig Pékár Gyula alelnök, mint a társaság delegációjának vezetője mondott ünnepi beszédet. Mindkét helyen nagy sikerrel szerepeltek a társaság kiküldöttei. A legközelebbi vidéki ülés Egerben lesz Berzeviczy Albert vezetésével. Azoknak a külföldi előadóknak sorában, akiket a társa%ág meghívott, áprilisban Radziwill hercegnő fog előadást tartani. Bejelentette végül, hogy a Külügyi Társaság Idegenforgalmi Kalauzt ad ki a Magyarországra jövő külföldi közönség tájékoztatására; egyelőre német és angol nyelven később franciául és olaszul. Paikert Alajos indítványt terjesztett be, hogy a társaság évi működésének és a külpolitika eseményeinek összefüggő ismertetése céljából évkönyvet adjon ki, amit az elnöki tanács elfogadott. Horváth Jenő igazgató az Egyetemközi Iroda folyóügyeiről. Radisics Elemér igazgató jelentést tett a társaság folyóiratáról a Magyar Külpolitikáról, megemlítve, hogy a közönség körében lassú, de folyton növekedő érdeklődés tapasztalható a lap iránt, olyanok részéről is, akikre a társaság nem igen számított. Igaz viszont, hogy csodálatos közömbösséget tanúsítanak egynéhányan azok közül, akiket a társaság törzsgárdája közé vélt soroztatni. Bejelentette még, hogy a társaság által a Szabad Egyetem keretében rendezett kisérleti Külügyi tanfolyamok során rendkivül nivós és nagy tetszéssel fogadott előadásokat tartottak Bajza József és Horváth Jerő egyetemi tanárck, Pechány Adolf kormánybiztos, Gömöry László külügyminiszteri tanácsos, Ambrózy Gyula kabinetirodai titkár és Szász Zsombcr volt orsz. képviselő. A taoasztaltak figyelembevételével a Külügyi Társaság a jövő évben intézményesen megszervezi Külügyi Szemináriumát s erre vonatkozó javaslatát illetékes elbírálás végett legközelebb a külügyminiszter elé terjeszti. Klimes Károly a társaság anyagi helyzetéről tett jelentést. Techert Margit titkár jelentette, hogy a társaság előadás-ciklusa az idén minden tekintetben meglepő sikerrel zárult, amennyiben 1925. októberétől 1926. áprilisáig nem kevesebb mint negyven előadást tartott. Az előadások hallgatósága átlag minimum 25—35 főből állott, de voltak olyan előadások is, melyeknél az idegen követségek kiküldötteivel, a külügyminisztérium és sajtó képviselőivel együtt a közönség száma százon felül volt. Ezt a mai viszonyok közt határozottan nagy látogatottságot a közönség érdeklődésén kívül a sajtó megértő támogatása tette elsősorban lehetővé, melyért a társaság őszinte köszönetét tolmácsolja. Berényi Jenőné titkár a társaság könyvtáráról tett összefoglaló jelentést. E szerint a Magyar Külügyi Társaság Könyvtárának állománya hárem csoportba osztható. Az első csoportba azok a kiadvá-