Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 5. szám - A szerb-horvát egyezmény

1926. március 1 MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 NEMZETKÖZI EGYETEMKÖZI MOZGALMAK Az Értelmi Együttműködés Intézete Az intézet igazgatója, Luchaire Julián, a L'Europe Nouvelle folyóirat 1926. jan. 16-iki számában a következőkben foglalta össze az intézet legközelebbi programmját: a tudományos tulajdonjog kiterjesztése a művészeti és iparművészeti tulajdonra; a bibliográfiai és tudományos hírszolgálat nemzetközi megszervezése; a kiadványok nemzetközi cseréjének fejlesztése; a könyvek és nyomtatványok cirkulációját előmozdító nemzetközi szabályok elfogadása; a kiadói aktivitást előmozdító nemzetközi rendszabályok elfogadása, elsősorban a tudományos és oktató munkákra vonatkozólag; a tanárok és diákok cseréjére, a diplomák egyenjogúságára és az iskolai bizonyítványokra vonatkozó szabályzatnak az összes nemzetek útján eszközlendő elfogadtatása; a nemzetközi érdekű és jellegű tantárgyak tanításának fejlesztése; az arkológiai leleteknek és a történelmi emlékművek védelmének nemzetközi szabályozása; nemzetközi egyezmények és megállapodások a muzeumokat és műkiállításokat illetőleg; nemzetközi egyezmények a könyvtárak igazgatását és kezelését illetőleg; a filmtechnika fejlesztését és tökéletesítését célzó nemzetközi rendelkezések előkészítése. Az intézet összegyűjti a nemzetközi kongresszusok és egyesületek azon határozatait, melyek a nemzetközi értelmi kollaboráció javítását célozzák; amelyek nagyrészt holt betűk maradtak, és amelyeknek megvalósítását és végrehajtását az intézet fogja szorgalmazni. Az egyes osztályok működéséről az egyes osztályvezetők a megnyitás alkalmából a következőképen nyilatkoztak: Longveil Alfréd, az általános osztály helyettes vezetője szerint az ő osztálya egyetemes kérdésekkel, a beérkezett általános érdekű javaslatokkal, az egyetemközi nemzetközi federációkkal, a nemzetközi értelmi élet évi statisztikájának összeállításával, országonként, az egész világon vonatkozólag. Ebből a célból az osztály külön dokumentációs és bibliográfiai szolgálatot fog megszervezni. A harmadik feladat a Nemzetek Szövetségével fenntartandó szoros kapcsolat ápolása, valamint az egyes nemzeti szervezetekkel való kapcsolat megteremtése. Vos von Steerwyck, a természettudományi szakosztály helyettes vezetője szerint az ő osztálya elsősorban a nemzetközi tudományos vállalkozások fej lesztésével és szervezésével foglalkozik. Megalkotni segíti a természettudományok egyetemes bibliográfiáját. Dupiereux Richárd, a művészeti osztály vezetője szerint az osztály az egyes országok művészeti aktivitásával foglalkozik. De Víllalonga, a jogi szakosztály főnöke az értelmi együttműködéssel kapcsolatos összes jogi kérdésekkel foglalkozik (szerzői jog stb.) Halechi Oszkár, az egyetemközi szakosztály vezetője, a szakosztály részéről a következő programmot közölte: A szakosztály természetesen első sorban a genfi egyetemközi hivatal működését fogja folytatni; összeköttetést tart fenn az egyes nemzeti szervezetekkel. Bár az egyetemeknek még nincs nemzetközi szervezetük, annál élénkebbek az egyetemi hallgatók nemzetközi összeköttetései és tevékenysége. A szakosztály különös gonddal figyeli a nemzetközi egyetemi mozgalmat és amennyire lehet, az egyes országok intézményeit anyagilag is támogatni fogja. Prezzolini, az információs osztály főnöke, az intézet propagandájával foglalkozik. A Nemzetközi Nevelés Intézménye (Institut of International Education) II Az intézet több irodát |bureau) alakított, és pedig egyet az európai oktatásügy intézményei számára, melynek vezetését Duggan professzor vállalta el; egyet a keletázsiaiak részére, melynek igazgatójává Morroe Pál professzor lett; egyet a latin amerikai államokkal való együttműködés céljaira, melynek igazgatójául Goldsmitfí P- Péter professzort hivták megi egy negyediket az ösztöndíjak, és egy ötödiket a nemzetközi egyesületek nyilvántartására; előbbinek Newcomb Virginia kisaszszony, utóbbinak Alexander Margit kisasszony vállalta el vezetését. Az intézet megalakulása után Duggan igazgató első sorban az Egyesült Államokat utazta be és igyekezett megnyerni a nagy intézetek és szervezetek rokonszenvét, 1919-ben pedig Európa nyugati államait látogatta meg, hol az intézet részére levelezőket igyekezett szerezni. Az intézet működési köre: levelezés a külföldi államok közoktatásügyi vezető hatóságaival, intézeteivel és vezetőivel; személyes találkozások és összejövetelek; idegen szakemberek előtt az Unió közoktatásügyének a megismertetése; külföldi szakemberek bevonásával tartandó konferenciák; az Unióban tartózkodó vagy oda utazó külföldi hallgatók elosztásának eszközlése; az Amerikával kapcsolatban fennálló ösztöndíjak nyilvántartása; ösztöndijak rendszeresítése és szétosztása. Ebből a célból az intézet 50 francia ifjúnak és leánynak ad öszöndijat, akik Amerikában óhajtanak tanulmányokat folytatni, és az intézet egyik tagja e végből minden májusban Franciaországba utazik a jelöltek kiválasztása végett. Ugyanakkor az intézet 25 amerikai hallgatót küld a francia egyetemekre és lycumokba, és 12 hallgatót a római egyetem nyári tarfolyamaira. Ujabban a cseh kormány 6 ösztöndijat létesített azon amerikaiak részére, kik Csehországba volnának küldendők, minek ellenértékéül az intézet egyik tagja évenkint Prágába utazik 6 cseh hallgató kiválogatása végett, kik amerikai egyetemeken nyernek elhelyezést. A francia kormány az intézettől tanárt kért, hegy azok francia lyceumokban angol beszédgyakorlatokat (enseignement oral) tartsanak. Oxford és Cambridge női kollégiumaiba egyenesen az intézet küld amerikai hallgatókat. Az intézet az orosz emigráns hallgatókat intenzíven segélyezi; a középeurópai egyetemek segélyezésére már az első évben 300000 dollárt gyűjtött össze. Amerikai tanulókat rendszeresen utaztat az európai államokban (675 dolláros egységárral számítva.) Az intézet keresztülvitte azt, hogy az amerikai professzorok minden 7 évi szolgálat után egy évi szabadságot kapnak, a melynek idejére Carnegie Erdownert egyenkint 12500 dollár kölcsönt folyósít, hogy a szabadságot élvező professzorok külföldre utazhassanak; az illető professzorok visszatérve az intézetnek jelentést tesznek, az intézet pedig a jelentések kivonatait közzéteszi. Az ínézet a new-yorki Columbia egyetemmel megállapodott arra nézve, hogy az