Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 20. szám - Az új cseh kormány

MAGYAR KÜLPOLITIKA 1926. október 16 Minthogy a tótok is támogatni fogják az új kormányt, ennek szilárd egysége van a parlamentben. Ellenzékben csak a különböző szocialisták, kommunisták s a német nemzeti pártok lesznek. Valószínűleg a magyar keresztényszocialista párt is jóakaratú semlegességet fog tanúsítani, legalább is okt. 12-én, tehát épen az új kormány kínevezésének napján Trencsénteplicen együttes ülést tartott a nemzeti és a keresztény szocialista párt vezetősége és a kiadott szűkszavú kommüniké szerint az összes függő kérdésekben megálKÜLÜGYI TÁRSASÁG Rovatvezető Szakáts Kálmán dr. A páneurópai kérdés a Külügyi Társaságban Loesch Károly és Gerevich Zoltán előadás^ A Külügyi Társaság külpolitikai osztálya október 7-én délután a vármegyeház dísztermében felolvasó ülést tartott, amelyen v. Loesch Károly a Német Védőegylet elnöke tartott előadást a Páneurópa kérdésről, amelyen megjelentek többek között: Berzeviczy Albert, Lukács György, báró Wlassics Gyula, báró Szterényi Sándor, Eöttevényí Olivér, Herczegh Ferenc, Horváth Jenő, Teleky Pál gróf, Paikert Alajos, Józan Miklós, Végh Károly Pap Antal, Magyary Zoltán, Breit József, báró Balázs altábornagyok, báró Harkányi Béla, Kovács Aladár, Jármay Elemér, Zettler Jenő, Bónitz Ferenc, Múzsa Gyula, gróf Montgelast, Szálender és Kratochvill altábornagyok és még számosan. Az ülést Pékár Gyula nyitotta meg. A világháború és a forradalmak után Európa valami panaceát keresett. Ilyen gondolatunk a Páneurópa terve is. A Külügyi Társaság céljaiba beleillik, hogy ilyen gondolatot pro vagy kontra megvitasson. Felhívja a magyar közönséget, foglalkozzék ezzel a kérdéssel és alkosson magának tiszta képet arról, mit jelent a megcsonkított Magyarország számára Páneurópa. Loesch azzal kezdte fejtegetését, hogy köszönetet mond azért a bizalomért és megtiszteltetésért, hogy a Magyar Külügyi Társaság előtt erről az általános érdekességű kérdésről beszélhet s azt hiszi, hogy a fennforgó hasonlóságok Magyarország és Németország között jolapodást létesítettek. A kommüniké szerint: ,,a magyar pártok zárt sorban tömörülve fogják a legközelebbre várható parlamenti események során a csehországi magyarság i érdekeit megvédeni." Ezek a parlamenti esmények már megérkeztek s minthogy a Magyer Nemzeti Párt nem mondta fel a koalíciót,, a , kormányba belépett német agrárpártnak, valószínűleg nem is megy ellenzékbe s így a keresztényszocialista párt fogja otthagyni eddig is ellenzéki szerepét, hogy meglegyen a bejelentett egységes magyar állásfoglalás. got is adnak neki, hogy fejtegetéseit itt elmondhassa. Kultúrpolitikai és geopolitikai érvekkel bizonyítja a két nép hasonló helyzetét. A két nép kultúrélete a nyugati kultúrkörbe kapcsolódik, helyzete pedig a veszedelmes középhelyzet belső Európában. Az eredeti Páneurópa terv a következő programmpontokat állapította meg: Szervezkedés Anglia és Oroszország nélkül. Munkálkodás pacifista alapon a háború kizárására Európában. Európai vámunió. Az államhatárok átváltoztatása tisztán íntézőségi határokra és kisebbségi védelem. A népszövetség kritikája, Végül áttért arra, hogy egész sora van azoknak az indítványoknak, melyek az eredeti programmot variálják. További fejtegetéseit a helyes irányzatról azzal fejezte be, hogy mindenféle európai államszövetségnek abból kell kiindulnia, hogy a népeket", mint népszemélyíségeket kell tekinteni s azzal kell megteremteni egy új Európa alapjait. Ezután Gerevich Zoltán külügyminiszteri osztálytanácsos tartotta meg nagv figyelemmel hallgatott előadását Magyarország életérdekei és Páneurópa címmel, amelyben éles elmeéllel bírálja Coudenhove gróf közismert elméletét és sorakoztatta egymás mellé azokat az érveket, amelyek nekünk, magyaroknak aggodalmassá teszi a mozgalomban való részvételt. A magyarság részéről, úgymond, megokoltnak látszik az ösztönszerű bizalmatlanság az új Páneurópa jelszavával szemben. Coudenhove gróf meggondolás nélkül feláldozza huszonöt ország államiságát, hogy megvalósíthassa egyetlen politikai ideálját, az egyetlen kontinentális európai államot, Páneurópát egységes központi orgnizmussal és az államiság más attribútumaival. Eltörli a mai haza fogalmát, hogy helyébe tegye a nagy európai hazát. Azt hiszi tehát, hogy az emberek lelkében mélyen gyökeredző és folyton gyarapodó erővel ható tényezőt, a nacionalizmust meg lehet semmisíteni papiros szerződésekkel. Figyelmen kívül hagyja azt a körülményt is, hogy az északamerikai Unió mintájára megteremtett politikai és gazdasági egységet nem az Unióval, hanem Páneurópával állítja szemben, amely utóbbi pedig független, egymástól erős védvámokkal elhatárolt államoknak csupán eszmei és földrajzi kapcsolata. Amellett Páneurópa nem szüntetheti meg a fajok és nemzetek ösztönszerű harcát, hogyan fogja tehát megvédelmezni a maroknyi magyarság az ő nyelvét, kultúráját, nemzeti jellegét, a fajoknak ez újabb, bár vértelen harcában? És hogyan képzeli Coudenhove kirekeszthetőnek Angliát, amikor a dominíumok folyton fejlődő önállósága Angliát mind szorosabb európai politikára kényszerítik? Oroszország bekapcsolását, igen helyesen, annak szovjetszerű berendezése miatt tartja Coudenhove lehetetlennek, de vájjon elképzelhető-e, hogy annak idején a Páneurópában rekedt szláv népek ne Oroszország melleit és Páneurópa ellen foglal'janak állást? Coudenhove pacifizmust hirdet, de ezt a páneurópai államokra korlátozza, azonkívül azonban a legerősebb imperializmus híve. Ezt pacifista imperializmusnak nevezi, mely újabb fogalmat megérteni is alig lehet. Egy másik fontos célkitűzése Páneurópának az elnyomott népek felszabadítása, de Coudenhove e téren gyógyító szerek helyett narkotivumokkal dolgozik. A páneurópaísták pacifizmust hirdetnek, de már készülődnek a nagy orosz és ázsiai népekkel való háborúra, éppen így erős vámvédelmí rendszert óhajtanak kialakítani, mindezt a szabadkereskedelem tárházából kölcsönvett rozsdás fegyvsrekkel. Európa mai gazdasági ziláltságának fő oka, hogy az újonnan alakított államok hiányzó gazdasági egységüket erőhatalommal igyekeznek megteremteni, ami szükségszerű rázkódtatásokkal jár karöltve. A modern államképződésnek ez a szemünk előtt lefolyó proceszszusa évtizedekkel vetette vissza a fejlődés menetét s a gyógyulás eszköze lenne: visszatérés a kereskedelmi forgalom szabadságához, visszaállítása a természetes gazdasági egységeknek. A mérleg tehát, ha Amerikával való vonatko7-^-' ban tekintjük is Coudenhove gondolatát, a tervezett vámunió kárára billen s a politikai célt, amelyet Coudenhove kitűzött, ha más nem, a gazdasági élet kérlelhetetlen törvényszerűsége fogja lehetetlenné tenni. A nagyszámú közönség a gondolatokban gazdag és érdekes előadást nagy figyelemmel hallgatta s a végén erős tapssal jutalmazta. Amerikai vendégek az Otthonban Kemény György és Pívány Jenő ' ünneplése Az Otthon Írók és Újságírók Körében október 11-én meleg, lelkes ünneplésben részesítette egy előkelő, szűkkörű társaság Pivány Jenőt, az Amerikában élő jeles és érdemes magyar történészt, akit legutóbb az Akadémia is külső tagjává választott, továbbá Kemény Györgyöt, a kitűnő költőt és írót, a Petőfi-Társaság legújabb tagját, aki immár harminc év óta tartja ébren az Amerikába szakadt magyarságban az őshazához való ragaszkodást, a hazaszeretetet, aki versben és prózában vigasztalja amerikai magyar testvéreinket és csillogtatja bennük a szebb és boldogabb magyar jövő iránt való bizakodást. Kun Andor, az Újságíró Egyesület alelnöke rendezte a bensőséges ünnepséget vacsora keretében, melyen a többi között jelen voltak az ünnepelteken kívül: