Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 3. szám - A csehországi ellenzék együttes akciója. A parlament összehívását követelik

2 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1926 február 1 tartom, melynek nincs gyakorlati értéke. Peyer Károly, szociáldemokrata-párti nemzetgyűlési képviselő. — Én az Európai Egyesült-Államok megalakulását nemcsak lehetségesnek, de szükségesnes is tartom. Erre fogják kényszeríteni az egyes népeket a mai lehetetlen politikai határok és az ennek következteben keletkezett gazdasági helyzet. A világháború mind a győzőknél, mind pedig a legyőzötteknél a nemzeti javaknak akkora tömegét tette tönkre, hogy ennek következtében a háború után a tömegek fogyasztóképessége a minimumra redukálódott. Az országok saját iparukat vámszerződésekkel és egyéb rendszabályokai akarják megvédeni. Egyes országoknak a nyersanyagtermelő területekből oly sok jutott, hogy azt nem tudják fölhasználni, másutt pedig a nyersanyagokat nélkülözik. Ennek egyik jellemzőpéldáját látjuk Romániában, mely oly magas vámot vetett a magyar szénre, hogy annak Romániába való bevitele lehetetlenné valt, viszont Romániában szénhíány következtében fával tüzelnek, kipusztítják az erdőket, ez a pusztulás pedig helyrehozhatatlan kárt jelent és egyben előidézte azt a katasztrófát is, mint arnilyen a legutóbbi árvíz volt. — Politikailag is idefejlődnek majd a viszonyok. A soviniszta álláspont mindenütt hattérbe szorul és fölülkerekedik a békülékeny szellem. Csak figyelemmel kell kiserni a Népszövetség munkaját és ezzel kapcsolatban a locarnói határozatokat, akkor ezt a békülékeny szellemet látjuk megerősödni. Ez a szellem fog odavezetni, hogy elsőben is leomlanak a vámhatárok és felszabadul az arú és nyersanyag kicserélése, ami maga után fogja vonni a nemzetközi politikai érintkezést is, mely íriinden nemzetnek biztosítani fogja a maga autonómiáját és e mellett belekapcsolódik abba a nagy politikai szervbe, a mely hivatott lesz Európa népeinek békét és megélhetési biztosítani. — Mindezek a problémák csak Oroszországgal egyetemben oldhatók meg, mert Oroszországban oly sok millió nép lakik, és oly sok nyersanyag és élelmiszer felett rendelkezik, hogy azokat Európai népei nem nélkülözhetik, de Oroszország sem nélkülözheti Európa ipari termékeit. Ép ezért az európai államok szövetségének megvalósítása a közeljövőben nem remélhető, de hiszem, hogy a fejlődés útján végül is oda fogunk jutni. A konkordátum ügye Romániában (A. F.) A trianoni szerződés ratifikálása után szükségessé vált az új román állam és a róm. katolikus egyház egymásközti viszonyának megállapítása. A régi Románia ertodox állam volt, míg a csatolt területek közül Erdély, Bánát és Bukovina katolikus jellegűek is, továbbá a régi magyar terület a katolicizmus történeti földje is. Sajnos, sem a Szentszék, sem a román kormány nem maradtak meg a kérdésnek szigorúan egyházdogmatikai alapon való hatályozásánál, hanem messzebbmenő politikai célokat állítottak be tárgyalásaik anyagául. Míg a román kormány a maga nemzeti politikájának következményeképen jogot akart nyerni a teljes egészében kisebbségi jellegű katolikus egyház feletti állami felügyeletre, addig a Szentszék egyfelől az ortodoxia ellen vívott küzdelmében kívánta legalább is semlegesíteni a román államot, továbbá figyelembevette Romániának a bolsevizmus elleni agresszív jellegét, vé(^ül saját hatalmi szempontjait is érvényesíteni kívánta, mert a magyar királyok apostoli joga erre bizonyos mértékig korlátozóan hat. Örömmel kell megálapítanunk azonban, hogy a konkordátum tárgyalások második fázisában a Szentszék a magyar egyházak történeti jogon nyugvó szempontjai iránt érzékenyebb volt s e tekintetben az első konkordátum-tervezettel szemben a konkordátum maga már lényeges engedményeket tartalmaz — a katolikus egyház javára. Az első tervezet csaknem honorálta azt a román álláspontot, mely a magyar királyok apostoli jogait vindikálta a román király számára, továbbá az egész egyházi vagyont az u. n. patrimonium sacrumbaw egyesítette, amely felett a felügyeleti jogot a román vallásügyi miniszter gyakorolta volna. Ez egyértelmű lett volna az egész magyar egyházi vagyon eredeti rendeltetésétől való megfosztásával, sőt megszüntetésével. A magyar egyházfejedelmek akciója azonban a tárgyalások második fázisában eredménnyel járt és a Szentszék már jóval enyhébb feltételek mellett kötötte meg a konkordátumot, mint azt eredetileg tervezte. Magát a konkordátum hiteles szövegét nem ismerve, arról részleteiben nyilatkozni nem áll módunkban.Még így is komoly aggodalommal tölt el a püspöki székek betöltésének hatályozása, mely megadja a lehetőségét annak, hogy nem a magyar egyházmegyék autochton papsága, hanem idegen főpap jusson be a megüresedő főpásztori székekbe. A román kormány tendenciái már megnyilvánultak Nagyváradon Bielik, Temesváron Pacha püspöki helynök kinevezésével, kiknek egyházmegyéjük történeti magyar hagyományaihoz kevés a közük. Még kevesebb az egyházaik magyar nemzeti feladataihoz. Végül sem a magánoktatási törvénnyel szemben, mely megsemmisíti a szerzetesi iskolákat, sem a készülő egyházi törvénnyel szemben komoly védelmet a veszedelemben levő magyar római katolikus egyház érdekében nem tartanak. Végső konklúziónkat a konkordátum szövegének ismerete utánra tartjuk fenn, N/A csehországi ellenzék együttes akciója A parlament összehívását követelik Prágában a november 15-én megalakult új parlament, melyben a kormánynak tudvalevőleg mindössze százötvenkilenc híve van. t-záznegyventgy ellenzékivei szemben, még mindig nem kezdte meg üléseit, A formális megalakulás után, még mielőtt véglegesen a vezetőséget megválasztotta voln-i, a kormány egy-egy ideiglenes elnökkel elnapoltatta mindkét házat s azóta még nem hivták azokat össze. A koalíció 224-es vezérlöbizottsaga intézi azóta a politikai ellenőrzést, amelyből tehát az ellenzék k> van zárva. A német szociáldemokrata-part mar január elején sürgős indítványt nyújtott be, legkésőbb jauar 18-ára követelvén a nemzetgyűlés összehívását, minthogy a házszabályok értelmében az ideiglenes választástól számított négy héten belül véglegesen megejtendő az elnökválasztás. Azóta lég lejárt január 18-a, a kormány azonban semmi előkészületet nem tett a ház összehívására. Ez alkotmánysértéssel szemben most a német szociáldemokraták az ellenzék egységes akciójával akarják kikényszeríteni a parlament összehívását. Megkezdte tárgyalásait a többi ellenzéki párttal. Az akció sikeresnek Ígérkezik, minthogy a házszabályok értelmében a ház egybehívására vonatkozó javaslatot 120 képviselőnek, vagy hatvan szenátornak kell aláírni. Amikor ezeket a házszabályokat hozta a koalíció, még elérhetetlenül utópiának látszott, hogy ekkora számú ellenzék kerüljön be a nem-