Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 2. szám - A bolgár kormányváltozás

1926. január 16 MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 dohány-, gyapot- és bortermelést. Nagyobb kategória azonban a menekülteknek az a tömeg, mely mindenét elvesztette az idegen uralom alá került területeken és a legnagyobb nyomorban él, mint napszámos vagy mint zavarra kapható lézengő munkás. A bolgár Vörös Kereszt Egylet és a macedón menekültek bizottsága élelmiszerek és ruhák kiosztásával próbál valahogy segíteni rajtuk. Még szomorúbb sorsban van a negyedik csoport, melynek elhelyezése még nagyobb feladatot ro a ko rmányra. Ezek olyan menekültek, akik ideiglenesen lépnek át a határon, de fegyveresen, a vasutvonalak mellett táboroznak és ott várják meg, míg az előző valamelyik csoport keretébe be tudnak jutni. Többnyire görög területről menekülnek a hatóságok zaklatása elől s minthogy általában veszélyeztetik mai állapotukban a közbiztonságot, a Cankov-kormány lápos területek lecsapolásánál kísérelte meg munkába állításukat, hogy egyelőre foglalkoztassa őket s későbbre termőföldet tudjon nekik biztosítani. Az anyagi eszközök hiánya meglehetősen hátráltatja ezt a munkát is. Ami magát a kormányváltozást illeti, annak részleteivel elég bőven foglalkoztak a napilapok. így csak bizonyos elvi megállapításokra szorítkozunk. Nevezetesen meg kell állapítani, hogy Bulgária keresztülment azokon a korszakokon, melyeken a világháború óta minden vesztes államnak keresztül kell mennie. Belekóstolt a szélső demokráciába, eltolódott balfelé királysági államformájának meg tartása mellett egy hajszálnyira az agrárkommunizmusig, aztán jött a másik részlet, a szélső jobboldali uralom, természetesen a szokásos véres ellenforradalommal, mely két és fél évig kitombolván magát, most már sima átmenettel megtalálta az ország a középút politikáját. A pártok sorra mozdultak meg a kormány ellen s magának a kormánypártjának egyik erős frakciója is a kormány ellen fordult. Cankov erőszakkal akarta helyzetét megmenteni s fel akarta oszlatni a szobránjét vagy elnapolni. A szavazás eredményéül az elnök az elnapolást hirdette ki, de éppen kormánypárti oldalról vádolták meg, hogy meghamisította a szavazás eredményét, mire lemondott és a kormánnyal együtt kivonult. A bennmaradt képviselők új elnököt választottak és folytatták az ülést. Cankov rendőrökkel kiüríttette a karzatot és eltávolíttatta az újságírókat, de már ekkorára a szobrán je határozati javaslatot fogadott el, amelyben követeli a Cankov-kormány lemondását. A miniszterelnök a királyhoz fordult, de ez nem járult hozzá az erőszakhoz, mire a kormány lemondott. A király elfogadta a lemondást és Liakcsevet, a demokraták vezérét hívta meg kormányalakításra. Az új miniszterelnök hatvanéves, kiváló közgazdasági szakember, a szövetkezeti élet megteremtője, tekintélyes újságíró: aki 1908-ban, majd közvetlen a fegyverletétel útján az átmeneti kormányban máipénzügyminiszter volt. Ő írta alá a fegyverszüneti szerződést is Szalomkiban. Megalakította a kabinetet, melynek támogatására megnyerte Cankovot és híveit, aminek fejében a szobrán je elnöki állását biztosította Cankovnak. Általában az új kabinet inkább csak mérséklője, mint ellenlábasa a Cankov politikájának, hiszen több miniszIDEGENFORGALOM Rovatvezető: Heylmann Othmár Könnyítések az idegenforgalomban A belügyminiszter a minap körrendeletet adott ki, hogy megkönynyítse a külföldieknek itt tartózkodását. Az újítás lényege, mint azt az Idegenforgalmi Érdekeltségek Szövetségénél megtudtuk, hogy a külföldiek által kitöltendő ki- és bejelentő lapokat, addig is, amíg a végleges forma el nem készül, lényegesen egyszerűsíteni fogják. V Útlevelek propaganda melléklete Mint értesülünk, az idegenforgalmi szövetség magyar és több idegen nyelven hivatalos útlevél mellékletet óhajt kiadni, melyet díjtalanul megkap a határszéli állomásokon minden hazánkba érkező idegen. A melléklet az ország természeti szépségeit és kulturális intézményeit fogja rövid felsorolásban tartalmazni. Plakátpropaganda Az Idegenforgalmi Érdekeltségek Szövetsége újabb nemzetközi jelentőségű akciót kezdett, hogy megismertesse az egész világgal Magyarország és különösen Budapest szépségeit. És pedig Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalával együtt pályázatot hirdetett olyan plakátra, mely a művészet és a nyomdatechnika legtökéletesebb eszközeivel hirdeti Magyarország jelentős emlékeit és egyúttal a magyar grafikai művészet fejlettségét. A szövetség gondoskodni fog arról, hogy ezek a plakátok majdan a íert átvett az előző kormányból s csak éppen a leginkább exponált Kalfov és néhány társa maradt ki. Tárcát kapott Krisztov, a szobranje volt elnöke is, akit két nappal előbb a szavazás eredményének meghamisításával vádoltak. Ezek a személyi kapcsolatok a régi és új kormány között eléggé biztosítják azt, hogy az új kormány nagyobb belpolitikai harcoknak nem lesz kitéve, a kormányváltozás nem jelent egyúttal világnézleti változást is, viszont éppen ezért nem fog megszűnni az emigránsok harca sem ellene. Belgrád, Prága és Moszkva izgatása tovább tart és próbára fogja tenni a kormány minden jóakaratát és energiáját. Belpolitikailag azért lesz könnyebb a helyzete, mert általános amnesztiával kezdte meg uralomralépését s így a Cankov-kormány túlságos erős pacifikáló törekvéseinek ódiumát nem hordozza. világ minden részébe eljussanak. A művész társadalom nagy érdeklődését mutatja, hogy a pályázatra 107 munka érkezett be. A héttagú biráló-bizottság elnöki. Rákosi Jenő, tagjai: Némethy Károly v. b. t. t. ny. államtitkár, a Magyar Idegenforgalmi Érdekeltség Szövetségének elnöke, Z i 1 a h y Dezső, a Főváros Idegenforgalmi Hivatalának igazgatója és Jauerníg Nándor, a főváros házinyomdájának igazgatója, továbbá ,mint művészeti szakértők Petrovics Elek, a szépművészeti múzeum főigazgatój?, György Kálmán, az iparművészeti társulat igazgatója és Iványi Grű iw a 1 d Béla festőművész. A zsűri egyik pályaművet sem találta díjazásra méltónak, de az 5 leg)obb művet két-két millió koronáért megvásárolta és újabb pályázatot hirdet, amelyben való részvételre felhívja külföldön élő művészeinket is. Magyar-bolgár barátság Felkértek bennünket az alábbi sorok közlésére: A Magyar Külpolitika 1926. jan. 1. számában Móricz Péter főkonzul úr tiltakozik az ellen, hogy én a turáni rokonság hangoztatását a bolgárokkal szembén értéktelennek tartom, s azt állítja, hogy „igenis, mi a bolgárok testvérei vagyunk." Az a Balkánon élő nép, amelyet ma bolgárnak neveznek, szláv nép. Ezt a legkiválóbb történetírók, etnográfusok és nyelvészek már rég bebizonyították. Mikor 1916-ban Bulgária a központi hatalmakhoz csatlakozott, akkor a magyar és a német sajtó hangoztatni kezdte a magyar-bolgár rokonságot, mire kiváló bolgár tudósok siettek enrek