Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 21. szám - Francia hadjárat az olasz befolyás ellen Romániában

12 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1926. november i tartásban való takarékosságról, Pap Dezső dr. ny. államtitkárnak a munkabérekről és a drágulásról. Pap Géza dr. ny. államtitkárnak az ipari szociális politikáról és Barcza Imié ker. kamarai főkönyvtárosnak az idegenforgalomról és a magyarországi füi dőhelyekről szóló cikkeit. Bizonyossággal merjük állítani, hogy ennek a gazdasági évkönyvnek még nagyobb sikere lesz, mint a mult évberf megjelent első évfolyambeli műnek, noha, mint Gratz Gusztáv dr. szerkesztő megemlíti, már az első évkönyv is nagy és filénk föltűnést keltett a külföldön, őszinte örömmel vesszük tudomásul, hogy ez az évkönyv a jövő évKÖZGAZDASÁG Görögország gazdasági helyzete Görögország gazdasági helyzete az elmúlt hónapban egész bizonytalan volt. A Pangalos-féle diktatúra utolsó napjai, az ellenforradalom és Condylis tábornok államcsíny je és a szeptmber kilencediki véres forradalom a görög nagyiparosok, vállalkozók és kereskedők minden előnyös lehetőségeit megsemmisítették. Ennek a bizonytalanságnak az oka természetesen abban keresendő, hogy a beszerzési és eladási árakkal nem lehetett kalkulálni. Azonban okvetlenül ki kell jelenteni, hogy a külföldi tőkének és iparnak semmi oka bizalmatlansággal viseltetni a görög piac iránt, hiszen bármilyen kormány legyen is uralmon, mindegyiknek első gondja, hogy az idegen tőkét, a görög gazdasági élet bázisát, biztosítsa. Meg kell gondolni azt is, hogy a görög piac kínálata és kereslete nagyon tekintélyes, és, hogy a politikai események csak a görög valuta árfolyamára vannak befolyással, de soha sem a külföld és Görögország közötti áruforgalomra. A görög pénzügyek a politikai okokból nem tudnak stabilizálódni, A drachma fedezéke angol font és dollár és ezek fluktuálása nem engedi meg a drachma egy bizonyos árfolyamon való fixálását. így érthető, hogy a külföldi tőke a görögök minden előzékenysége ellenére húzódozott a kormánnyal és a különböző városokkal folytatott tárgyalásoktól. Kölcsönökről és kölcsön segítségével elvégzendő közmunkákról van szó, de a külföldi pénzcsoportok egyelőre passzív rezisztenciát tanúsítva várják ajánlatuk realizációját. Azok a csoportok ben már angol és francia nyelven is megjelenik igen nagy hasznára a magyar gazdasági életnek. Kétségtelen, hogy állami életünk számos ágazatában sok, nagyon sok tenni valónk van, de alig van fontosabb és életbevágóbb föladatunk, mint hogy Magyarország belső és külső politikai törekvéseit, gazdasági helyzetét, a szerencsétlen Trianon után még kiaknázható kincseinket megismertessük a külfölddel és mind melegebb érdeklődést ébresszünk külföldön agyonsanyargatott, de jobb sorsra érdemes hazánk iránt. Bihari Imre azonban, melyek már együtt dolgoznak az állammal és az egyes városokkal, nem léptek vissza, ismervén az állammal és a városokkal kötött szerződések komolyságát. Ezek a csoportok a következők: Ulen 6c Co, New-York, Foundation Co. London, New-York, Power and Traction, London, és két belga csoport. Ajánlataik szárító és levezető csatornák kihasználásáról, útengedélyekről és elektromos művekről szólnak. Ezen kívül be kell számolnunk a Schell és Co. Benzintársaság ajánlatáról, mely — 5—7 millió angol fontról szól. Ennek fejében megkapnák, más engedményekkel kombinálva, a kőolaj és benzin monopóliumot egész Görögország területére. Ezt az ajánlatot a társaság a legnagyobb görög pénzcsoport Makris 6-: Co. útján tette. Ez a legnagyobb kölcsönajánlat, melyet valaha Gö rögország kapott és így érthető, hogy a tárgyalások hosszasan folynak. E hó elején a görög kormány szerződést kötött egy svéd csoporttal, mely egymillió angol font ellenében megkapta a gyufa monopóliumot. Utolsó értesülésünk szerint az amerikai Foreign Trade Co. szintén tett egy 5—10 millió dolláros ajánlatot. Ezt az ajánlatot még a diktatúra utolsó kormánya kapta, de a jelenlegi kormány is elismerte és tiszteletben tartotta. Ami a Magyarország és Görögország között fennálló kereskedelmi viszonyt illeti, a görög-magyar kereskedelmi kamara egyaránt kívánja mind a magyar, mind pedig a görög exportálók érdekeit előmozdítani. A magyar piac nagyon keresett görög borokat, különösen szamoszit. A görög szigeteken van kereslet magyar liszt, szalámi, sonka, kalbász-féle és más magyar füstöltaruk után. Sajnos, a mi áraink jóval magasabbak, mint az olasz árak. A mi minőségünk előnyei azonban megteremtették az alapot arra, hogy magyar árut lehessen Görögországba importálni. Nagy a kereslet még magyar burgonyában és száraz babban, továbbá kertészeti és mezőgazdasági cikkekben. A Rímamurány—Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság legutóbbi igazgatósági ülésén az 1925—26. üzleti év mérlegét1 előterjesztették és jóváhagyták. Az igazgatóság az ezévi október hó 30-ikára egybehívandó közgyűlésnek azt a javaslatot íogja tenni, hogy az üzletév Pengő 1,765.817.14 f.-t tevő nyereségéből a a részvénytőke 7 százalékos osztalékául a még össze nem vont rendes részvényenként 70 fillér, egyenlő K. 8750 kifizetését1 szavazza meg s 140,000 pengőt a társaság különböző jóléti alapjai, valamint közművelődési és közjótékonysági célokra fordítson. Az elért nyereség 45 millió pengő értékű forgalomnak eredménye. Az üzemek teljesítőképességüknek mintegy 60 százalékával dolgoztak. Az új üzletév viszonyainak alakulása reményt nyújt arra, hogy az eredmény nem fog a mult évi mögött elmaradni. Borászati Zsebnaptár. A magyar borásztársadalom nyáron elhunyt egyik vezéregyénisége, Drucker Jenő dr. által évtizedeken át szerkesztett és naggyá telt Borászati Zsebnaptár 1927-re szóló huszonnyolcadik évfolyama, mely ezidén az elhunyt fia, .Drucker György dr. szerkesztésében és kiadásában jelent meg, a minap hagyta el a sajtót. A teljesen átdolgozott, kibővített Zsebkönyv (kb. 350 oldal) behatóan tárgyalja a szőlőművelést és a teljesen modern alapokra fektetett pincegazdaságot, a borásztársadalmat közelről érdeklő időszerű törvényeket és rendeleteket, ismerteti a legújabb változásokkal a magyar borgazdasági élet hivatalos és társadalmi intézményeit, behatóan foglalkozik szőlőművelési, borászati statisztikai és egyéb aktuális gazdaságpolitikai kérdésekkel. Ára 42.000 K. Kapható Budapest, Józsefkörut 47. MAGYAR KÜLPOLITIKA Felelős szerkeszti: RADISICS ELEMÉR dr. Szerkesztő-bizottság: EÖTTEVÉNYI OLIVÉR dr., HORVÁTH JENŐ dr. és LUTTER JÁNOS dr. Főmunkatárs: BIHARI IMRE Szerkesztőség és kiadóhivatal; MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG BUDAPEST Országház. Telefon; 47—42. Felelős szerkesztő telefonja : József 62—29. Postatakarékpénztári csekkszámla: 25.777. Felelős kiadó; EÖTTEVÉNYI OLIVÉR dr. Az előfizetés ara; Egész évre : 60 000 K Fél évre: 30.000 K A Magyar Külügyi Társaság tagjainak egész évi előfizetés esetén ; 50.000 K (4 pengő) Egyes szám ára: 2500 K (20 fillér) Külföldre kétszeres ár Laptulajdonos: MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG DUNÁNTÚL RT. EGYETEMI NYOMDÁJA PÉCS