Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 7. szám - Európai Egyesült Államok. A Magyar Külpolitika ankétje. 3. [r.]

1926. április 1 MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 úttai a belügyi tárcát is megtartotta, régi osztrák hivatalnok és kinevezéséig Morvaország tartó • mányi főnöke volt. Egy ízben már viselt miniszterelnökséget, akkor is hivatalnok-kormány élén, 1920-ban. A többi miniszterek a következők: Benes Ede dr. külügyminiszter 1884-ben született Poslanyban. Politikai pályája eléggé ismert. Englis Károly pénzügyminiszter, sziléziai ember (született 1880-ban). A prágai statisztikai hivatalnál kezdte pályáját, innen az osztrák kereskedelmi minisztériumba került, majd a technika tknára lett a brünni műegyetemen, ahonnan 1917-ben a cseh tudományegyetem jogi fakultására vitték át. 1913-tól kezdve tagja volt a Reichsratnak, majd a forradalmi nemzetgyűlésnek. 1920/21 -ben pénzügyminiszter volt és azóta bár a parlamentnek nem tagja, a második Svehla-kormányban is megkapta a pénzügyi tárcát. Kiváló pénzügyi szakértő hirében áll ós Benes mellett legkitűnőbb tagja a kabinetnek. Hausmann György igazságügyminiszter (szül. 1868) 1890 óta a bírói pályán működik. 1921-ben lett a prágai legfelsőbb bíróság elnöke. Szlávik György kassai főispán, az új földmívelésügyi miniszter, akit egyúttal az unifikációs minisztérium vezetéséve! is megbíztak, az agrárpárt tagja. Mindössze 36 éves, a dobrovinai evangélikus pap fia. Jogi tanulmányait Budapesten végezte. Tagja volt a forradalmi nemzetgyűlésnek és 1920-ban Hennoque tábornok oldalán kormánybiztos volt Gömör, Abauj, Sáros, Szepes és Zemplén megyének. 1923-ban Zólyom megye főispánjává nevezték ki, 1925 szeptemberében megkapta Kassa nagymegye vezetését. Mint a csehtót népszövetségi liga tagja, több ízben szerepelt nemzetközi fórumokon. A miniszteri kinevezés meglepetésszerűleg érte. Az agrárpárt követelésére nevezték ki, hogy legyen ennek egy tót tagja is a kormányban. Tárcáját annyira ideiglenesnek tekinti, hogy helyettest kért főispáni állására, melyről nem akar lemondani. Kállay József, a Felvidék teljhatalmú minisztere, egy liptószenlmiklósi ügyvéd fia, Budapesten tanult és Líptószentmíklóson nyitott maga is ügyvédi irodát. A forradalom után liptói főispánnak nevezték ki, majd Mícsura miniszterelnöksége alatt a felvidéki minisztérium közigazgatási osztályának lett főnöke. 1922 október 7 óta vezeti a felvidéki minisztériumot. Schiessl József egészségügyi miniszter (szül. 1876) jogot végzett, a háború alatt tagja lett a titkos cseh nemzeti tanácsnak, később a forradalmi nemzetgyűlésnek. Hat éve a köztársasági elnök kabinetirodájának főnöke. A szociáldemokratapárt a legnagyobb gyűlölettel viseltetik iránta és kínevezése ellen tiltakozott is. Fatka Miksa postaügyi miniszter (szül. 1868) húsz éves kora óta postai szolgálatban működik s monstanig vezérigazgatója volt a cseh posta- és távírószolgálatnak. Az első hivatalnok-kormánynak is tagja volt. Krcsmár János ískolaügyi miniszter (szül. 1874) a magánjog tanára a prágai cseh egyetemen. Tagja a hágai állandó döntőbíróságnak s a cseh tudományos akadémiának. Résztvett a versaillesi békekonferencián is s a locarnoi szerződési tervezet egyik kidolgozója. Peroutka Ferenc kereskedelemügyi miniszter, eddig ugyanezen minisztérium osztályfőnöke volt. 1879-ben született, előbb a bírói pályán működött, majd a prágai kereskedelmi kamara titkára lett. 1907-ben az osztrák kereskedelmi minisztériumba vitték. A forradalom után a bécsi cseh követség osztálytanácsosa lett, 1920-ban pedig a külügyi kereskedelmi hivatal kereskedelmi-politikai osztályába került. Ebben a szolgálatban résztveti több kereskedelmi szerződés tárgyalásában. Roubik közmunkaügyi miniszter_ (szül. 1872), valamikor a bécsi kereskedelemügyi minisztérium tisztviselője volt, majd a csehországi közművek építésére volt kiküldve. Legutóbb a közmunkaügyi minisztérium hajózási és légforgalmi osztályának volt főnöke, mint miniszteri tanácsos. Riha János vasutügyí miniszter (szül. III. Raínprecht Antal, nemzetgyűlési képviselő Az európai államok szövetségének eszméje — jól tudjuk — nem új keletű. A XIV. századtól kezdve majdnem minden emberöltőből akadtak kiváló elmék, akik hangot adtak ennek a koruk számára még időszerűtlen eszmének. Szavuk így a pusztába kiáltó szó maradt és nem vitte közelebb a megvalósuláshoz az sem, ha a filozófusok mellett királyi protektoraí akadtak: egy Podjebrád György, egy IV. Henrik francia király személyében. Ennek a gondolatnak már teljesen kidolgozott és a világháborúba torkolló hatalmi egyensúly-rendszer kritikáján felépülő formájával találkozunk St. Pierre abbé tervezetében, amely először használja is az Európai Egyesült Államok elnevezését — 1713-ban! Kétségtelen, hogy a francia forradalmi imperializmusban is meg volt a tendencia egy európai szövetséges köztársasági rendszer megvalósítására, de nem volt ereje ezt megvalósítani, aminthogy erővel ez nem is valósítható meg soha. A politikai és tömegmozgalmak sorába csak a XIX. század második felébe került, amikor a Bolivár Simon eszméjéből kiinduló pánamerikai mozgalom mintájára hasonlóan Európában is megpróbálkoztak. Az európai államférfiak között Salisbury lord angol konzervatív miniszterelnök volt az első, aki hívévé szegődött: — Ne feledjük el — mondá prófétai előrelátással — hogy az egyetlen lehető megoldás embriója, mely a civilizációt egy háború katasztrófájának pusztító hatásától megmentheti, Európa federációjában rejlik. Hol lennénk ma, ha Salisbury 1875) vasúti tisztviselőből emelkedett a vasutügyi minisztérium elnöki osztályának főnökévé. Syrovy János tábornok, honvédelmi miniszter (szül. 1888) Brünnben a szövőszakiskolát végezte, azután egy lengyelországi textilgyár műszaki hivatalnoka volt. 1914-ben az oroszországi cseh légióba lépett mint önkéntes, 1915 május 1-én hadnaggyá nevezték ki, a zborovi ütközetben elvesztette fél szemét. A tiszti ranglétrán olyan tüneményesen emelkedett, hogy 1918-ban a szibériai cseh légionáriusok parancsnok-tábornokává választották meg. 1920-ban a diktatúra alatt Csehország katonai parancsnoka volt, 1924-ben vezérkari főnökhelyettes lett és 1926 január 1-től vezérkari főnök. állambölcsessége akkor nem áll egyedül!? Sir Max Waechter kiváló angol politikus, aki előrelátta az elkövetkezőket, közvetlen a világháború előtt nagy propagandát fejtett ki az európai államszövetség érdekében. Waechter koncepciójában már megtaláljuk a határozott körvonalát egy ilyen Európai Unió vázának. Ezt az állandóan közös külügyek, a háború esetén egységes vezetés alatt álló hadügy, valamint a hatalmak egy állandó konferenciája képeznék. Gazdaságilag a vámok Európa közös határára lennének redukálva, ezen belül teljesen, vagy legalább a lehetőségig szabad kereskedelemmel. Az európai Egyesült Államok szervezetének mikéntjére nézve ennél többet nem ad Coudenhove Kalergi gróf, a pan-európai mozgalom Waechternél szerencsésebb és nagyobb eredményt igérő megindítója sem. Coudenhove a háború nagy és véres hatása alatt már eddig is jelentős és egyre gyarapodó tömegeket nyert meg az eszmének minden országban és ami ugyanolyan fontosságú: ma már majdnem minden nyugati államban az aktiv politikusok, felelős állásokat viselő államférfiak legjobb neveit látjuk ezen eszme szolgálatában. Egy részletekre menő terv kidolgozása egyelőre nem is fontos, sőt teljességgel lehetetlen. Ez magától alakul ki majd. Ha igaz az, hogy a háborúknak főleg gazdasági okaik vannak, akkor a Pan-Európát is elsősorban mint gazdasági problémát kell felfognunk. A kapitalizmus és az ipari fejlődés korszaka egybeesik Európában a nagyobb vámterületek kialakulásával. (Franciaország, ^ó.metország, Olaszország). Az AmeriEurópai Egyesült Államok A Magyar Külpolitika ankétje