Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 3. szám - Európai Egyesült-Államok. A Magyar Külpolitika ankétje

MAGYAR KÜLPOLITIKA A MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG ÉS AZ INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ MAGYAR CSOPORTJÁNAK HIVATALOS LAPJA Politikai, közgazdasági és szociálpolitikai lap 88 Megjelenik minden hónap 1-én és 16-án Budapest, 1926 VII. évi. 3. szám Február 1 Főbb cikkeink: Európai Egyesüli Államok (Bogya János, Haller István, Nagy Emil és Peyer Károly nyilatkozata) — A. F.: A konkordátum ügye Romániában — A csehországi ellenzék együttes akciója — bj.: A zágrábi egyetem — Az erdélyi ma­gyarság Mello-Franco javaslata ellen — Diplomáciai élet — A monarchista mozgalom erősödése Lengyelországban — Honti Ferenc: A párisi magyarok szerv tzkedése — Külügyi Társaság: Rauchberg, Lutter és Faluhelyi előadása a locarnói egyezményről — Külügyi szeminárium — A Pen Club — Csekey István dr.: Az eszt alkotmány — Bolgár-magyar barát­ság — Grósz Emil dr.: A Szellemi Együttműködés Nemzetközi Intézete Párisban - A nemzetközi nevelés intézete — MELLÉKLET: Huszár Vilmos: A háborús felelősség kérdéséhez. Európai Egyesült-Államok A Magyar Külpolitika ankétje (B. I.) Páneurópának, vagyis az amerikai mintára megalkotott Euró­pai Egyesült-Államoknak az esz­méjét külföldi közgazdasági és politikai álmodozók már a háború előtt fölvetették. Sűrűbben azon­ban a világháború és különösen a párisi békék óta hallunk róla az Északamerikai Egyesült-Államok­ban és utóbb különös szeretettel és szuggeráló erővel Franciaország­ban. Legutóbb Reynauld szenátor, a trianoni béke francia parlamenti fJőadója egyik budapesti újságban megjelent nyilatkozatában nyoma­tékosan hangoztatta, hogy az európai államok katasztrofális gaz­dasági válságát csak az Európai Egyesült-Államok megvalósításával lehet megoldani és a bajokat orvo­solni. Egészen bizonyos, hogy az eszme legalább a közel jövőben megvalósíthatatlan, de a terv, a gondolat a levegőben van és fog­lalkozni kell vele, de érdemes is. Éppen ezért érdekesnek véltük, nogy megkérdezzük a nemzetgyűlés több, pártkülönbség nélkül kivá­lasztott tagjának e problémáról vallott felfogását. A beérkezett vá­laszok első részét az alábbiakban közöljük: Bogya János, egységespártí nemzetgyűlési képviselő, — Az Európai Egyesült-Államok gondolata nem új eszme és csodá­latos, hogy mindig vagy abba a ka­tegóriába tartozó állam veti fel mely pozícióját veszélyeztetve lát­ja, vagy pedig, amely a jelenben ugyan nem kell, hogy aggódjon a sorsáért, de fönnállását még sem látja biztosítottnak. — A legkérlelhetetlenebb imperi­alista politikát az utóbbi években Franciaország folytatta. Tekintet nélkül a történelem által beigazolt biológiai alakokra, hatalmi szóval rombolt szét ezredéves alakulato­kat és hozott létre mondva csinált államokat. Ezzel a politikával oly hatalmi kereteket biztosított magá­nak, melyek világhatalmi pozícióját rendkívül kiemelték. Ez a politika és ez a hatalmi pozíció azonban nincsen arányban gazdasági forrá­saival, mert a háborút akár politi­kai eszközökkel, akár katonailag folytassuk, csak Montecuccoli el­vével, vagyis a pénz hármas jel­mondatával lehet folytatni. — íme most beigazolódott, hogy Franciaországnak ehhez az impe ­rialista politikájához szükséges anyagi eszközei nncsenek meg. A pillanatnyi konjunktúrára fölépített hatalmi szervezete megingott s ter­mészetes következményeképen a francia mentalitásnál: a franciák nem világuralmukról, nem hatalmi pozíciójukról akarnak lemondani, de ügyes szemfényvesztéssel a pa­cif izmus jegyében az Egyesült­Államok gondolatával akarják reális tartalom nélkül való, tisztán spekulatív alapon létrehozott nem­zetközi helyzetüket megszilárdí­tani, — Ha Magyarország ezeréves jo­gai és a magyar igazság érvényf­sülnek, úgyszintén meglesz újra Nagymagyarország, én is híve le­szek az Európai Egyesült-Államok­nak. Haller István, a keresztényszociálista-párt elnöke, nemzetgyűlési képviselő, — Európa pénzügyi és gazdasági bajainak szanálásával kapcsolatban az irodalomban és a sajtóban sok terv merült fel. A vezető gondolat az, hogy lehetőleg ki kellene széle­síteni a gazdasági területet, hogy a mezőgazdasági és ipari produkció könnyebben egyenlítődjék ki, az ez­időszerint egymással szemben az elzárkózás politikáját folytató nem­zeti gazdasági területeken. Az ideál az Amerikai Egyesült-Államok, a hol az egyesült 49 állam a maga 120 milliós fogyasztó tömegével olyan zárt gazdasági egységet alkot, hogy alig van szüksége arra, hogy akár agrár, akár pedig ipari pro­duktumokból valamit is importál­jon, mert ha ma importál is, az csak azért van, mert bizonyos cik­kekhez ezidőszerint gazdaságosab­ban jut, mintha maga állítaná elő, Ezt az ideált szeretnék a teoretiku­sok elérni Európában azzal, hogy legalább gazdasági téren valami ilyen Európai Egyesült-Államot teremtsenek, vagyis inkább ennek az eszméjét portálják. A gazdasági érdekellentétek azonban ma még akkorák, hogy ezt az ideált belát­ható időn belől nem tartom meg­közelíthetőnek sem. Súlyosbítja a helyzetet, hogy történelmileg ki­alakult államok a maguk szuveréni­tását még nyilvánvaló gazdasági előnyökért sem igen szokták érin­teni engedni. A gazdasági önálló­ság pedig annyira hozzátartozik a nemzeti szuverénitáshoz, annyira lényeges része a nemzeti önálló­ságnak, hogy a gazdasági rend mai állapotával ennek föladása vagy lényeges korlátozása el sem kép­zelhető. A kereskedelmi érintkezés és így a javak kicserélésének a megkönnyítése mindenesetre ér­deke az összes álamoknak. Erre tehát lehet és kell is törekedni. Nagy Emil, volt igazságügyminiszter, nemzetgyűlési képviselő. — Ha a világot s az országok sorsát a józan ész tiszta belátás kormányozná, az Európai Egyesült­Államokat azonnal meg kellene csi­nálni, mert csakis ezen az egy mó­don lenne megmeifthető. De mi­után a világ az országok kormány­zásánál a józan észtől és tiszta be­látástól beláthatatlan távolba esik, így az eszmét ma olyan utópiának Ára: 2500 kotona

Next

/
Thumbnails
Contents