Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 3. szám - A párisi magyarok szervezkedése - A locarnoi egyezmény

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1926 február 1 jöttek. A világháború utáni külpolitikai helyzet ugyanis akárminek volt inkább nevezhető, mint békének, úgy hogy Clausewitt tábornok ismert mondását alkalmazva ez a béke tényleg nem volt egyéb, mint a háború folytatása más eszközökkel. Azok a remények, melveket a világ közvéleménye 1923-ban az u. n. genfi jegyzőkönyv tervébe vetett, nem teljesültek, mert az akkori felfogás az volt, hogy az u. n. régionálís ententokat kell létesíteni, vagyis az egymásrautalt államoknak szerződésszerű csoportosítását. Ezt ajánlotta 19?3-ban a Népszövetségnek Genfben tartott közgyűlése is. Ez volt az a programm. amelyet annak idején Chamberlain ugvanazon év szeptemberében kitűzött egyidejűleg azon lépésével, midőn a genfi protokollumhoz való hozzájárulását megtagadta. Azokat a tárgyalásokat, melyeket annak idején Német-, Franciaés Angolország folytattak a régionálís entente eszméjének leg•""tocabb megvalósulásával garantálták. A locarnoi egvezmény, mely Németországnak a Népszövetségbe való belépését, valamint Német-, Francia-, Lengyelország és Csehszlovákia közt döntőbírósági ecSvezménv létesítését lehetővé tette további folyamán azzal az eredménnyel járt, hogv Franciacr^záo" Lengvelországgal és Csehszlovákiával kötött védelmi egvezményeit az új helyzetnek megfeleljen revízió alá vette, mi által azoknak a vílágbékére fenyegető jellege megszűnt. Rauchberg kifejti, hogy mennyivel értékesebb a Németország közreműködésével létrejött garanciális szerződés annál, amely Németország ellen iránvult s amelvnek okvetlenül'el kellett volna következnie. A legfontosabb eredmény az, hogv a locarnoi egyezmény által egvezménvre lépett felek most már nem határozhatnak önállóan a tekintetben, hogy a garancia esete vagy pedig a szerződés áll-e fent, hanem vita esetén a döntés a Népszövetség tanácsának van fenntartva. Ezzel a nagy léoéssel Németország ismét elfoglalja az őt megillető helyet az egyenjogú államok sorában és Németországnak a Népszövetségb2 való belépése az egész európai politikára éreztetni fogja kedvező hatását, mert a béke ténylegesen csak akkor van biztosítva, ha Német- és Franciaország megegyezése nem csak látszólagos, hanem ezeknek az elveknek figyelembevételével nyújtanak kezet egymásnak. A genfi jegyzőkönyv volt a mai egyezményeknek alapja, amelyen a locarnoi mű felépült. Három alapgondolat domborodik ebben ki a legjobban, amely az egésznek pillérül szolgál: biztonság, döntőbíróság és leszerelés. Ezek közül az első kettő a rajnai kérdésben már megvalósult, eljött tehát az ideje annak, hogy a Népszövetség a harmadik programmpont, vagyis a leszerelés megvalósítására irányítsa figyelmét. A leszerelési konferencia előkészítésével a Népszövetség tényleg már foglalkozott is, ha ez létrejön, akkor ez lesz a világháború befejezésének igazi eredménye, s a nyolc év óta tartó fegyverszünet ekkor válik igazi békévé. Január 29-én rendezte a Külügyi Társaság mintegy nyolcvan főre terjedő előkelő hallgatóság jelenlétében á locarnoi paktummal kapcsolatos második vitaestjét, A vitát Lutter János egyetemi tanár tartalmas fejtegetése vezette be, majd Faluhelyi Ferenc dr., a pécsi egyetem jogi fakultásának tanára, jogi szempontból magyarázta kristálytiszta okfejtéssel a megegyezés jelentőségét. Mivel az előadások füzet alakban külön is meg fognak jelenni, e helyütt nem foglalkozunk velük részletesebben. A vitához hozzászóltak még Horváth Jenő, Ambrózy Gyula, Lukács György, Kayser Szilárd, úgyszintén hoszszasabban az elnöklő Apponyi Albert gróf. Külügyi szeminárium A Külügyi Társaság már február havában megvalósítja külügyi szemináriumát, egyelőre oly formában, hegy a Szabad Egyetem második ciklusában három előadást hirdet. Ezek: Horváth Jenő dr., egyetemi rk. tanár. A modern Balkán (történeti előadás). Szerdán, február 3, 10, 17, 24-én este lA6—7-ig. VIII, Trefort-utca 8. sz. I. em. jobbra (Tanárképző főgimn.). Bajza József dr., egyetemi tanár: Jugoszlávia. Csütörtökön, február 4, 11, 18, 25-én este 7— ,^9-ig. VIII, Múzeum-körűt 4. sz. (Ásványtani intézet). Pechány Adolf dr., ni. kir. kormánybiztos; Cseh-Szlovákia. Pénteken, február 5, 12, 19, 26-án este 3^6—7-ig. VIII, Eszterházy-utca 11—13. sz. (II. Chemiai intézet) . A külügyi szeminárium programmjához. A Magyar Külpolitika utolsó számában közölt beszámolóhoz, melyben alulírott is felszólalóként szerepel, legyen szabad felszólalásom kiegészítéseként közölnöm az alábbi sorokat. Azt a gondolatot, hogy a Magyar Külügyi Társaság vezetésével 1920—23. működött Külügyi Szeminárium felujíttassék, melegen üdvözlöm azért, mert az egyrészt a Társaságnak hivatásába és munkakörébe vág, másrészt pedig, mert szerencsésen találkozik a Nemzetek Szövetségének azzal az intenciójával, hogy a világ egyetemein és főiskoláin a modern világ megismerésére vonatkozó stúdiumok rendszeresen előadassanak. Független államélet sehol sem képzelhető és sehol sem képzeltetik el a nélkül, hogy a külvilágot megismerni törekedjünk; a világ megismeréséről való lemondás a függetlenségről való lemondás előfeltétele. Tekintettel arra, hogy ez ismeretek megszerzéséről a világháború befejezése óta mindenütt gondoskodtak, a szomszédos államok fiai pedig a nyugati államokban közvetlenül folytatják tanulmányaikat, nekünk legalább azt kötelességünk megtenni, hogy ifjainknak a lehetőség keretei között itthon adjuk meg a modern világ megismerésére vonatkozó azokat az ismereteket, amelyeket egyébként megszerezni nem tudnának. Javaslatomnak súlypontja éppen ezért odairányult és a múltkori beszámolóból éppen ez maradt ki, hogy a szomszédos államoknak szakszerű, tárgyilagos ismertetésén kívül adassanak elő a Nemzetek Szövetségének intenciójaként a nagy latin, germán és szláv kulturközösség; adassék szakszerű ismertetés a nemzetközi jogról, a nagyhatalmak mai diplomáciájáról, törekvéseiről, egész politikai dinamikus berendezéséről; Európa és az Európán kivüli gyarmat- és világpolitikáról. Ezek az ismeretek főiskoláinkon sehol sem, vagy csak igen hiányosan szerezhetők meg, nagyközönségünk pedig sehol sem jut hozzá, hogy ily tárgyú előadásokat halljon, pedig lépten-nyomon ezekről hall és olvas. Óhajtandó, hogy az előadások minél szakszerűbbek, komolyabbak és nyilvánosabbak legyenek, esetleg nyomtatásban is napvilágot lássanak, hogy vidéken is hasznosíthatók legyenek. Horváth Jenő. Pen Club. A Magyar Külügyi Társaság a Pen Club (The P. E. N. Club, An International Associations of Poets, Playwrighters, Editors, Essayists et Novelists) magyarországi fiók-