Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 5. szám - A szerb-horvát egyezmény

1926. március 1 MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 NEMZETKÖZI EGYETEMKÖZI MOZGALMAK Az Értelmi Együttműködés Intézete Az intézet igazgatója, Luchaire Julián, a L'Europe Nouvelle folyó­irat 1926. jan. 16-iki számában a következőkben foglalta össze az intézet legközelebbi programmját: a tudományos tulajdonjog kiter­jesztése a művészeti és iparművé­szeti tulajdonra; a bibliográfiai és tudományos hírszolgálat nemzet­közi megszervezése; a kiadványok nemzetközi cseréjének fejlesztése; a könyvek és nyomtatványok cir­kulációját előmozdító nemzetközi szabályok elfogadása; a kiadói akti­vitást előmozdító nemzetközi rend­szabályok elfogadása, elsősorban a tudományos és oktató munkákra vonatkozólag; a tanárok és diákok cseréjére, a diplomák egyenjogúsá­gára és az iskolai bizonyítványokra vonatkozó szabályzatnak az összes nemzetek útján eszközlendő elfo­gadtatása; a nemzetközi érdekű és jellegű tantárgyak tanításának fej­lesztése; az arkológiai leleteknek és a történelmi emlékművek védel­mének nemzetközi szabályozása; nemzetközi egyezmények és meg­állapodások a muzeumokat és mű­kiállításokat illetőleg; nemzetközi egyezmények a könyvtárak igazga­tását és kezelését illetőleg; a film­technika fejlesztését és tökéletesí­tését célzó nemzetközi rendelkezé­sek előkészítése. Az intézet összegyűjti a nemzet­közi kongresszusok és egyesületek azon határozatait, melyek a nem­zetközi értelmi kollaboráció javítá­sát célozzák; amelyek nagyrészt holt betűk maradtak, és amelyek­nek megvalósítását és végrehajtá­sát az intézet fogja szorgalmazni. Az egyes osztályok működéséről az egyes osztályvezetők a meg­nyitás alkalmából a következő­képen nyilatkoztak: Longveil Alfréd, az általános osztály helyettes vezetője szerint az ő osztálya egyetemes kérdések­kel, a beérkezett általános érdekű javaslatokkal, az egyetemközi nemzetközi federációkkal, a nem­zetközi értelmi élet évi statisztiká­jának összeállításával, országon­ként, az egész világon vonatkozó­lag. Ebből a célból az osztály kü­lön dokumentációs és bibliográfiai szolgálatot fog megszervezni. A harmadik feladat a Nemzetek Szö­vetségével fenntartandó szoros kapcsolat ápolása, valamint az egyes nemzeti szervezetekkel való kapcsolat megteremtése. Vos von Steerwyck, a természet­tudományi szakosztály helyettes vezetője szerint az ő osztálya első­sorban a nemzetközi tudományos vállalkozások fej lesztésével és szervezésével foglalkozik. Meg­alkotni segíti a természettudomá­nyok egyetemes bibliográfiáját. Dupiereux Richárd, a művészeti osztály vezetője szerint az osztály az egyes országok művészeti akti­vitásával foglalkozik. De Víllalonga, a jogi szakosztály főnöke az értelmi együttműködés­sel kapcsolatos összes jogi kérdé­sekkel foglalkozik (szerzői jog stb.) Halechi Oszkár, az egyetemközi szakosztály vezetője, a szakosztály részéről a következő programmot közölte: A szakosztály természetesen első sorban a genfi egyetemközi hivatal működését fogja folytatni; összeköttetést tart fenn az egyes nemzeti szervezetekkel. Bár az egyetemeknek még nincs nemzet­közi szervezetük, annál élénkebbek az egyetemi hallgatók nemzetközi összeköttetései és tevékenysége. A szakosztály különös gonddal figyeli a nemzetközi egyetemi moz­galmat és amennyire lehet, az egyes országok intézményeit anyagilag is támogatni fogja. Prezzolini, az információs osztály főnöke, az intézet propagandájával foglalkozik. A Nemzetközi Nevelés Intézménye (Institut of International Educa­tion) II Az intézet több irodát |bureau) alakított, és pedig egyet az euró­pai oktatásügy intézményei szá­mára, melynek vezetését Duggan professzor vállalta el; egyet a ke­letázsiaiak részére, melynek igaz­gatójává Morroe Pál professzor lett; egyet a latin amerikai álla­mokkal való együttműködés cél­jaira, melynek igazgatójául Gold­smitfí P- Péter professzort hivták megi egy negyediket az ösztöndí­jak, és egy ötödiket a nemzetközi egyesületek nyilvántartására; előb­binek Newcomb Virginia kisasz­szony, utóbbinak Alexander Mar­git kisasszony vállalta el vezetését. Az intézet megalakulása után Duggan igazgató első sorban az Egyesült Államokat utazta be és igyekezett megnyerni a nagy inté­zetek és szervezetek rokonszenvét, 1919-ben pedig Európa nyugati ál­lamait látogatta meg, hol az inté­zet részére levelezőket igyekezett szerezni. Az intézet működési köre: leve­lezés a külföldi államok közokta­tásügyi vezető hatóságaival, inté­zeteivel és vezetőivel; személyes találkozások és összejövetelek; idegen szakemberek előtt az Unió közoktatásügyének a megismerte­tése; külföldi szakemberek bevo­násával tartandó konferenciák; az Unióban tartózkodó vagy oda uta­zó külföldi hallgatók elosztásának eszközlése; az Amerikával kapcso­latban fennálló ösztöndíjak nyil­vántartása; ösztöndijak rendszere­sítése és szétosztása. Ebből a cél­ból az intézet 50 francia ifjúnak és leánynak ad öszöndijat, akik Ame­rikában óhajtanak tanulmányokat folytatni, és az intézet egyik tagja e végből minden májusban Fran­ciaországba utazik a jelöltek kivá­lasztása végett. Ugyanakkor az in­tézet 25 amerikai hallgatót küld a francia egyetemekre és lycumokba, és 12 hallgatót a római egyetem nyári tarfolyamaira. Ujabban a cseh kormány 6 ösztöndijat létesí­tett azon amerikaiak részére, kik Csehországba volnának küldendők, minek ellenértékéül az intézet egyik tagja évenkint Prágába uta­zik 6 cseh hallgató kiválogatása végett, kik amerikai egyetemeken nyernek elhelyezést. A francia kor­mány az intézettől tanárt kért, hegy azok francia lyceumokban angol beszédgyakorlatokat (enseig­nement oral) tartsanak. Oxford és Cambridge női kollégiumaiba egye­nesen az intézet küld amerikai hallgatókat. Az intézet az orosz emigráns hallgatókat intenzíven segélyezi; a középeurópai egyete­mek segélyezésére már az első év­ben 300000 dollárt gyűjtött össze. Amerikai tanulókat rendszeresen utaztat az európai államokban (675 dolláros egységárral szá­mítva.) Az intézet keresztülvitte azt, hogy az amerikai professzorok minden 7 évi szolgálat után egy évi szabadságot kapnak, a melynek idejére Carnegie Erdownert egyen­kint 12500 dollár kölcsönt folyó­sít, hogy a szabadságot élvező professzorok külföldre utazhassa­nak; az illető professzorok vissza­térve az intézetnek jelentést tesz­nek, az intézet pedig a jelentések kivonatait közzéteszi. Az ínézet a new-yorki Columbia egyetemmel megállapodott arra nézve, hogy az

Next

/
Thumbnails
Contents