Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 23. szám - A britt birodalom átalakulása - Szovjetoroszország magánjogi intézményei. Zachár Gyula egyetemi tanár előadása a Magyar Külügyi Társaság nemzetközi - jogi és Külpolitikai szakosztályainak nov. 18-i együttes ülésén

MAGYAR KllLPOLITIK A MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG ÉS AZ INTERPARLAMENTÁRIS UN10 MAGYAR CSOPORTJÁNAK HIVATALOS LA Politikai, közgazdasági és szociálpolitikai lap 88 Megjelenik minden hónap 1-én és 16-án Budapest, 1926 VII. évi. 23. szám December 1 FŐBB CIKKEINK: A brítt birodalom átalakulása — Szovjetorcszország magánjogi intézményei — Megvalósítható-e Coudenhove Páneurópája (Jármay Elemér felszólalása) — Nagy Lajos dr.: Az európai politika útjai — bj.: Béke a szerb radikális pártban — Külügyi Társaság — Ázsiai népszövetség? — Idegenforgalom A brítt birodalom átalakulása Öt héten keresztül ülésezett Londonban az angol miniszterelnök bevonásával Írország, Ausztrália, Ujzeland, a Délafrikai Unió, Kanada, Ujfundland kormányának elnöke a megfelelő szakértőkkel és egy indiai maharadzsa mint megfigyelő. A világ érezte, hogy igen fontos államjogi kérdések folynak e tanácskozásokon, a nyilvánosság részére azonban nagyon ritkán adtak ki egy-egy semmitmondó jelentést, egyébként csak a megújuló flottabemutatások, ipari kiállítás stb. mutatta külsőleg is, hogy milyen vilagközi tárgyalások színhelye London Most végre lezárult november 21-én a birodalmi konferencia és hivatalos jelentést adtak ki róla, mely joggal tekinthető a britt birodalom új alkotmánytörvényének. A bevezető fejezet után a jelentés ugyanis kimondja a következőket: —• A dominiumok, mint autonóm közösség a britt birodalmon beiül, államilag egyenlöek, semmi tekintetben sem bel-, sem külpolitikailag nincsenek egymásnak alárendelve s csak a koronával szemben való közös hűségi viszony egyesíti okét, különben szabadon társultak mint a britt népközösség tagjai. Ez a közösség a különböző dominiumoknál különbözőképen nyilvánult és nem dogmatikus merevséggel. Kivétel India, mely nem tartozik a jelentés III. cikke szerint a szabadon társult dominiumok közé, hanem államjogi helyzetét az indiai törvény rendezi. A IV. cikk a birodalom részeinek egymáshoz való viszonyát tárgyalja: a) Mindenekelőtt kimaradt a király címéből a „Nagybnttánia és Írország Egyesült Királyság" szó és az új királyi cím a következő lett: ,,V. György Isten kegyelméből Nagybrittánia, Írország és a Tengerentúli Britt Birtokok királya. a hit védője, India császára." b) Az egyes dominiumokban a kormányzó ezután a királyt képviseli és nem az angol kormányt; c) a dominiumok törvényhozása tekintetében részletes elveket nehéz megállapítani, de alapelvként kimondja, hogy a birodalom többi részét közösen érdeklő kérdést az illető részek kormányainak közös egyetértése alapján kell rendezni; d) a keieskedelmi tengerészetet szabályozó törvényeket illetőleg egy alkonferenciál hívnak össze s ez tanácsadó szerepel iog játszani; e) Ugyancsak későbbi konferencia fog dönteni a Privy Council-nek a legfelsőbb döntőbíróságnak hatásköréről. Az V. cikk a birodalom külpolitikai szervezetét szabályozza: a) nemzetközi szerződések kötésénél minden domínium tartozik megkérdezni annak a dcminiumnak véleményét is, melyet a kötendő szerződés esetleg érdekeiben érintett. A szerződéseket az illető domínium államlője köti s csak a valamennyi domíniumra vonatkozó szerződéseket maga a király. b) Ez a pont a nemzetközi konferenciákon való részvételt szabályozza. c) A külpolitika általános irányításában a felelősség elsősorban az angol kormányra nehezedik. Azonban az egyes dominiumok saját érdekeiket külpolitikailag önállóan is előmozdíthatják. Különösen számbaveendők Kanada különleges érdekei, melyek alapján az Egyesült Államokba már külön követet is küldött. d) Idegen államoknak az egyes dominiumokba küldött követei az exequaturt az illető domínium kormányától kapják meg és nem az angol kormánytól. e) Az ír szabad államnak joga van követet küldeni az Egyesült Államokba. A VI. cikk szerint kívánatos az angol és a dominiumi kormányok folytonos érintkezése, tekintettel arra, hogy a kormányzó ezentúl csakis a királyt képviseli és nem az angol kormányt. Épen ezért Anglia kormánymegbízottat küld a dominiumokba, ezek pedig szintén Londonba. Ausztrália a maga követét már ki is nevezte. A VII. egyes különleges külpolitikai kérdéseket tárgyal. Nevezetesen: a) noha az összes dominiumok szükségesnek tartanák a kötelező döntőbírósági elv megvalósítását, egyelőre még korainak tekintik ebben a kérdésben a végleges döntést. b) Az összes dominiumok helyeslik egy nemrég tartott konferenciának azt a döntését, amely szembehelyezkedett az Egyesült Államoknak azzal a kívánságával, hogy csatlakozzanak a világbírósághoz. c) A locarnoí politikát — eddigi sikereit tekintve — az összes dominiumok IielyesljK. A konferencia megelégedéssel vette tudomásul a külügyminiszter kijelentését az európai béke biztosítására vonatkozó szándékokat illetőleg és szerencsekivánatait fejezi ki őfelsége kormánya előtt azért a munkáért, amellyel a világbékét a maga részéről is sikeresen előmozdította. Szovjetoroszország magánjogi intézményei Zachár Gyula egyetemi tanár előadása a Magyar Külügyi Társaság nemzetközi-jogi és Külpolitikai szakosztályainak nov. 18-i együttes ülésén. A jog az embeii együttélésnek a közület akaratán alapuló kötelező rendje. A közület az egyének szerves összefüggése, így az állam ereje, hatalma nagy mértékben függ saját tagjainak fejlettségi fokától, erökifejtési képességétől. Az eddigi államalakulatok ennélfogva épen saját öncéluságuk, fejlődési lehetőségük biztosítására bizonyos kereten belül a- közületek egyéneinek bizonyos önálló tevékenységi lehetőséget biztosítottak, tág teret nyitván ezzel a tökély, a gazdasági és erkölcsi haladás beláthatatlan fokáig való fejlődésre. Mindez a magánjog formájában történt, mely az egyén gazdasági autonómiájának állami elismerése. A kommunista államfelfogás szerint a gazdasági javak szabad forgalma és elosztása az egyének többségének tönkrejutását és keveseknek megokolatlanul kedvezőbb helyzetbe juttatását eredményezi, azért a szovjet állam maga gondoskodik egyénei gazdasági szükségletei egyenletes és megfelelő kielégítéséről. így tehát a magánjog közjoggá vált, a termelési eszközök nacionalizálásával pedig az 1 állam magára vállalta mindazon feladatok teljesítését, melyeket eddig a magángazdaságok végeztek. Mindez a nemesség, polgárság és hivatalnoki Ara: 2500 korona