Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 3. szám - A Szellemi Együttműködés Nemzetközi Intézete Párisban

12 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1926 február 1 iotta a bizottságnak, hogy saját költségén í elállít ja számára a kívánt Intézetet, mely most meg is nyüott. A dolog azonban nem ment olyan simán, mint ahogy a mondottak alapján sejthetnök. A Nemzetek Szövetségben a francia befolyás túlsúlyától tartottak. Féltették a francia pénzen Párisban létesülő Intézet nemzetközi jellegét. Másrészt Franciaországban sokan nem tartották időszerűnek a francia kormány bőkezűségét az ország pénzügyi bajai között. Még a szenátus pénzügyi biottsága is akadékoskodott. Mindez azonban rövid huzavona után megoldást nyert. Franciaország részére, anyagi áldozata fejében, biztosították, hogy az Intézet állandó székhelye Páris lesz, a népszövetségi bizottságból kikerülő öttagú igazgatóságának (comité directeur) elnöke pedig mindenkor a bizottság egyik francia tagja lesz. Ezt a helyet — Bergson visszavonulása óta — Painlevé tölti be. Ettől az engedménytől eltekintve, a nemzetközi jelleg sértetlen marad, mert tisztviselőit különböző nemzetek sorából választja az igazgatóság. Az igazgatói állást, mely valamennyi közül a legfontosabb, ma a francia Luchaire foglalja el, de az alapszabályok kimondják, hogy 7 éves megbízatásának lejárta után más állam polgára fog helyébe lépni. A francia részről felmerült aggodalmakat pedig egyrészt az Intézet költségvetésének szűkebbre vonásával oszlatták el, részint annak hangoztatásával, hogy a többi államok anyagi hozzájárulásának megnyerését szorgalmazni fogják. Munkája hét szakosztály közt a következőképpen oszlik meg: Az általános ügyek szakosztálya afféle elnöki osztálynak felel meg, melyben osztályozás végett minden ügydarab megfordul. Itt készül ezenkívül az intellektuális megnyilvánulások statisztikája. Vezetője angol. A tudományos kapcsolatok szakosztálya, mely egyben bibliográfiai osztály is, a tudományos szervezkedés gyakorlati kérdésével foglalkozik, de hatáskörébe vágnak a nemzetközi és nemzeti tudományos társaságok, egyesületek ügyei is. Vezetője német. Más téren hasonló feladat vár az irodalmi és művészeti kapcsolatok szakosztályára. A művészeti rész belga, az irodalmi pedig chile-i vezetés alatt áll. Az egyetemközi kapcsolatok szakosztályának már neve kifejezi rendeltetését, melynek az egyes országokban tavaly létesített egyetemközi irodák segítségével fog eleget termi. (A magyarországi iroda a Magyar Külügyi Társaság keretein belül működik. Szerk. megjegyzése.) Rendszeresen tanulmányozni fogja még az összes nemzeteket közösen érdeklő oktatásügyi problémákat. Vezetője a lengyel Halecki egyetemi tanár. Az idevonatkozó nemzetközi egyezmények kidolgozásán fog fáradozni a jogi szakosztály, valamint az intellektuellek anyagi kérdéseivel is. Vezetője spanyol. Végül a hírszolgálati osztály fog gondoskodni az Intézet propagandájáról s nyomtatványainak kiadásáról. Vezetője olasz. A Nemzetközi Nevelés Intézménye (Institut of International Education.) A mai oktatás világszerte legfontosabb feladatának ismeri a mai politikai, gazdasági és társadalmi viiág szerkezetének és alapjainak megismertetését és úgy a tanuló nemzedéknek, mint az egész felnőtt társadalomnak azok megismerésére való terelésétElképzelhetőleg óriási hasznot jelent valamely nemzetre és államra nézve az, ha társadalmi osztályai különbség nélkül helyes ismeretekkel és ítélettel bírnak a külvilágról; és elképzelhetőleg a háttérben és a homályban marad az a nép, mely ezeknek az ismereteknek a megszerzéséről pusztán kényelemszeretetről lemond. Az a mozgalom, mely iskoláinkból a német nyelv gyakorlati tanítását a kiegyezést követő évtizedekbein! kiszorította, lassankint mindjobban elzárt bennünket a külvilágtól, mely reánk nézve hova-tovább idegenebbé, majd érthetetlenebbé lett. Ma is vagyunk számosan, akik küihatalmak, diplomácia, ántánt nevek alatt valami teljesen elvont, a valóságban abszolúte nem létező dolgokat képzelnek, a miktől a világtól annyira eltávolodott embereket csupán akkor szabadithatjuk meg, ha velök a külvilágot megismertetjük. Nem szabad azt gondolnunk, hogy ez csak Magyarországon van így. Éppen azért említettem elmaradottságunkat, mert az Amerikában is megvan. Ott két óceánnak ezer és ezer kilométerei távolítják el Amerikát a külvilágtól és utalják önmagára. Ott még ma is igen sokan úgy tudják, hogy London „balra", Olaszország pedig „jobbra" van — attól a ponttól t. i-, ahol az amerikai gőzhajók Európában kikötni szoktak- Ott még ma is vannak művelt emberek a kik Európa kisebb országainak nevét nem ismerik és felnőttek, egyetemet végeztek a nélkül, hogy Bécset Berlintől megkülönböztetni tudnák. Budapestről a mai egyetemeket sem volna tanácsos levizsgáztatni. Amerika egyetemei azonban, a világháború vége felé, már tisztában voltak azzal, hogy ha Európát, a melynek ügyébe avatkoznak c's a melyek gazdasági szerves kapcsolatba kerültek, nem ismerik, akkor az Unió intéző köreinek halaszthatatlan kötelessége, hogy ennek a hiánynak mielőbbi pótlásáról gondoskodjék. így irányult a figyelem a Carnegie Erdownert hatalmas intézménye felé, mely 1910 óta cly hatalmas apparátussal felszerelve és annyi sok milliárddal ellátva kereste a nemzetközi béke biztosításának útjait a jobb érzés felkeltésével a nemzetek között. A Carregie Erdownert Í- fegyverszünet megkötésekor, 1918- végén 30 ezer dollár hitelt nyitott az első év előzetes munkájának elvégzésére és így jött létre, 1919. febr. 1-én, az Institut of International Education, melynek első igazgatójává a javaslattevő Duggan P. István professzor lett(Folyt köv) MAGYAR KÜLPOLITIKA Felelés szerk 'sztő: RAD1SICS ELEMÉR dr. Szerkesztő-bizottság: EÖTTEVÉNYI OLIVÉR, HORVÁTH JENŐ és LUTTER JÁNOS Főmunkatárs: BIHARI IMRE Szerkesztőség és kiadóhivatal: MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG BUDAPEST Országház. Telefon ; 47—42. Felelős szerkesztő telefonja: József 62—29. Postatakarékpénztári csekkszámla: 25.777. Felelős kiadó: EÖTTEVÉNYI OLIVÉR Az előfizetés ára; Egész évre: 60.000 K Fél évre : 30.000 K A Magyar Külügyi Társaság tagjainak egész évi előfizetés esetén : 50.000 K (4 pengő) Egyes szám ára: 2500 K (20 fillér) Külföldre kétszeres ár Laptu'ajdonos: MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG DUNÁNTÚL RT. EGYETEMI NYOMDÁJA PÉCS