Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 3. szám - Európai Egyesült-Államok. A Magyar Külpolitika ankétje

MAGYAR KÜLPOLITIKA A MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG ÉS AZ INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ MAGYAR CSOPORTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Politikai, közgazdasági és szociálpolitikai lap 88 Megjelenik minden hónap 1-én és 16-án Budapest, 1926 VII. évi. 3. szám Február 1 Főbb cikkeink: Európai Egyesüli Államok (Bogya János, Haller István, Nagy Emil és Peyer Károly nyilatkozata) — A. F.: A konkordátum ügye Romániában — A csehországi ellenzék együttes akciója — bj.: A zágrábi egyetem — Az erdélyi magyarság Mello-Franco javaslata ellen — Diplomáciai élet — A monarchista mozgalom erősödése Lengyelországban — Honti Ferenc: A párisi magyarok szerv tzkedése — Külügyi Társaság: Rauchberg, Lutter és Faluhelyi előadása a locarnói egyezményről — Külügyi szeminárium — A Pen Club — Csekey István dr.: Az eszt alkotmány — Bolgár-magyar barátság — Grósz Emil dr.: A Szellemi Együttműködés Nemzetközi Intézete Párisban - A nemzetközi nevelés intézete — MELLÉKLET: Huszár Vilmos: A háborús felelősség kérdéséhez. Európai Egyesült-Államok A Magyar Külpolitika ankétje (B. I.) Páneurópának, vagyis az amerikai mintára megalkotott Európai Egyesült-Államoknak az eszméjét külföldi közgazdasági és politikai álmodozók már a háború előtt fölvetették. Sűrűbben azonban a világháború és különösen a párisi békék óta hallunk róla az Északamerikai Egyesült-Államokban és utóbb különös szeretettel és szuggeráló erővel Franciaországban. Legutóbb Reynauld szenátor, a trianoni béke francia parlamenti fJőadója egyik budapesti újságban megjelent nyilatkozatában nyomatékosan hangoztatta, hogy az európai államok katasztrofális gazdasági válságát csak az Európai Egyesült-Államok megvalósításával lehet megoldani és a bajokat orvosolni. Egészen bizonyos, hogy az eszme legalább a közel jövőben megvalósíthatatlan, de a terv, a gondolat a levegőben van és foglalkozni kell vele, de érdemes is. Éppen ezért érdekesnek véltük, nogy megkérdezzük a nemzetgyűlés több, pártkülönbség nélkül kiválasztott tagjának e problémáról vallott felfogását. A beérkezett válaszok első részét az alábbiakban közöljük: Bogya János, egységespártí nemzetgyűlési képviselő, — Az Európai Egyesült-Államok gondolata nem új eszme és csodálatos, hogy mindig vagy abba a kategóriába tartozó állam veti fel mely pozícióját veszélyeztetve látja, vagy pedig, amely a jelenben ugyan nem kell, hogy aggódjon a sorsáért, de fönnállását még sem látja biztosítottnak. — A legkérlelhetetlenebb imperialista politikát az utóbbi években Franciaország folytatta. Tekintet nélkül a történelem által beigazolt biológiai alakokra, hatalmi szóval rombolt szét ezredéves alakulatokat és hozott létre mondva csinált államokat. Ezzel a politikával oly hatalmi kereteket biztosított magának, melyek világhatalmi pozícióját rendkívül kiemelték. Ez a politika és ez a hatalmi pozíció azonban nincsen arányban gazdasági forrásaival, mert a háborút akár politikai eszközökkel, akár katonailag folytassuk, csak Montecuccoli elvével, vagyis a pénz hármas jelmondatával lehet folytatni. — íme most beigazolódott, hogy Franciaországnak ehhez az impe rialista politikájához szükséges anyagi eszközei nncsenek meg. A pillanatnyi konjunktúrára fölépített hatalmi szervezete megingott s természetes következményeképen a francia mentalitásnál: a franciák nem világuralmukról, nem hatalmi pozíciójukról akarnak lemondani, de ügyes szemfényvesztéssel a pacif izmus jegyében az EgyesültÁllamok gondolatával akarják reális tartalom nélkül való, tisztán spekulatív alapon létrehozott nemzetközi helyzetüket megszilárdítani, — Ha Magyarország ezeréves jogai és a magyar igazság érvényfsülnek, úgyszintén meglesz újra Nagymagyarország, én is híve leszek az Európai Egyesült-Államoknak. Haller István, a keresztényszociálista-párt elnöke, nemzetgyűlési képviselő, — Európa pénzügyi és gazdasági bajainak szanálásával kapcsolatban az irodalomban és a sajtóban sok terv merült fel. A vezető gondolat az, hogy lehetőleg ki kellene szélesíteni a gazdasági területet, hogy a mezőgazdasági és ipari produkció könnyebben egyenlítődjék ki, az ezidőszerint egymással szemben az elzárkózás politikáját folytató nemzeti gazdasági területeken. Az ideál az Amerikai Egyesült-Államok, a hol az egyesült 49 állam a maga 120 milliós fogyasztó tömegével olyan zárt gazdasági egységet alkot, hogy alig van szüksége arra, hogy akár agrár, akár pedig ipari produktumokból valamit is importáljon, mert ha ma importál is, az csak azért van, mert bizonyos cikkekhez ezidőszerint gazdaságosabban jut, mintha maga állítaná elő, Ezt az ideált szeretnék a teoretikusok elérni Európában azzal, hogy legalább gazdasági téren valami ilyen Európai Egyesült-Államot teremtsenek, vagyis inkább ennek az eszméjét portálják. A gazdasági érdekellentétek azonban ma még akkorák, hogy ezt az ideált belátható időn belől nem tartom megközelíthetőnek sem. Súlyosbítja a helyzetet, hogy történelmileg kialakult államok a maguk szuverénitását még nyilvánvaló gazdasági előnyökért sem igen szokták érinteni engedni. A gazdasági önállóság pedig annyira hozzátartozik a nemzeti szuverénitáshoz, annyira lényeges része a nemzeti önállóságnak, hogy a gazdasági rend mai állapotával ennek föladása vagy lényeges korlátozása el sem képzelhető. A kereskedelmi érintkezés és így a javak kicserélésének a megkönnyítése mindenesetre érdeke az összes álamoknak. Erre tehát lehet és kell is törekedni. Nagy Emil, volt igazságügyminiszter, nemzetgyűlési képviselő. — Ha a világot s az országok sorsát a józan ész tiszta belátás kormányozná, az Európai EgyesültÁllamokat azonnal meg kellene csinálni, mert csakis ezen az egy módon lenne megmeifthető. De miután a világ az országok kormányzásánál a józan észtől és tiszta belátástól beláthatatlan távolba esik, így az eszmét ma olyan utópiának Ára: 2500 kotona