Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 23. szám - Megvalósítható-e Coudenhove Páneurópája? Jármay Elemér felszólalása

1926. december 1 MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 kamatot a tőkének aranyrubelekben kifejezett egyenértéke után kell fizetni). Az új magánjog hatása alatt szép fejlődésnek indult az ipar. A nagyobb lendületnek azonban útját állta, hogy a nagyipar túlnyomóan állami vállalkozás és szakértelem nélküli proletár bizottság vezetése alatt áll, melynek akadékoskodó adminisztrációja mellett csak deficittel lehet dolgozni. A konkurrenciát hatalmi szóval, önkényes agyonadóztatással teszik lehetetlenné. Mindennek aztán az a következménye, hogy az ipari termelés a békebelinek alig érte el 25%-át. Ez a helyzet a kereskedelemnél is. Jármay Elemér államtitkár a Külügyi Társaság legutóbbi vitaestéjén nagy éleslátással és tájékozódottsággal mutatott rá a Coudenhove-féle koncepció hibáira és támadható pontjaira. Ennek a nagyérdekű előadásnak a lényege a következő: — Nem tekintve Coudenhove elméletének azt a főhibáját, — mondta Jármay — hogy íróasztalnál építi föl a világot, fel kell hívnia a figyelmet a páneurópai koncepciónak egy oly elgondolására, mely bennünket magyarokat különösen érdekel. Coudenhove ugyanis a „Paneurópa" című munkája egyik fejezetében külön foglalkozik a keleteurópai népek felszabadításával, a kis entente-al és a dunai konföderáció kérdésével. A keleteurópai népek felszabadításának kérdésénél három uralkodó és népeket elnyomó nemzetről beszél. Ezek, szerinte a német, az orosz és a magyar. Páneurópa, szerinte, nem volt lehetséges mielőtt a keleti népek, tehát jól jegyezzük meg: a magyarok által is elnyomott népek nem szabadultak fel. Ebből az elméletéből kifolvóan a párisi békeszerződések oolitikailag haladást jelentenek ezekbe bele kell nyugodnunk és még eltolódásról sem lehet szó. Csak a fennálló oolitikai határok elismerésével juthatunk el az eurónaí Egyesüli Államokhoz amelyekben azután a határok elvesztik jelenlegi fontosságukat. — Ha már mindez egymagában is kizárja, hogy Coudenhove politika1' orofírammjáért lelkesedjünk, különösen gondolkodóba kell ejtsen bennünket az, amit Coudenhove a kis entente-ról mond. Szerinte a kis entente: Páneurópának sejtmagja. A keleteurópai EgyeA gazdasági és társadalmi törvények kérlelhetetlen logikája elemi erővel demonstrálta a kommunizmus tarthatatlanságát, de előbb-utóbb el fog tűnni az a kormányzati rendszer is, melynek gépezetéből hiányzik a legfontosabb szociális olajcsepp, a szeretet. A gyűlölet és elnyomás tarthatatlanságának beismerése — ép úgy, mint a kommunizmus gazdasági lehetetlenségéé — egy új politikai irány bekövetkezését kell, hogy eredményezze. Ez azonban a mostani kisebbségben lévő hatalmi tényezők erőszakos uralma alatt egyhamar abgha remélhető. sült Államok — később már így nevezi Coudenhove a kis ententenak Franciaországgal való szövetségét — oly államcsoport, mely Páneurópa népességének 2/5 részét képviseli és Páneurópa jegecedési pontjává lehetne, ha ezt tekintené politikája főcéljának. Pillanatnyi célja ezen államcsoportnak azonban nem Európa föderalizálása, hanem az Oroszország elleni védelem és Németországnak és Bulgáriának békóban való tartása. A kis entente az európai rekonstrukció első symptomája, gazdasági missziója pedio" a páneurópai vám-unió kezdeményezése a dunai konföderáció által. — Várhatja-e vájjon mindezek ut^n Coudenhove Páneurópáiától Magyarország határainak megváltoztatását, vagy legalább is azt, hogy a trianoni Magyarországgal közvetetlenül szomszédságban élő kompakt magyar területeket valaha visszakaphatjuk? Van-e remény lefegyverzésre egy olyan dunai konföderáció keretében, amelynek főff>1arla+a az Oroszország elleni védelem7 Coudenhove a határvonala'" elhomálvosítása. láthatatlanná tétele és közigazgatási határokká való lealacsonyítása után a kisebbségeket a legmesszebbmenő védelemben akarja-e részesíteni, de vajion elfo^adható-e a kisebbségi kérdésnek nemzeti létünkről való lemondás árán történő megoldása. Coudenhove megakarja védeni a kisebbségeket az Entnationalisierungtól, de a nemzetet inasát megfosztja a legfontosabb és legszentebb megnyilatkozási lehetőségétől: az államalkotó eszmétől. Végül mindazok után, amit Coudenhove a keleti népek felszabadításáról és a kis enteteról mond, nem lesz-e Coudenhove dunai konföderációja legjobb esetben egy keleti Locarno legtökéletesebb alakja, amelyben mai határaink változhatatlanságát kell majd elismernünk. — Coudenhove — folytatta beszédét Jármay, — Zwecksverbandról beszél, de a valóságban Zwangsverbandról lenne szó. Koncepciója egyidejűleg politikai és gazdasági is; ha a tekintetben, milyen sorrendben valósuljon meg ez a programm, nem nyilatkozik is egész világosan, némi joggal feltételezhetjük, hogy Coudenhove gazdasági programmjának megvalósításától várja a politikai Páneurópa létrejöttét. — Jármay széles történeti háttér perspektívájában mutat rá, hogy Coudenhovenak ez az elgondolása aligha valósítható meg. Középeurópai vámunió megteremtésére már nem egy tervet vetettek fel, de valamennyi meghiúsult, mert a politikai önállóság megszorításától való félelem gátat vet minden vámpolitikai egyesülésnek. Ezen szenvedtek hajótörést a legkomolyabb tervek is, mint a francia-belga, a holland-német és a német-osztrák-magyar vámunió terve. — És ami a hegemónia kérdését illeti, vájjon őszinte-e Coudenhove meggyőződése, hogy az ő Páneurópájában nem lesz hegemónia és ha őszinte, lehetséges-e hogy nem lesz erős és gyenge? Páneurópa" című munkájában nem jelöli-e meg Coudenhove Párist mint Paneurópa központját, a francia kamarához intézett nvílt levelét nem fejezi-e be azokkal a szavakkal, hogy csak az ő programmja megvalósításával lehet ismét Euróoa a világ központja és Franciaország Európának központja. Koncedálja előadó, hogy Németország nem remélt mértékben történt megerősödésére való tekintettel Coudenhove sem ha^vhatía már figyelmen kívül Németországot és nem gondolhat Páneuróoában francia hegemóniára- De igenis érvénvesülni fo^ egy hegemónia Páneurópában és ez a legerősebb Gazdasági ág, a nagyipar hegemóniája lesz. — Ne ejtsen tévedésbe ha Coudenhove egy helyen a soviniszták", kommunisták, militaristák mellett az iparosokat is azok közé sorolja, akik az ő tanának legnagoybb ellenségei. Coudenhove igenis épen a német szén és a francia érc egyesülésétől várja többek közt Páneurópa megvalósulását, a nagynéMegvalósítható-e Coudenhove Páneurópája? Jármay Elemér felszólalása