Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 21. szám - Francia hadjárat az olasz befolyás ellen Romániában

1926. november 1 MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 főtanácsosok, Szviezsényi Zoltán nyug. miniszteri tanácsos, Bársony Oszkár, az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat r.-t. vezérigazgatója, Lobmayer Jenő székesfővárosi tanácsos, Zilahy Dezső, a székesfővárosi Idegenforgalmi Hivatal igazgatója, Tábori Kornél szerkesztő, Gundel Károly, Keszey Vince, Bandi Józsel szállodások, illetve vendéglősök és mások. Miután a társaság a szállóban körutat tett és a látottak felett megelégedését fejezte ki, lllits Gyula, a szálló tulajdonosa, vacsorát adott vendégei tiszteletére, mely a szálló pompás konyháját és pincéjét dicsérte s melynek a folyamán számos felköszöntőben kívántak az új vállalatnak sok szerencsét. Külföldi szállodások Budapesten A Nemzetközi Vendéglős Egyesület kongresszusa címen félreértés csúszott a legutóbbi számunkVILÁGKRÓNIKA Albánia Október 13-án írtak alá Athénben Görögország és Albánia közölt három konvenciót. Még pedig a kereskedelmi és hajózási egyezményt, a konzuláris egyezményt és a kölcsönös jogsegélyről szóló •megegyezést. Ezenkívül tovább folyik a tárgyalás a tranzitó megkönnyítése, a távíró és postaközlekedés ügyében. Az albán delegáció elnöke Mehdi Frasthery, a külügyminiszter helyettese. Litvánia A litván kormány október folyamán a Nagykövetek Tanácsához fordult, hogy a Zeligowski-féle betörés alkalmával a lengyelektől megszállott Vilnát, a régi litván fővárost és a vilnai kerületet, melyet a Népszövetség Lengyelországnak ítélt, csatolják vissza Litvániához. A litvánok fellépésének közvetlen kiindulópontja az orosz szovjettel kötött új egyezmény, illetőleg barátsági szerződés, melyben a szovjet érvényesnek mondja az 1920. évi orosz-litván megegyezést, mely garantálta Litvánia akkori területét, tehát Vilnát is. 1921-ben, a lengyelországi vereség után, a szovjet a lengyelekkel kötött békeszerződésben elismeri Lengyelország akkori határait, tehát már a megszállt Vilnát is, lengyel területnek, a mostani egyezményben azonban az 1920. évi orosz-litván egyezményt az akkori határokkal együtt mondják ki érvényesnek. Párisban mindenesetre kellemetlen komplikáció ennek a kérdésnek újra elővétele. A keleti béke nagyon gyenge lábon áll ahban adott közleménybe, miután nem a vendéglősök, hanem a szállodások tartották meg itt nagygyűlésüket. Mint különben újabban értesülünk, e kongresszus Glück Frigyes kormányfőtanácsos indítványára táviratban üdvözölte a genfi Népszövetséget is, honnan a következő válasz érkezett: — Amidőn megköszönöm a Szállodások Nemzetközi Egyesülete 51-ik közgyűlése alkalmából a Népszövetséghez intézett táviratot, közlöm, hogy a Népszövetség az üdvözlésben kétségtelen bizonyítékát látja annak az érdeklődésnek, amellyel a Szállodások Nemzetközi Egyesületének érdemes csoportja a Népszövetség tevékenységét elismeri. Eric Drummond vezértitkár. hoz, hogy ilyen hirtelen jött lökéseknek szilárdan ellenállhasson. Érdekes a litván kormány érvelése ebben a kérdésben: arra hivatkozik, hogy Litvánia egész területe Oroszországhoz tartozott, s ha Oroszország a szintén hozzátartozóit Vünáról Litvánia javára mond le, a Nagykövetek Tanácsa ezt köteles respektálni. KÖNYVESHÁZ A Nemzetek Szövetsége Irk Albert pécsi egyetemi tanár: A Nemzetek Szövetsége. Tudományos gyűjtemény 24. kötet. Pécs, Danubia kiadása. 1926. IV. és 200 1. Igen aktuális és érdekes monográfia jelent meg Irk Albert pécsi professzor tollából, amely a Nemzetek Szövetségének intézményét jogi alapossággal ismerteti meg úgy elméleti, mint gyakorlati szempontból. A mű első kiadása 1920-ban, a Magyar Külügyi Társaság kiadásában jelent meg. Azóta természetesen, a Nemzetek Szövetsége maga is nagy átalakulást és haladást szenvedett, a reá vonatkozó ismeretekben is gazdagodtunk és a próbaévek tapasztalatai alapján ma már mint létező intézménynek, egy az egész világpolitikában és a nemzetközi életben számottevő tényezőnek munkásságát és eredményeit beható vizsgálat alá vehetjük. A mai tapasztalatok alapján és szellemében átdolgozott munkában szerző a népszövetségi gondolat rövid ismertetése után jogi alapon boncolás alá veszi a Nemzetek Szövetségének célját és jogi jellegét, hogy azután a munkájának törzsét alkotó III. és IV. fejezetben a Nemzetek Szövetségének szervezetét és munkásságát ismertesse. A függelékben kimerítő irodalmat és a Nemzetek Szövetségének alkotmánylevelét közli. Aki a Nemzetek Szövetségének intézményét komolyan meg akarja ismerni, az Irk professzor könyvét nem nélkülözheti; ha pedig áttanulmányozta, úgy nagy elismeréssel fog adózni a szerzőnek, ki a nemzetközi jog magyar művelőinek első sorában áll. Horváth Jenő Ungarísches Wirtschafts-Jahrbuch 1926 Ez a címe annak az 1926. évről szóló nevezetes és valóban hézagpótló évkönyvnek, melynek most második évfolyama jelent meg olyan gazdag tartalommal, hogy csak haszenna! forgathatja laikus és szakember egyaránt. A magyar 'közgazdasági éleiét ismerteti ez e kilűnő szakmunka, melynek valamennyi fejezete és cikke a szerkesztőknek, Gralz Gusztáv nyug. pénzügyminiszternek és Bokor Gusztáv dr.-nak alapos szakismereteit, gondosságát és hivatottságát bizonyítja. Már az első közlemény fölkelti az olvasó legmelegebb érdeklődését. A legfontosabb közgazdasági-statisztikai adatokat ismerteti ugyanis Magyarország népességéről és pedig az 1910-iki és í920-iki összeírás alapján; fölsorolja a kereseti ágakat, a földbirtokosok számát, a földbirtokok nagyság szerinti megoszlását és a művelési ágakat, a földbérleti viszonyokat, a pcstatakarékpénztári és a 13 legnagyobb pénzintézetben elhelyezett betéti összegeket, a magyar nagykereskedelem indexszámait, a részvénytársasági tőke értékeiben való változásokat, a magyar állam adósságait és sok egyéb tanulságos statisztikai adatot. A további érdekes cikksorozatból kiemelkednek Toimay Béla dr. min. tanácsosnak a kiilkei eskedelmi forgalomról, Vágó Józsefnek, a Pester Lloyd kitűnő közgazdasági ro< a ívezetőjének az 1925. évi belkereskedelemről, Jármay Elemér dr. nyug. államtitkárnak az 7925. évi folyamhajózásról szóló alapos tájékoztató közleményeit, továbbá Szalay Gábor báró postaföigazgatonak a postáról, távíróról, telefonról és rádióról, Kállay Tibor nyug. pénzügyminiszternek az államháztartásnak c szanálás befejezése után való állásáról, Szterényi József báró nyug. keresk. miniszternek az államház-