Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 5. szám - Európai Egyesült-Államok. A Magyar Külpolitika ankétje

1926. március 1 MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 kező újabb viharok konszolidált és erős Lengyelországot találjanak, Mi, magyarok, teljes rokonérzéssel kísérjük Lengyelország konszolidációs politikáját. És abban a reményben, hogy Lengyelország is mindjobban fog szabadulni tudni a . • II. (B. J.) A Magyar Külpolitika február 1-i számában az Európai Egyesült-Államok problémájáról megkezdett intervju-sorozatot a következőkben folytatjuk: Kaas Albert báró egységespárti nemzetgyűlési képviselő — Az Amerikai Egyesült-Államok megalakulását lehetővé tette az együttesen megvívott győztes fölszabadító harc, amelyben megnyilvánult az egymásrautaltság érzete. Ez volt az előfeltétel Európa mai helyzete ezzel ellentétben a párisi békék rendszerében kiélezett minden elleniétet, ennek folytán ma hiányzik az egyetlen premissza is. Áll ez éppúgy politikai, mint gazdasági vonatkozásban. — Nem számol ez a gondolat Szovjetoroszországgal, amelyet a világnézeti és államszervezeti helyzet vagy kizárna az egyesülésből és akkor az egyesülés koalíciót jelentene Oroszországgal szemben, — a koalícióknak célja pedig rendszerint az ellenfél izolálása és háború; — vagy pedig Szovjetoroszországot is belevennék a szövetkezésbe s akkor ez esetben a koalíció megvalósítása kaput nyitna az orosz káosz kiterjesztésének egész Európa felé. Strauss István dr. a Legfőbb Állami Számvevőszék ny. elnöke, párton kívüli ellenzéki képviselő — Szerintem az nem vitatható, hogy ha az Európai Egyesült-Államok nagy problémája megoldatnék, minden állam csak nyerne vele. Nyerne főleg gazdasági életében, mert a súrlódási felületek kisimítása könnyebben lenne elérhető, miután maga az egyesülés ténye a bizalom ébresztésének a nyomában erősítené a nagy emberi szempontok térhódítását a különböző nemzetek fiai között. Én nem féltem a nagy ideál megvalósításától a nemzeti érzést, mert az államok egyesülésének keretében is megvan a mód a nemzeti érzés táplálására s a sorvasztó hatások ellen szükséges védekezésre. De erről az ideálról Magyarország még csak világháborúban volt hatalmi csoportosulások egyoldalú nyűgétől, mennél sokszerübb, mennél megértőbb összeköttetéseket keresünk Lengyelországgal, amelyhez ősi tradíciók, közös emlékek és igazi rokonérzés fűznek bennünket. nem is álmodhatik addig, amíg ki nem munkálja a trianoni béke teljes revíziójának szükségességét az európai eminens érdekek szempontjából. Addig is sürgősen biztosítani kell Magyarországnak, hogy csonka területén mindazt nyújthassa polgárainak, amit egy államtól, mint minimumot, méltán követelhetnek. Ezt ma nem tudja nyújtani, mert két óriási teher nyomja a trianoni béke kardinális igazságtalanságai rolytán. Az egyik az, hogy az állami nyugdíj teher nem osztatott meg a csonkaország adóképessége szerint úgy, mint az az államadósságokra nézve történt. Emiatt 700% fizetünk több nyugdijat, mint amennyit a trianoni békében elismert adóképessége szerint elbír az ország. A másik, az államnak etikáját és a jog tiszteletét emésztő az a függő kérdés, hogy mi lesz a magyar álampolgárok tulajdonában lévő magyar államadóssági kötvény valorizációjával akkor, a mikor ezeket a kötvényeket a trianoni béke szelleméből táplálkozó jóvátételi bizottság, ha azok külföldi álampolgárok tulajdonában vannak, 27, 32, sőt 100% erejéig is valorizálta. E két kérdés megoldása nélküi mi csak vegetálunk. E függőben hagyott két kérdés tenyésztője állami életünk mételyének, amelynek elfojtása megfelelő rendelkezéssel az európai államoknak is komoly megfontolást érdemlő érdeke. Ennek a rációját a külföldi politikusoknak is el kell ísmerniök és be kell látniok a rendezés sürgős voltát mindazoknak, akik nem a magyar állami élet megölésére törnek. Iklódy-Szabó János kincstári főtanácsos, cgységespárti nemz. gyül. képviselő — A Páneurópa gondolatát voltaképpen megelőzte a Pánamerika gondolata. És hogy mennyire nem könnyű annak megvalósítása, mutatja éppen Amerika példája, ahol a 49 angolul beszélő Északamerikai Egyesült-Államok kötelékén kivül állanak még az ugyancsak angolul beszélő Kanada, ezenkívül Középés Délamerika románnyelvű államai és államszövetségei. Az Európai Egyesült-Államok gondolata megerősödést nyert abból a gazdasági és politikai téren történt eltolódásból, mely a világháború következményeképp Európa hátrányára és az Északamerikai EgyesültÁllamok javára jött létre. Itt örökös veszekedések, civódások, féltékenykedések, emellett gazdasági pangás, munkanélküliség, ezzel szemben a szövetséggé tömörült 49 északamerikai államban nagy gazdasági fellendülés látható, melyhez mindinkább csatlakozik a politikai elsőség is. Ennek a megismerése tette erősebbé az Európai EgyesültÁllamok gondolatát is. — Végleges ítéletet mondani abban a tekintetben, vájjon az egész csak uSópia-e, avagy bir-e bizonyos reálitással, e pillanatban igazán nehéz volna. Mindenesetre jellemző tünet, hogy ama brilliáns sikerek ellenére, amelyeket az Északamerikai Egyesült-Államok felmutatnak, sem az angolul beszélő amerikaiak, sem a románnyelvü amerikaiak külön csoportosulása nem tudott létre jönni, még kevésbbé lehet szó Amerika összes népeinek egyesüléséről. Pedig ott az akadályok kisebbek, az ottlakók mindannyian egy új világ gyermekei, akik az izolálásra vezető régi tradíciókat elszakították voltaképpen akkor, amikor Európából kivándoroltak. Mindenesetre érdekes körülmény, hogy az azóta elmúlt idő folyamán Amerika földjén is az izolálást elősegítő új tradíciók rögződtek meg az ott élő népcsoportok lelkében. — Hogy az európai egyesültállamok gondolatának gyakorlati keresztülvitele milyen nehéz, arra szolgáljon a következő példa: — A pyrrenéi-félsziget egy zárt egységet alkot, északról magas hegylánc, másfelől tengerek határolják, múltja, nyelve, szokásai, erkölcsei úgyszólván közösek és mégis két teljesen önálló államterületre oszlik és emellett a nagyobbik államterületet, Spanyolországot a katalánok elszakadási törekvései állandóan fenyegetik és az államegység évek óta csak a diktatúra útján tartható fenn. Olaszország 42 milliónyi népességében pár százezret jelentő németség ellen irtó hadjáratéit folytat. Hasonló, sőt talán még kegyetlenebb bánásmódban részesülnek a trianoni béke folytán idegen uralmak alá került véreink. — Ilyen viszonyok mellett a reálítás gondolatától meglehetősen távol van az, aki a közvetlen bajokat és nehézségeket az európai egyesült-államok gondolatával reEurópai Egyesült-Államok A Magyar Külpolitika ankétje