Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 18. szám - A genfi kisebbségi kongresszus

12 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1926. szeptember 16 rakcztattak a Fészek házigazdái és müvészvendégei. A magyar diplomaták sorából hazajöttek nyári pihenőre Rubidó­Zichy Iván báró londoni követünk, aki mágocsi birtokán üdül, továbbá Jungerth Mihály követségi taná­csos, revali követségünk vezetője, aki két hetet tölt a Balaton mel­lett. Hosszabb ideje van távol ber­lini állomáshelyétől Kánia Kál­mán németországi követünk, aki Wildungen után most Budapesten tölt nyári pihenőt. Parcher Félix berni követünk, aki szabadságidejét szülővárosában, Kassán töltötte, a napokban tért vissza Svájcba, állomáshelyére. A politikai vizeken nyári csend és bágyadtan pihenő vitorlák. Némi érdeklődés fordul Genf felé, ahol a Népszövetség tanácsülésén Walkó külügyminiszter, Táncos al­tábornagy, Vladár Ervin köv. tit­kár, Ulain Antal párisi köv. titkár, mint kiküldött; Hevesi népszövet­ségi magyar megbízott és Barcza követségi tanácsos, mint ottani megbízottak képviselik a magyar kormányt. Walkó minisztert Genf­ben a hét végén Khuen-Héderváry Sándor gróf külügyi államtitkár fogja felváltani. Rex IDEGENFORGALOM Rovatvezető: Heylmann Othmár Propagandánk Bécsben E rovat már több ízben beszámolt a hozzánk érkezett és nemzetközi érintke­zésben nagv súllyal bíró idegen csopor­toknak idegenforgalmi szakosztályunk ré­széről történt fogadtatásáról. Az ezen alkalmakkal elért kedvező impressziók­ról elsősorban a Bécsben állandóan napirenden levő nagy nemzetközi kon­gresszusok vettek s vesznek tudomást, mert jóformán még el sem csendesedett legutóbb vendégeinknek a német biro­dalmi képviselők fogadtatásának vissz­hangja, máris serényen folynak előké­születi munkálataink egy újabb, mintegy 140 főnyi nemzetkőzi orvostanár testü­letnek október hó elején eszközlendö lá­togatásukhoz, amely testület jövő hó ele­jével bezárólag Bécsben tartja meg nagy nemzetközi kongresszusát. Ügyvezető alelnökünk, Eöttevényi Oli­vér állandó levelezést folytat a Bécs­ben lezajló jelentősebb kongresszusok vezetőivel s örömmel állapítható meg, hogy nem eredménytelenül, mert legyen szabad ráutalnom arra a magyar köz­mondásra, hogy: „néma gyermeknek az anyja sem érti a szavát". Hiába van fő­városunknak remekszép fekvése, hiába vannak gyógyforrásaink és kulturális értékeink, ha nem hallatjuk szavunkat. De megtört a jég, az idegenforgalmi társ­hivatalaink együttes propagandájuknak és munkájuknak eredményeként Társasá­gunk ma már csak a legnagyobb erő­feszítéssel képes jelenlegi létszámával lebonyolítani az egymást követő csoportos idegen látogatások nagy körültekintést igénylő adminisztratív munkáját, miért is a szakosztály ezúton is kéri, az illetékes tényezőknek és köröknek jóindulatú meg­értését és támogatását Társaságunkkal szemben. Idegenforgalmi szakosztályunk egy másik hathatós szószólója Bécsben Bár­sony Oszkár, a MÁV. Menet jegyiroda és Idegenforgalmi Hivatal vezérigazgatója, kinek sikerült elérnie, hogy egy hatal­mas bécsi lapban, a Neue Freie Pressében a magyar idegenforgalom érdekében egy állandó és önálló rovatot teremtsen, amely rovat nekünk lehetőséget nyújt arra, hogy óhajainknak Bécsben is ki­fejezést adhassunk. Nagy szükség volt ezen rovatban első­sorban vadászni azokra a csodabogarak­ra, amelyek eddig Magyarországról téves fogalmakat nyújtottak. Nagy szükség volt ezeknek a rektifikálására s örömmel állapítható meg, hogy ma már nincs okunk panaszkodni, hogy Bécsben a Magyarország felé törekvő utasokat visszataitják, mint ezt régente tették, sőt KÖNYVESHÁZ A Revue des Études Hongroises leg­újabb száma általános feltűnést kelt vál­tozatos tartalmával, a nagyérdekességű cikkek és közlemények egész sorozatával, amelyeknek szerzői a magyar tudományos élet kiválóságai mellett nagynevű európai kapacitások. Felfedezhetjük az új szám­ban a germanista Lichtenberger, az olasz speciálísta Paul Hazárd, a College de Francé professzora, Hen-y Tronchon, a strassburgi egyetem tanára és mások ne­veit. Homcn Bálint, a magyar történet­írás első korszakáról í t tanulmányt, amelyben a középkori magyar művelt­séget méltatja. A magyar műveltség már a XII. században magas európai nivón ,állott és legkiválóbb képviselője, Anony­mus*, aki most megrajzolt portréja sze­rint már nem névtelen regős, hanem korá­nak minden tudományos és irodalmi fegyvertárával rendelkező tudós, a Sor­bonneon mini p francia lovagi epika tanít­ványa, jelentős történelmi munkát végzett. A magasnivójú folyóirat, amely valóban nagyfontosságú missziót teljesít akkor, amikor francia nyelven tárgyalja a ma­gyarság kulturális múltját és francia kapcsolatait, mindenütt kapható. A leiró íöldrajz alapvonalai Irta Hettner Alfréd, fordította Littke Aurél, kiadta a királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1925. Nagy szolgálatot tett a tanulni vágyó magyar közönségnek a budapesti Egye­temi Nyomda, amikor tetemes áldozatok árán kiadta Hettner Alfrédnek A leiró földrajz alapvonalai című kétkötetes munkáját. Földrajzi munkában elég sze­gényes irodalmunkban különösen hiányzott oly kézikönyv, amely a tudománynak mai ellenkezőleg, ma már maguk az osztrá­kok részéről eredményes érdeklődés mu­tatkozott Budapestre és a Balatonra tör­tént ellátogatásuk alkalmával, a most október 5-én ideránduló mintegy 140 főnyi orvostanárnak nagyobbik fele mind osztrák orvos. Magyar szempontból nagyon fontos, hogy a Neue Freie Presse idegenforgalmi rovatán keresztül megértessük Bécs­csel, hogy egymásnak csak hasznára le­hetünk, mert ahogy Budapest kedvező földrajzi fekvésénél fogva irányít átutazó idegeneket Bécs felé, éppúgy módjában áll Bécsnek az onnan Olaszország felé törekvő utasoknak figyelmét felhívni, hogy ezen útjukat Budapesten át ejtsék és hogy ezen nagyon kis kerülő megérdemli azt a fáradságot, hogy egy gyógyforrá­sokban, kulturális értékekben gazdag és természeti szépségekben remeklő metro­polt megismerjenek, s ahogy az eddigi távozó vendégeink egyöntetűen hangoz­tatták ,,hogy Budapest a világ legszebb városainak egyike, soha se hittük volna azt, amit mi Budapesten láttunk s itt éreztünk ... s ha hazaérünk, mindezeket elmondjuk s a szélrózsa irányába ter­jeszteni fogjuk". | színvonalán, de mégis, a müveit nagy­közönség igényeit kielégítő módon tár­gyalná a kérdést. Ez a munka úgyszólván az első és egyetlen magyar nyelvű modern földrajzi kézi- és vezérkönyv, mert iro­dalmunknak eddigi alkotásai elavultak­nak tekinthetők. A fordítás, amely Littke Aurélnak gondos tollát dicséri, alkalmaz­kodik a mi különleges igényeinkhez, amennyiben a fordító a szerző engedélyé­vel, megfelelően kiegészítette a Magyar­országra vonatkozó részeket. Az első kö­tet az általános ismereteket tartalmazza és az európai országok leírását, míg a második kötet a tengerentúli országrésze­két. A munka könnyen folyó stílusa rend­kívül élvezetes módon vezeti végig az olvasót földünk geográfiai nevezetességein, de gondoskodik arról is, hogy kellően tájékozódhassunk az egyes országrészek néprajzi, közgazdasági, geológiai, mező­gazdasági, sőt történelmi viszonyairól is. A. két kötet bolti ára fűzve 175.000 ko­rona, kötve 225.000 korona MAGYAR KÜLPOLITIKA Felelős szerkeszti: RADISICS ELEMÉR dr. Szerkesztő-bizottság: EÖTTEVÉNYI OLIVÉR dr., HORVÁTH JENŐ dr. és LUTTER JÁNOS dr. Főmunkatárs: BIHARI IMRE Szerkesztőség és kiadóhivatal: MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG BUDAPEST Országház. Telefon: 47—42. Felelős szerkesztő telefonja : József r,2—29. Postatakarékpénztárt csekkszámla: 25.777. Felelős kiadS; EÖTTEVÉNYI OLIVÉR dr. Az előfizetés ara; Egész évre : 60.000 K Fél évre: 30.000 K A Magyar Külügyi Társaság tagjainak egész évi előfizetés esetén : 50.000 K (4 pengő) Egyes szám ára; 2500 K (20 fillér) Külföldre kétszeres ár Laptulajdonos: MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG DUNÁNTÚL RT. EGYETEMI NYOMDÁJA PÉCS

Next

/
Thumbnails
Contents