Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 6. szám - Árny és fény. A népszövetségi ligák uniója elvetette a Magyarország ellen irányuló francia javaslatot - Károlyi Mihály és a Foreign Affairs - Az Union Académique Internationale visszaállította velünk való kapcsolatát

4 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1926. március 16 őszinte köszönetét tolmácsolta amiárt a magyar külpolitika argo­nautái vándorútjukon felkeresték Veszprémet is, hogy felhívják, e történelmi múltú város lakossá­gának figyelmét a magyar kül­ügyi kérdések nemzeti jelentősé­gére. Utána Pékár Gyula dr. mi­niszter, nemzetgyűlési képviselő, a Külügyi Társaság alelnöke tartotta meg nagyhatású beszédét „A ma­gyar nemzet a külpolitikában" cim­mel. Beszéde során reá mutatott arra, hogy a nagy háborúban mindent elvesztettünk ugyan, de egyet visszanyertünk-, külpoli­tikai szabadságunkat. Ez a szabadság nagy mértékben megcsonkított és hibrid, mert legyőzött állam, szanált és lefegyver­zett ország vagyunk. Nekünk csak egy fórumunk lehet a magunk igazának ki­vívásában, s ez a Népszövetség. S a ma­gyar nemzet tragikumának csodálatos véletlensége, hogy a Népszövetség gondo­lata, amely eddig csak a trianoni békedik­tátumok fenntartását tűzte ki célúi, volta­képpen magyar gondolat, mert négy év­századdal ezelőtt Mátyás király vetette fel a népek szövetségének, mint egy fel­sőbb birói fórumnak eszméjét. A továb­biak során áttért a diplomata pszihének és a diplomata típusoknak ismertetésérc. Kifejtette, hogy a diplomata tipus a szü­letett miivész intuitív érzékével van meg­áldva; a diplomáciát eltanulni nem lehet. Az új eseményekhez új diplomata-tipus kell és az új diplomatáknak egyik kül­földön is elismert legkiválóbb ja — álla­pította meg a hallgatóság lelkes éljenzése közben — Bethlen István gróf miniszter­elnök, aki saját személyén keresztül a magyar nemzetnek nyerte meg a bizalmat. Pékár alelnök után Eöttevényi Olivér ismertette plasztikus ké­pekben a Külügyi Társaság kül­és belföldi munkáját ,,Miért küzd a Külügyi Társaság" cimü elő­adásában. Mozaikszerű képekben egy-egy plasztikus jelenetet fes­tett a közönség elé, amint a Kül­ügyi Társaság lépésről-lépésre fel­kelti külföldi konferenciákon, a magyar igazság iránti szimpátiát, úgyszintén belföldön a külügyek iránti érdeklődést. Végül Horváth Jenő igazgató tartotta meg Magyarország hábo­rús felelősségéről szóló előadását és frappánsan mutatott rá azokra az erkölcsi okokra, amelyek a győ­zők részéről szükségessé tették, hogy Magyarországra és szövet­ségeseire hárítsák a háborúért járó felelősség ódiumát. Az előadások között és végez­tével a veszprémi dalegyesületek adtak elő nagy művészettel és len­dülettel, hazafias dalokat, majd Komjáthy László dr. polgármes­ter köszönte meg meleg szavak­kal, hogy a Külügyi Társaság il­lusztris előadói Veszprém váro­sát is belevonták, hazafias mun­kájukba, ígéri, hogy meleg támo­gatókra és pártfogóra fog találni a Társaság, az ősi papi város közön­ségében. Végül kérte, hogy más­kor is látogasson el a Külügyi Tár­saság hozzájuk, hogy a most fel­épített kontaktust továbbra is ápolni és fenntartani lehessen. A polgármester szavait Pékár Gyula köszönte meg, azután a gyűlés a Himnusz eléneklésével ért véget. Előadás után a Külügyi Társa­ság küldöttségét, továbbá a várme­gye és város vezetőit Rott Nándor veszprémi püspök látta vendégül, püspöki rezidenciájában. Késő este vettek búcsút a vendégek a püspöktől, aki azzal a reménnyel köszönt el a Külügyi Társaság küldöttségétől, hogy mihamar újra módjában lesz őket otthonában fogadni. ettől keletre támasztékra, vagyis erős Magyar- és Lengyelországra. A francia és német ugyanazon szövet­ségben nem foglalhat helyet, mert a fran­cia magát felsőbbrendű népnek tartja és a Rajnának, mint természetes határnak szuggesztója alól szabadulni nem tud. A német és angol között ellenben már nincs ellentét, tehát közeledhetnek egymáshoz, amit még inkább megkönnyít az, hogy francia források szerint a franciák erős érdekellentétet láí.nak önmaguk és az an­golok között. Tényleges gyengeségük tu­datában mesterséges eszközökkel akarják mostani túlsúlyukat biztosítani és meg­vádolják az angolokat, hogy ezek a dolgok új rendjét kereskedelmi érdekeikből bár­mikor felfordítani hajlandók. Vezető fran­cia publicisták a francia ántántot máris megszűntnek tekintik. Az előadáshoz, melyet nagy közönség hallgatott végig, Gömöri László, Paikert Alajos, Ambrózy Gyula dr. és Eöttevényi Olivér dr. szólottak hozzá. Külügyi szeminárium A Külügyi Társaság február havi külügyi tanfolyamához ha­sonlóan március hónapban máso­dik ciklust nyitott meg a Szabad Lyceum keretében a következő előadásokkal, amelyekre felhívjuk t. olvasóink figyelmét. Szósz Zsombor, v. országgy. képviselő: Románia. Szerdán, március 3, 10, 17, 24-én este 7—/49-ig. VIII, Múzeum-körút 6. sz. (A bölcsészeti kar épülete, földszint II. sz. tanterem.) Ambrózy Gyula dr. kabinetirodai ta­nácsos: Tájékoztatás a nemzetközi jogi ismeretekben. Pénteken, március 5, 12, 19, 26-án este 7/49-ig. VIII., Múzeum­körút 4. sz. (Ásványtani intézet.) Gömöry-Laiml László, külügyminiszter, tanácsos: Fejezetek a diplomácia törté­netéből. Csütörtökön, márc, 4, 11, 18-án este 7—/í9-ig. VIII, Múzeum-körút 4. sz. (Ásványtani intézet.) Weis István dr. és Czeke Marianne dr. előadása a Külügyi Társaságban Weis István dr. min. osztálytanácsos előadást tartott március 1-én az ántánt jövőjéről. Az előadó annak megállapítá­sából indúlt ki, hogy Európában az álla­mok feletti közösség ideje még nem érke­zett el, Európa békéjét csupán hatalmi egyensúlyi rendszerhez visszatérés bizto­sítja. Ez a hatalmi egyensúlyi rendszer akkor bomlott meg, amikor a hármas szö­vetségből Olaszország kivált és a bent­maradó két tag Angliát vagy Oroszorszá­got nem tudta pótlásként megszerezni. így az erőviszonyok eltolódása állott elő, ame­lyet az ántántot létrehozó Franciaország egyoldalú érdekeinek érvényesítésére használt fel. A dolgok új rendje azonban gúzsba köti Európa közgazdaságát és hátrányos az angol kereskedelmi és ipari érdekekre. Míg tehát ennek következtében a franciák a Páris környéki békéket örök érvényűeknek tekintik, az angolok csupán ideiglenes célszerűségi berendezésnek. Az angolok feltétlenül előkészítenek előbb­utóbb új megoldást. Az a kérdés, sikerül-e nekik Németországot, Franciaországot kö­zös szövetségben egyesíteniök, vagy pedig a franciáikkal és egy harmadik hatalommal, avagy a németekkel és egy harmadik ha­talommal lépnek szövetségre. A német­francia-angol szövetség ránk nézve a je­lenlegi állapot rögzítését jelenti, ha ellen­ben német-angol szövetség jön létre, úgy szükségük van a Duna medencéjében Angol külpolitikai módszerek Írország történetének tükrében címmel Szentgyörgyi Czeke Marianne dr. a Külügyi Társaság március 8-iki ülésén azokat a külpolitikai módszereket ismer­tette, amelyek segítségével Anglia magá­nak a világhatalmat megszerezte. Az Ír­országgal szemben alkalmazott eljárások ugyanis csak szemléltető például szolgál­hatnak mindazon esetekre, amidőn Anglia a maga hegemónikus törekvéseiben idegen országokkal, idegen fajokkal vagy nemze­tiségekkel állott szemközt. Az érdekes előadás első részében Czeke Marianne dr. Írország történetét vázolta az 1782-íkí egyezményig. Rövid, szemléltető képeket tárt elénk, amelyekből tisztán látjuk, hogy Anglia sohasem ismert fehér és színes faj közötti különbséget, valahányszor a maga fajának érdekeiről volt szó. Ridegen, nyer­sen, kegyetlenül gázolt végig az útjában álló öslakó, keresztény ir nemzeten épp­úgy, mint a kolóniák barbár, színes népén. Majd azokat a speciális eljárási módokat ismertette, amelyeket az angol államhata­lom idegen álamalakulatokkal vagy nép­fajokkal szemben oly sikeresen tud alkal­mazni s amelyek úgyszólván atavisztikus ösztönösséggel érvényesülnek Angolország politikai ténykedéseiben. Legnagyobbrészt tipikusan angol módszereket sorolt fel, egyébként azonban ott szerepel az ango­loknál minden módszer, amely a népek külpolitikai fegyvertárában valaha is csak előfordult. Az élvezetes és előkelő tónusú előadást a nagyszámú és díszes hallgató­ság meleg tapsokkal honorálta. Írország történetének második részére a kiváló tör­íénetpolitikus legközelebbi előadása alkal­mával tér ki. A Külügyi Társaság könyvtára megszervezésében sikerült olyan előhaladást tenni, hogy azt most már tagjaink használatára is bo­csáthatjuk. Könyvtárunkban meg­találhatók a jelentősebb politikai művek, továbbá a népszövetség kiadványai és jelentései valamint a jogi- és politikai külföld német, francia, angol folyóiratok. Köny­vek rendes tagjaink számára térit­vény ellenében kikölcsönözhetők naponként d. e. 10—12 óra között a Külügyi Társaság helyiségében a könyvtár őrénél. Könyvtárunk ujabb gyarapodásáról a követke­zőkben számolunk be:

Next

/
Thumbnails
Contents