Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 22. szám - Páneurópa problémája a Külügyi Társaságban. Két vitaest - Lukács György, Faluhelyi Ferenc dr., Rainprecht Antal, Gerevich Zoltán és Jármay Elemér felszólalása

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1926. november 16 mond, — nem képzelhető el máskép, mint csak az államok szabad szövetségekép, mint államoknak szövetsége, és nem mint szövetséges állam. E szövetségnek neve, legyen ez akár Európai Egyesült Államok, akár Európai Vámszövetség, vagy Paneurópa, semmit sem változtat a dolgon. Ami egyedül lényeges, ez az, hogy egy állam és egy nép se áldozza fel a maga függetlenségét Európa oltárán, hanem, hogy az új Európa az összes államok és népek szerves együttműködéséből alakuljon ki!" Ilyen koncepcióban, azt hiszem bajosan lehetne nemzeti szempontból Paneurópa megvalósulása ellen kifogást emelni. Á kár csak az, hogy a kongresszus folyamán elhangzott többi tervek és indítványok valamennyiéről ez már nem mondható el. Polítís a Nemzetek Szövetségéről A politikai ülés második nagy eseménye a kiváló görög diplomatának és miniszternek, Politisnek, előadása volt Paneurópának a Nemzetek Szövetségéhez való viszonyáról. Kifejtette, hogy jogi szempontbői Paneurópa teljes összhangban állana a Paktummal. A Paktum 21. cikke ugyanis elismeri a regionális szerződések törvényszerűségét. Már pedig Paneurópa nem volna más, mint ilyen regionalis antant, amely az egész európai világrészre kiterjed. Amellett Paneurópa megszüntetné azt a jelenlegi anomáliát, melynélfogva a Nemzetek Szövetségének európai hatáskörébe olyan államok is befolynak, amelyeknek személyes ügyeibe viszont Európa és a Nemzetek Szövetsége nem avatkozhatik be. Utoljára pedig Paneurópa megoldaná a Conseil összetételének örökké vajúdó kérdését is, amennyiben abban ezután már csak a nagy világhatalmak és a különböző kontinensek képviselői vehetnének részt. Ezen a nyilt ülésen tartott nagy figyelmet keltő beszédet Gratz Gusztáv, volt magyar külügyminiszter is, aki előadásában a nemzeti és a nemzetközi eszme kiegyenlítését hirdette és magyar szempontból indulva ki azt a nagyon helyes tételt hangoztatta, hogy az egybefogás elsősorban a kisállamok életszükséglete. A gazdasági nagygyűlés A második fontos probléma, amely nyilvános ülésben tárgyalás alá került a pan-európai kapcsolat gazdasági jelentősége volt. A nyilvános gazdasági ülésben, a két előadónak, a francia Delaisi és a német Július Wolf, berlini titkos tanácsosnak előadásai mellett itt megint egy magyar előadó, Hantos Elemér, ny. államtitkár előadása keltett élénk feltűnést. Delaisi, francia delegátus ,.A páneurópai gazdasági unió" címen tartott előadásában rámutatott arra, hogy a vámok fokozatos megszüntetésével, egységes pénzzel és szabad személy- és áruforgalommal,— az egyes nemzetek teljes politikai függetlensége mellett is — minden európai államnak kettőszázötvenmillió lelket számláló felvevő piac állana rendelkezésére; az így elért gazdasági fellendülés pedig az öreg Európának visszaadná megint azt a régi fényt, amely őt megilleti. Július Wolf, a gazdasági összefogás kapcsán különösen a nemzetközi hitelnyújtás szervezetlenségére és e szervezetlenségnek a gazdasági életre gyakorolt hátrányára mutatott rá; nemzetközi girot és nemzetközi bankjegyeket sürgetett. Hantos Elemér végül előadásában a közlekedésügy mai fejletlenségének ismertetése után a közlekedési politikának a gazdasági Paneurópa felépítésére és kifejlesztésére való hatását fejtegette. Az eszme propagálása szempontjából talán a legkevesebb eredményt a szellemi együttműködés nyilvános ülése produkálta, amelyen a pan-európai eszme körébe vágó szépirodalmi előadások hangzottak el. A gazdasági bizottság határozata Annál fontosabbak azonban a kongresszus mentalitásának megismerése szempontjából az egyes bizottságok határozatai. így igen jelentős a kongresszus gazdasági bizottságának első határozata. Figyelemmel arra, hogy Európa kereskedelem-politikai szétszakítottsága egyik legfőbb oka azon gazdasági krízisnek, mely ma az egész világra nehezedik, a bizottság ebben a határozatban a Nemzetek Szövetségénél a nemzetközi közlekedési konferencia mintájára nemzetközi kereskedelmi és vámkonferencia egybehívását sürgeti. Ezen kereskedelmi- és vámkonferencia szervezésénél azonban a határozat szerint gondoskodni kellene arról, hogy annak kebelében az európai országoknak egy rész-konferenciája létesüljön, amely hivatva volna arra, hogy a felmerülő kérdéseket abban a vonatkozásban tárgyalja meg, amenynyíben azok csak európai és nem általános nemzetközi megoldásra alkalmasak. Amellett pedig figyelmébe ajánlja a Nemzetek Szövetségének, hogy tegye az egybehívandó nemzetközi gazdasági konferencián egy európai gazdasági és vámközösség kérdését is vizsgálat tárgyává még pedig annak feltételeit, lehetőségeit s következményeit illetőleg. A szellemi együttműködés bizottságának munkája Nagyon figyelemreméltó határozatokat hozott a szellemi együttműködés bizottsága is. Különösen fontos ennek első határozata, amely a Páneurópai Unió létének és haladásának biztosítására az európai szellemi élet alapjainak kiépítését és fejlesztését tartja a legfontosabb feladatnak. Ezen feladat szolgálatára a határozat óhaja szerint a páneurópai szervezeten belül mindenütt faji osztályoknak (szekcióknak, bizottságoknak), a szellemi együttműködés párisi népszövetségi szervezetében pedig külön európai szervezetnek létesítése szükséges. Ennek a szervezetnek tartalmi feladata lenne azután az európai szellemet különösen a nevelés és tanítás terén kifejleszteni és gondoskodni arról, hogy az iskolai és főiskolai nevelés mentesüljön minden nacionalisztikus egyoldalúságól és az európai népek szolidaritását kellően figyelembe vevő szellemet tükrözzön vissza. Ez utóbbi tekintetben a bizottság Fodor Márk dr., magyar delegátus úrnak javaslatát tette a magáévá, amelyből a részletes nevelési szempontok tűnnek ki. Szeretnék itt egy szóra megállani. Én attól tartok, hogy az a javaslat, amelyet Fodor dr. úr terjesztett elő, nagyon alkalmas arra, hogy az egész pan-európai mozgalmat olyan színben tüntesse fel. amely pedig e mozgalom vezetőjének és irányítójának gondolatvilágától és törekvéseitől is egészen távol áll. Ennek a javaslatnak a szövege ugyanis ez: ,,Minthogy a nemzetek barátságos együttműködésének legnagyobb akadálya az a túlzott sovinizmus, amelyet már az iskolai nevelés ideje alatt a gyermekekbe oltanak, ajánlatos, hogy az iskolai tanítás a következő szempontok szerint részesüljön ellenőrzésben: 1, A kölcsönös gyűlöletre és háborúra uszító iskolai könyveket