Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 6. szám - Árny és fény. A népszövetségi ligák uniója elvetette a Magyarország ellen irányuló francia javaslatot - Károlyi Mihály és a Foreign Affairs - Az Union Académique Internationale visszaállította velünk való kapcsolatát

1926. máicius 16 MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 Nyelek küzdelme a párisi kisebbségi egyezményben garantált kisebbségi jogok megvédéséért nem tekinthető a cseh állam elleni íllojalitásnak. Amennyiben ezt az egyezményt a cseh parlament most ratifikálja, a felvidéki magyarság is teljes jogalappal fordulhat panaszaival a Népszövetséghez. Különös figyelmet érdemel az egyezménynek az iskolákra vonatkozó szakasza, mely kimondja, hogy: törvénytelen minden olyan hatósági beavatkozás, mely arra akarja Csehországban a lengye!, Lengyelországban a cseh szülőket kényszeríteni, hogy gyermekeiket ne a lengyel, illetőleg cseh nyelvű iskolákba küldjék. A csehországi lengyel és a lengyelországi cseh iskolák igazgatói, tanítói és közvetlen felügyelő szervei csak a lengyel, illetőleg cseh nemzetiséghez tartozhatnak. Az állam ebből a célból kü^ lön csehországi lengyel és lengyelországi cseh tanfelügyelőségeket szervez és ezek iskolalátogató felügyelőit az illető nemzetiség tagjaival tölti be. Ez az intézkedés, melyet a tárgyalt szerződés előír, valósággal megvalósítása már a nemzeti kisebbségektől világszerte sarkalatos programmként követelt kisebbségi kulturautonomíának, melyet eddig csak Észtország alkotott meg. A kisebbségi kulturjogok ilyen kodifikálása után nem zárkózhatik el többé a cseh kormány a felvidéki magyarság kulturautonomíájának megvalósítása elől sem. KÜLÜGYI TÁRSASÁG Rovatvezető: Szakács Kálmán dr. A Külügyi Társaság Veszprémben A Külügyi Társaságot, vidéki propaganda utjai során, legutóbb Veszprém városa fogadta falai közé, ahol a város és vármegye élénk részvételével tartotta meg február 28.-án díszgyülését. A Külügyi Társaság küldöttségét Pékár Gyula alelnök vezette, tagjai voltak Eöttévenyi Olivér dr. ügyvezető alelnök dr., Horváth Jenő dr. Radisics Elemér igazgató és Szakáts Kálmán titkár. A küldöttek vasárnap reggel indultak Veszprémbe. Jutás állomáson Komjáthy László dr. Veszprém város polgármestere fogadta az érkezőket és kifejezte örömét, hogy a Külügyi Társaság vezetőségét városa falai között üdvözölheti. Ezután a küldöttség tagjai kocsikra szálltak és gyönyörű verőfényes időben vonultak be a városba. A küldöttség tagjai részben a püspöki palota, részben magas egyházi méltóságok vendégszeretét élvezték. Délután öt órakor kezdődött a díszgyülés. Jóval a kitűzött idő előtt nagyszámú és előkelő érdeklődő közönség töltötte meg a veszprémi szinház gyönyörű, tágas nézőterét, amelynek soraiban a következő egyházi és világi előkelőségek jelentek meg: Rott Nándor dr. megyéspüspök, Magyar Károly dr. főispán, Horváth Lajos dr. vármegyei főjegyző, Komjáthy László dr. polgármester, Csajághy Károly kúriai biró, törvényszéki elnök, Laczkó Dezső múzeumi igazgató, c. tankerületi főigazgató, Cseresnyés József dr. egészségügyi főtanácsos, Óuáry Ferenc dr. volt országgyűlési képviselő, Kránitz Kálmán nagyprépost, Simon György dr. prelátus4ianonok, Radványi Viktor dr. kanonok, Szakáts Gyula dr. pénzügyigazgató, Zakariás Antal rendőrtanácsos, Wellman Samu kir. ügyész, Wéber PáJ dr. püspöki titkár, Langmár Lipót dr. szentszéki jegyző, Istvánffy Miklós nyűg. tábornok, továbbá a városi tanács, helybeli hatóságok kiküldöttei, társadalmi egyesületek, intézetek vezetői ás tagjai nagyszámmal. Pontosan öt órakor, megérkezett Rott Nándor dr. veszprémi megyéspüspök, aki elfoglalta az elnöki széket; körülötte helyezkedtek el a színpad előtt felállított elnöki emelvényen a Külügyi Társaság küldöttsége, valamint Magyar Károly főispán, Bibó Károly dr. alispán, Komjáthy László dr. polgármester és Horváth Lajos dr. vármegyei főjegyző. Magyar Károly főispán üdvözölte elsőnek a vármegye és város nevében a Külügyi Társaság megjelent tagjait és r Arny és fény A népszövetségi ligák uniója elvetette a Magyarország ellen irányuló francia javaslatot — Károlyi Mihály és a Foreign AHaírs — Az Union Académique Internationale visszaállította velünk való kapcsolatát A Nemzetek Szövetségének tanácskozásával egyidejűen sajnálatos hadjárat indult meg Magyarország ellen, hogy eleve lerontsa azt a kedvező hatást, amelyet a miniszterelnök genfi jelentése volt hivatva tenni. A támadók, az emigráns magyarok szellemi vezérletével, első sorban a frankügyet akarták kihasználni és sikerült is keresztül vínníök, hogy a Népszövetségi Ligák Uniójának francia csoportja beadványt intézett az Unió főtitkárságához, kérve, hogy az Unióba kapcsolt minden országos csoport hívja fel saját kormányát, követelje a magyarországi frankhamisításnak a Nemzetek Szövetsége előtt való tárgyalását. A támadó hadjárat a sajtóban is folytatódott, s a többi között Károlyi Mihály írt hosszú vádaskodó levelet a Foreign Affairs hasábjain. Ez az árnyoldal. A Népszövetségi Ligák Uniója francia csoportjának beadványára Apponyi Albert gróf adta meg a méltó választ és a Lukács György vezetésével működő magyar delegáció indítványára elvetették a javaslatot azzal a megokolással, hogy az Unió nem tartja magát illetékesnek, hogy ebben az ügyben bármit is kezdeményezzen. A Foreign Affairs is megfelelt Károlyi Mihálynak. Előre bocsátva, hogy nem tételezhető fel róla, miképp helyeselné a „hazafias célból" elkövetett pénzhamisítást, kijelenti, hogy legjobb meggyőződése szerint Magyarországgal roszszul bánt a trianoni béke és ez a bánásmód alkalmas arra, hogy felszínre hozza ami rossz szunynyad a néptömegek lelkében. És nem lát okot arra, hogy a Windischgraetzhez és Nádasyhoz hasonló emberek buta bűntettét ürügyül lehessen használni arra, hogy bármely hatalom is beleavatkozzék az ügybe. Ugyancsak meg kell emlékeznünk arról a csendes és rendkívül eredményes munkáról is, amelyet tudósaink végeznek, hogy fenntartsák a magyar névnek és a magyar kulturális tevékenységnek régi hírét és becsületét a külföldön, így legutóbb Henri Goelzer a párisi Union Internationale Académique főtitkára igen hízelgő sorokban értesítette Balogh József dr.-t, a klasszika filológiának neves művelőjét, hogy az Unió kedvezően fogadja szt. Gellért csanádi püspök művének kritikai kiadására vonatkozó ajánlatát. ,,A bizottság, irja Goelzer, különös örömmel látja, hogy Magyarország hivatalosan is belekapcsolódjék munkánkba." E sorok jelentőségét magyarázza, hogy ez az első alkalom, amikor az Unió ismét megnyitotta kapuit a háború után magyar tudós tevékenységének. Ez a fényoldal.