Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 3. szám - A Szellemi Együttműködés Nemzetközi Intézete Párisban

1926 február 1 MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 NEMZETKÖZI EGYETEMKŐZI MOZGALMAK A Szellemi Együttműködés Nemzetközi Intézete Párísban Irta: Grósz Emil A történelmi nevezetességű párizsi „Palais-Royal"-ban Richelieu örökségében, melyben Demoulins szónokolt, hol Napóleont császárrá proklamálták, melyet 1870/7l-ben a commune elpusztított — a békés szellemi együttműködés nemzetközi intézete nyert elhelyezést. Ez intézetnek az a célja, hogy a Nemzetek Szövetsége genfi szellemi együttműködés bizottságának eszméit megvalósítsa, annak szándékait közvetítse. Az intézet nem tudós testület, hanem közvetítő iroda, melynek nemzetközi jellegét megnyitása alkalmával maguk a franciák nyomatékosan hangsúlyozták. A szellemi együttműködés bizottságát a nemzetek szövetsége Leon Bourgeois javaslatára még 1921-ben alakították meg. Hasonló célra a háború előtt számos intézmény szolgált, többek között a tudományos kutatás nemzetközi tanácsa, a tudományos akadémiák nemzetközi uniója, a nemzetközi jog akadémiája Hágában, a bibliográfiai nemzetközi intézet Bruxellesben. De ezek legnagyobb része nem voltak a szó valódi értelmében internacionalisak, nem voltak egyetemlegesek. Ezt a hiányt óhajtotta pótolni a nemzetek szövetsége. A megalakított bizottságnak 12 tagja van s első elnöke a nagy francia filozófus Bergson volt. Budgetje 100.000 aranyfrank, s irodája néhány személyből állott. A bizottság nagy fontosságú programmokat dolgozott ki, de végrehajtó szerve hiányzott. Ezt kapta meg a francia állam áldozatkészségéből. Francois Albert Franciaország közoktatásügyi minisztere (a Herriot-kormányban) levelet intézett a Nemzetek Szövetségéhez, melyben felajánlotta, hogy a francia kormány a szellemi együttműködés számára nemzetközi intézetet létesít, mely szorosan nemzetközi jellegű lesz, egyedüli föltétel, hogy Párisban legyen a székhelye. A törvényhozás évi 2 millió frankot szavazott meg az intézet fenntartására, s helyiségül átengedte a Palais Royal Monpensier szárnyát, melynek termeit, helyiségeit gobelinekkel, sévresi vázákkal, festményekkel, szobrokkal: a francia művészet remekeivel díszített. A fenntartás költségeihez Lengyelország minden más államot r. egyetemi tanár megelőzve 100.000 frankot ajánlott fel. A Nemzetek Szövetsége elfogadta az intézet létesítésének tervét s 1926. január hó 16-án nagy ünnepéllyel fel is avatták. Ezt az alkalmat minden egyes tényező felhasználta, hogy az intézet szorosan nemzetközi jellegét hangsúlyozza. Maga a szellemi együttműködés bizottságának 12 tagja; Bonnevie k. a. (Norvégia), Sir Bose (India), de Castro (Brazília), Madame Curie (Lengyelország), Destrée (Belgium), Einstein (Németország), Lorentz (Hollandia), Lugones (Argentína), Millikan (Egyesült-Államok), Murray (Anglia), Painlevé (Franciaország), de Reynold (Svájc), Rocco (Olaszország), de Torresquevedo (Spanyolország), igazolja ezt: a bizottság elnöke a hírneves holland physikus Lorentz, az intézet igazgatótanácsának elnöke Painlevé, tagjai Bestrée, Lorentz, Murray, de Reynold. Az intézet igazgatója a francia Luchaire tanár, de az egyes osztályok vezetői különböző államok polgárai; a tudományos kapcsolatoké a német Schultze Gaevernifz, az egyetemeké a lengyel Halecki, ki mint a bizottság volt titkára sympathiájának s jóakaratának számos jelét adta. A bizottság s az intéző tanács jelenlegi titkára Oprescu dr. (Románia). Az intézetbe az egyes államok delegáltakat küldenek. Az intézet megnyitásán a köztársaság elnöke, a francia kormány, az egész diplomáciai testület jelen volt. A kormány nevében Daladier közoktatásügyi miniszter, a Nemzetek Szövetsége nevében annak elnöke, az olasz Scialoja, s főtitkára, Sir Eric Drumond, a szellemi együttműködés bizottsága részéről Lorentz elnök, az intézet részéről Painlevé hadügyminiszter, a nagy mathematicus s Luchaire igazgató beszéltek. A beszédek között Rameau, Beethoven, Haendel, Mozart, Vivaldi, Schumann remekműveit adták elő. Minden jel oda mutat, hogy a Nemzetek Szövetsége ezen bizottságának működése éppen olyan sikeres lesz, mint amilyet a közegészségi bizottság már évek óta kifjet. Valóban e két terület az, melyen a népek leginkább megkezdhetik az együttműködést. így volt az 1870—71-i német-francia háború után is, amidőn Helmholtz Monpellierben az egyetem jubileumán megjelent, így volt ez Kopenhágában, ahol Pasteur és Vircnow találkoztak. Most is a Nemzetek Szövetsége szellemi együttműködésének bizottsága volt az, mely Ausztria, majd Apponyi Albert gróf javaslatára Magyarország tudományos munkásságának válságára az egész müveit világ figyelmét felhivta s támogatásra felkérte. Ha e felhívásnak nem is volt nagy anyagi eredménye, de a tudományos körök érdeklődését kultúránk iránt felkeltette. Ugyanilyen szerepe volt a tudománymentő bizottságnak is. Természetesen a helyzetünk erősítésére a legerősebb fegyver, a leghatékonyabb módszer magyar emberek tudományos eredményeinek, a magyar művészet alkotásainak bemutalása. Eötvös Loránd ingája, Semmelweis felfedezése; Goldzieher izlám tanulmányai, Munkácsy László Fülöp, Liszt Ferenc, Fadrusz, Petőfi, Arany, Jókai alkotásai a magyar kultúra legerősebb hirdetői. Követnünk kell Fasteur tanácsát s nem szabad elcsüggednünk szomorú események hatása alatt, hanem fokozottabb szellemi munkával kell veszélyeztetett helyzetünket megerősíteni. Az Intézet létrejöttének előzményei és szervezete — Párisi tudósítónktól — Páris, jan. (H. F.) Mint tudjuk, a Népszövetség az elhunyt Leon Bourgeois francia delegátus indítványára 3 évvel ezelőtt megalakította az Értelmi Együttműködés Nemzetközi Bizottságát, melynek élére a kiváló filozófust, Bergsont állították, soraiban pedig 12 (majd 14) nemzet képviselői foglaltak helyet, köztül: Madame Curie, Einstein és mások. A bízottság feladatául ama kérdések tanulmányozását tűzték ki, melyek a tudományos, irodalmi és művészeti munka szervezetének tökéletesítését együttműködés útján biztosíthatják. A bizottságnak rövidesen be kellett látnia, hogy mindinkább szaporodó teendőinek elvégzéséhez múlhatatlan szüksége van egy adminisztratív szervre, mely munkáját lenne hivatva előkészíteni s határozatainak végrehajtásáról gondoskodnék. Minthogy pedig Genfben e célra nem volt pénz, a francia kormány felaján-