Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 5. szám - A szerb-horvát egyezmény

12 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1926, március í egyetem 8 professzora, kik a tör­ténelemben, politikai gazdaságtan­ban és nemzetközi ügyekben szak­emberek, az intézetbe hetenkint valamely szakkérdésben előadást tartsanak. Az intézet a világ összes egyetemeinek katalógusát és kiad­ványait összegyűjti és nyilván tartja. Az intézet az 1924—25- tanév­ben 7,518 külföldi egyetemi hall­gatót csztctt szét Amerika egyes államaiban. Ez egyetemi hallgatók a világ minden részéből jöttek ösz­sze, többi között Délafrikából 76, Albániából 1, Németországból 121, Ausztriából 20, Bulgáriából 30, Angliából 236, Kanadából 737, Kí­nából 1561, Franciaországból 128, Görögországból 113, Magyaror­szágból 40, (?), Indiából 201, Olaszországból 79, Japánból 793, Lengyelországból 63, Romániából 30, Jugoszláviából 21, Csehszlo­vákiából 48 hallgató. Az elmúlt négy tanévben (1921—1925.) a szétosztás a bennünket érdeklő te­rületen a következő volt: 1921-22. 1922-23. m?-24. 1924-25. Ausztria 23 25 21 20 Bulgária 22 34 23 30 Magyarország 32 35 34 40 Románia 42 34 24 30 Jugoszlávia 47 57 34 21 Csehszlavákia 59 40 38 48 Az olasz szünidei tanfolyamok A szünidei tanfolyamok fontos­ságát és propagativ értékét elő­ször a franciák ismerték fel, kik vidéki egyetemeiket nyitották meg az idegenek előtt. Azután Oxford és Cambridge követte nyomon őket és csak azutáni vette kezdetét a cseretanárok akciója­Ma ez a két akció uralja világ­szerte a nemzetközi kapcsolatokat, s az egyes államok mindkét akció­ban erősen részt vesznek. Az olasz egyetemközi iroda (Ins­titút Interuniversitaire Italien) igazgatóanácsa Gentile János pro­fesszor és szenátor elnöklete alatt, az intézet statútumai alapján, me­lyek szerint az intézet az olasz kulura megismertetése végett ala­kult, ebből a célból 1925-től kezd­ve maga szervez nyári tanfolya­mokat Itália különböző egyetemein, a melyeken azután az olasz kultú­ra egyes oldalait rendesen megvi­lágítják­Az 1925-díki nyári tanfolyamok­ról a következő táblázat nyújt iá­okozást, amely esetleg a magyar nyári tanfolyamok megszervezésé­nél is mintául szolgálhat. Egyetemek Olasz nyelv (fordítás, fogalmazás, társalgás) Egyéb stúdiumok Firenze XIX, évfolyam 1925. júl. 15.- aug. 15. olasz nyelvi leckék : ű) franciák részére ; b) németek részére; olasz történelem; művésztörténelem; Dante; zenetörténet; Itália földrajza; Itália gazdasági élete. Siera IX. évfolyam 1925. aug. 1.—szept. 15, olasz nyelvi leckék irodalomtörténet; művészettörténet; Itália története; Dante olvasása. Napoli V. évfolyam 1925 aug 3 -szept 12. olasz nyelvi leckék az olasz filozófia története; Itália tör­ténelme- politikai és gazdasági föld­rajza; olasz irodalom; Itália mai tör­ténete; görög-római művészettörté­net: Pompeiiíarcheológia; Camparia vulkánikus régióinak geológiája. Perugia V. évfolyam 1925. szept, olasz nyelvi leckék Szent Ferenc befolyása Dantéra; a franciskánus mozgalom;azolasz gon­dolkodás fejlődése! Dante és Perugia ; Szent Ferenc; a XIV. századbeli művészet. Venezia III. évfolyam 1925. szept. 1.—30, olasz nyelvi leckék németek, franciák és angolok részére Velencei művészet; Velence története; a mai Olaszország. A tanfolyamok tanulmányi ki­rándulásokkal és egyéb kedvez­ményekkel (gyűjtemények és mu­zeumok dijmentes látogatása, 40— 60 %-os vasúti kedvezmények stb. A francia tudományos intézetek Franciaország nemzetközi tudo­mányos, irodalmi és művészeti kap­csolatait, melyekkel politikai sike­reinek is jelentékeny részét bizto­sítja, külföldi államok kulturális centrumaiban felállított intézetek útján bonyolítja le. Oly államok­ban, hol ilyeneket még nem alakí­tott, hasonló irányú missziókat utaztat. A francia intézetek tevékenysé­géről a következő rövid ismertetés nyuj t adatokat: Itália. — Firenzei francia intézet (Institut Francais de Florence), alapítva 1908-ban, igazgatója Graülot Henrik. Működési köre: kutatás, előadások (felolvasások és tanfolyamok). Hallgatóinak száma 1922—23-ban 34 férfi és 104 nő; nemzetiség szerint: olasz 99, fran­cia 26, amerikai 5, angol 3, svájci 3, belga 1, orosz 1. — Nápolyi francia intézet (Institut Francais de Nap­les), évi költségvetése (1922) 105, 500 frank; francia nyelvi tanfolya­mok. Igazgató Masson Pál. Spanyolország. — Barcelonai francia intézet (Institut Francais de Barcelone), alapítva 1921-ben, a barcelonai egyetemmel kapcsolat­ban; francia nyári tanfolyamok. Igazgató Bertrand. Anglia — Institut Francais du Royaume-Uni, 1922-ben 343 hall­gatóval ; konferenciák. Igazgató Audra. Csehszlovákia — Prágai francia intézet (Institut Francais de Pra­gue, Institut Ernest-Davís), 1922— 23. 300 hallgatóval. Igazgató Tibal. Alakult 1920-ban. Argentína — Buenos-airesí fran­cia intézet, alakult 1922-ben. Magában Franciaországban 1924. július 31-én összesen 6421 külföldi egyetemi hallgató volt. Köztük számban legtöbbet adott az orosz­ság (714 menekült orosz hallgató). Utána jött Románia 645 hallgató­val, Egyiptom 495, Jugoszlávia 448, a Brit birodalom 426, Kina 369, Itália 358, az Északamerikai Unió 358, Görögország 290, Len­gyelország 273, Svájc 198, Luxem­burg 170, Szíria 166, Skandinávia 155, Törökország 127, Csehszlová­kia 124, Bulgária 105, Belgium 85, Spanyolország 83, Magyarország 50, Ausztria 30, Németország 18, Hollandia 34, Japán 38, Portugália 14, Finnország 7 hallgatóval. (Folyt, köv.) MAGYAR KÜLPOLITIKA Felelős szerkesztő: RADISICS ELEMÉR dr. Szerkesztő-bizottság: EÖTTEVÉNYI OLIVÉR dr., HORVÁTH JENŐ dr. és LUTTER JÁNOS dr. Főmunkatárs: BIHARI IMRE Szerkesztőség és kiadóhivatal: MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG BUDAPEST Országház. Telefon; 47—42. Felelős szerkesztő telefonja : József 62—29. Postatakarékpénztári csekkszámla: 25.777. Felelős kiadó: EÖTTEVÉNYI OLIVÉR dr. Az előfizetés ára: Egész évre: 60.000 K Fél évre: 30.000 K A Magyar Külügyi Társaság tagjainak egész évi előfizetés esetén : 50.000 K (4 pengő) Egyes szám ára: 2500 K (20 fillér) Külföldre kétszeres ár Laptulajdonos: MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG DUNÁNTÚL RT. EGYETEMI NYOMDÁJA PÉCS

Next

/
Thumbnails
Contents