Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 6. szám - Árny és fény. A népszövetségi ligák uniója elvetette a Magyarország ellen irányuló francia javaslatot - Károlyi Mihály és a Foreign Affairs - Az Union Académique Internationale visszaállította velünk való kapcsolatát

4 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1926. március 16 őszinte köszönetét tolmácsolta amiárt a magyar külpolitika argonautái vándorútjukon felkeresték Veszprémet is, hogy felhívják, e történelmi múltú város lakosságának figyelmét a magyar külügyi kérdések nemzeti jelentőségére. Utána Pékár Gyula dr. miniszter, nemzetgyűlési képviselő, a Külügyi Társaság alelnöke tartotta meg nagyhatású beszédét „A magyar nemzet a külpolitikában" cimmel. Beszéde során reá mutatott arra, hogy a nagy háborúban mindent elvesztettünk ugyan, de egyet visszanyertünk-, külpolitikai szabadságunkat. Ez a szabadság nagy mértékben megcsonkított és hibrid, mert legyőzött állam, szanált és lefegyverzett ország vagyunk. Nekünk csak egy fórumunk lehet a magunk igazának kivívásában, s ez a Népszövetség. S a magyar nemzet tragikumának csodálatos véletlensége, hogy a Népszövetség gondolata, amely eddig csak a trianoni békediktátumok fenntartását tűzte ki célúi, voltaképpen magyar gondolat, mert négy évszázaddal ezelőtt Mátyás király vetette fel a népek szövetségének, mint egy felsőbb birói fórumnak eszméjét. A továbbiak során áttért a diplomata pszihének és a diplomata típusoknak ismertetésérc. Kifejtette, hogy a diplomata tipus a született miivész intuitív érzékével van megáldva; a diplomáciát eltanulni nem lehet. Az új eseményekhez új diplomata-tipus kell és az új diplomatáknak egyik külföldön is elismert legkiválóbb ja — állapította meg a hallgatóság lelkes éljenzése közben — Bethlen István gróf miniszterelnök, aki saját személyén keresztül a magyar nemzetnek nyerte meg a bizalmat. Pékár alelnök után Eöttevényi Olivér ismertette plasztikus képekben a Külügyi Társaság külés belföldi munkáját ,,Miért küzd a Külügyi Társaság" cimü előadásában. Mozaikszerű képekben egy-egy plasztikus jelenetet festett a közönség elé, amint a Külügyi Társaság lépésről-lépésre felkelti külföldi konferenciákon, a magyar igazság iránti szimpátiát, úgyszintén belföldön a külügyek iránti érdeklődést. Végül Horváth Jenő igazgató tartotta meg Magyarország háborús felelősségéről szóló előadását és frappánsan mutatott rá azokra az erkölcsi okokra, amelyek a győzők részéről szükségessé tették, hogy Magyarországra és szövetségeseire hárítsák a háborúért járó felelősség ódiumát. Az előadások között és végeztével a veszprémi dalegyesületek adtak elő nagy művészettel és lendülettel, hazafias dalokat, majd Komjáthy László dr. polgármester köszönte meg meleg szavakkal, hogy a Külügyi Társaság illusztris előadói Veszprém városát is belevonták, hazafias munkájukba, ígéri, hogy meleg támogatókra és pártfogóra fog találni a Társaság, az ősi papi város közönségében. Végül kérte, hogy máskor is látogasson el a Külügyi Társaság hozzájuk, hogy a most felépített kontaktust továbbra is ápolni és fenntartani lehessen. A polgármester szavait Pékár Gyula köszönte meg, azután a gyűlés a Himnusz eléneklésével ért véget. Előadás után a Külügyi Társaság küldöttségét, továbbá a vármegye és város vezetőit Rott Nándor veszprémi püspök látta vendégül, püspöki rezidenciájában. Késő este vettek búcsút a vendégek a püspöktől, aki azzal a reménnyel köszönt el a Külügyi Társaság küldöttségétől, hogy mihamar újra módjában lesz őket otthonában fogadni. ettől keletre támasztékra, vagyis erős Magyar- és Lengyelországra. A francia és német ugyanazon szövetségben nem foglalhat helyet, mert a francia magát felsőbbrendű népnek tartja és a Rajnának, mint természetes határnak szuggesztója alól szabadulni nem tud. A német és angol között ellenben már nincs ellentét, tehát közeledhetnek egymáshoz, amit még inkább megkönnyít az, hogy francia források szerint a franciák erős érdekellentétet láí.nak önmaguk és az angolok között. Tényleges gyengeségük tudatában mesterséges eszközökkel akarják mostani túlsúlyukat biztosítani és megvádolják az angolokat, hogy ezek a dolgok új rendjét kereskedelmi érdekeikből bármikor felfordítani hajlandók. Vezető francia publicisták a francia ántántot máris megszűntnek tekintik. Az előadáshoz, melyet nagy közönség hallgatott végig, Gömöri László, Paikert Alajos, Ambrózy Gyula dr. és Eöttevényi Olivér dr. szólottak hozzá. Külügyi szeminárium A Külügyi Társaság február havi külügyi tanfolyamához hasonlóan március hónapban második ciklust nyitott meg a Szabad Lyceum keretében a következő előadásokkal, amelyekre felhívjuk t. olvasóink figyelmét. Szósz Zsombor, v. országgy. képviselő: Románia. Szerdán, március 3, 10, 17, 24-én este 7—/49-ig. VIII, Múzeum-körút 6. sz. (A bölcsészeti kar épülete, földszint II. sz. tanterem.) Ambrózy Gyula dr. kabinetirodai tanácsos: Tájékoztatás a nemzetközi jogi ismeretekben. Pénteken, március 5, 12, 19, 26-án este 7/49-ig. VIII., Múzeumkörút 4. sz. (Ásványtani intézet.) Gömöry-Laiml László, külügyminiszter, tanácsos: Fejezetek a diplomácia történetéből. Csütörtökön, márc, 4, 11, 18-án este 7—/í9-ig. VIII, Múzeum-körút 4. sz. (Ásványtani intézet.) Weis István dr. és Czeke Marianne dr. előadása a Külügyi Társaságban Weis István dr. min. osztálytanácsos előadást tartott március 1-én az ántánt jövőjéről. Az előadó annak megállapításából indúlt ki, hogy Európában az államok feletti közösség ideje még nem érkezett el, Európa békéjét csupán hatalmi egyensúlyi rendszerhez visszatérés biztosítja. Ez a hatalmi egyensúlyi rendszer akkor bomlott meg, amikor a hármas szövetségből Olaszország kivált és a bentmaradó két tag Angliát vagy Oroszországot nem tudta pótlásként megszerezni. így az erőviszonyok eltolódása állott elő, amelyet az ántántot létrehozó Franciaország egyoldalú érdekeinek érvényesítésére használt fel. A dolgok új rendje azonban gúzsba köti Európa közgazdaságát és hátrányos az angol kereskedelmi és ipari érdekekre. Míg tehát ennek következtében a franciák a Páris környéki békéket örök érvényűeknek tekintik, az angolok csupán ideiglenes célszerűségi berendezésnek. Az angolok feltétlenül előkészítenek előbbutóbb új megoldást. Az a kérdés, sikerül-e nekik Németországot, Franciaországot közös szövetségben egyesíteniök, vagy pedig a franciáikkal és egy harmadik hatalommal, avagy a németekkel és egy harmadik hatalommal lépnek szövetségre. A németfrancia-angol szövetség ránk nézve a jelenlegi állapot rögzítését jelenti, ha ellenben német-angol szövetség jön létre, úgy szükségük van a Duna medencéjében Angol külpolitikai módszerek Írország történetének tükrében címmel Szentgyörgyi Czeke Marianne dr. a Külügyi Társaság március 8-iki ülésén azokat a külpolitikai módszereket ismertette, amelyek segítségével Anglia magának a világhatalmat megszerezte. Az Írországgal szemben alkalmazott eljárások ugyanis csak szemléltető például szolgálhatnak mindazon esetekre, amidőn Anglia a maga hegemónikus törekvéseiben idegen országokkal, idegen fajokkal vagy nemzetiségekkel állott szemközt. Az érdekes előadás első részében Czeke Marianne dr. Írország történetét vázolta az 1782-íkí egyezményig. Rövid, szemléltető képeket tárt elénk, amelyekből tisztán látjuk, hogy Anglia sohasem ismert fehér és színes faj közötti különbséget, valahányszor a maga fajának érdekeiről volt szó. Ridegen, nyersen, kegyetlenül gázolt végig az útjában álló öslakó, keresztény ir nemzeten éppúgy, mint a kolóniák barbár, színes népén. Majd azokat a speciális eljárási módokat ismertette, amelyeket az angol államhatalom idegen álamalakulatokkal vagy népfajokkal szemben oly sikeresen tud alkalmazni s amelyek úgyszólván atavisztikus ösztönösséggel érvényesülnek Angolország politikai ténykedéseiben. Legnagyobbrészt tipikusan angol módszereket sorolt fel, egyébként azonban ott szerepel az angoloknál minden módszer, amely a népek külpolitikai fegyvertárában valaha is csak előfordult. Az élvezetes és előkelő tónusú előadást a nagyszámú és díszes hallgatóság meleg tapsokkal honorálta. Írország történetének második részére a kiváló töríénetpolitikus legközelebbi előadása alkalmával tér ki. A Külügyi Társaság könyvtára megszervezésében sikerült olyan előhaladást tenni, hogy azt most már tagjaink használatára is bocsáthatjuk. Könyvtárunkban megtalálhatók a jelentősebb politikai művek, továbbá a népszövetség kiadványai és jelentései valamint a jogi- és politikai külföld német, francia, angol folyóiratok. Könyvek rendes tagjaink számára téritvény ellenében kikölcsönözhetők naponként d. e. 10—12 óra között a Külügyi Társaság helyiségében a könyvtár őrénél. Könyvtárunk ujabb gyarapodásáról a következőkben számolunk be: