Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 2. szám - A bolgár kormányváltozás

10 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1926. január 16 csak azért, mert a mezőgazdasági üzemek berendezéseinek racionális kiegészítését, új termelési eszközök és gépek beállítását teszi lehetővé, ami természetesen a mezőgazdaság fogyasztásának fokozásával elsősorban a gyáripar nagyobbmérvű foglalkoztatását teszi lehetővé. Az iparnak magának is szüksége van hitelekre, sőt ezek birtokában hivatva van arra, hogy a gazdasági életben egyik legfontosabb szerv legyen a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez szükséges hitelek közvetítésénél, oly módon, hogy megfelelő hitelek nyújtásával tegye lehetővé a mezőgazdaságnak azoknak a modern gazdasági gépeknek a beszerzését, amelynek alkalmazásával tökéletesítheti a földművelést. E feladatának ellátása mellett sok egyéb célokra is van az iparnak a jelenlegi viszonyok között csak hitelek útján biztosítható tőkékre szüksége, mert e nélkül fejlődésében, aminek előfeltétele üzemeinek tökéletesítése és versenvképe^égének fokozása, megakad és fokozatosan leszorul arról a pozícióról, amelvet országunk gazdaságában sikerült magának kivívnia. A mezőgazdaság mellett a gyáripar is rendelkezik oly értékes ingókkal, amelveknek a lekötése mellett a szükséges hiteleket magának könnyebben biztosíthatja. A külföldi törvényhozások példája utat mutat abban az irányban, amelyen haladni kell, hogy ezt a gazdasági célt elérhessük: a magyar törvénvhozásnak feladata, hogy az új intézmény akként alkottassék meg, begy a magyar gazdasági élet szükségleteihez hozzásimulion s a külföldi és a belföldi hitelforrásokat megnyissa a termelés számára. Talán éppen a külföldi hitelek biztosításának problémája adta meg a lökést arra, hogy az ingójelzálog meghonosításának kérdése nálunk naoirendre került. A forrongó, kialakuló és sok tekintetben még bizonytalan gazdasági viszonyok között, amelyek nemcsak nálunk, de Európaszerte még vannak, a tőke reális biztosítékokat keres, amidőn hiteleket nvujt. Ilyen reális biztosíték legelsősorban természetesen az ingatlan birtok, de éppen a gyáriparban nagy szerepet játsszanak emellett az ingó értékek is, amelyek, ha hitelek biztosítása gyanánt leköthetők, a bitelnvujtás lehetőségeit nagv mértékben fokozzák. Az egész rövidlejáratú hitelek amelvekkel a külföldi tőke már az elmúlt esztendőben is aránvlag igen nagv mértékben állott a magyar gazdasági élet rendelkezésére, amióta pénzünk stabilizálásával és az állam pénzügyi egyensúlyának helyreállításával ennek előfeltételeit megteremtettük, csak átmeneti segítséget ielentenek, míg nyugodt termelés, a bizalom tartós helyrtállítása csak akkor fog elkövetkezni, ha ezek a külföldi hitelek aránylag hosszabb időre vannak gazdaságunk számára biztosítva. Ez^rt van szükség újabb reális biztosítkokra, amelyeket az ingó jelzálog intézményének a meghonosítása fog rendelkezésünkre bocsátani. A gazdasági élet tehát örömmej üvdözli az igazságügyminiszteriumnak azt az elhatározását, hogy az ingó jelzálog meghonosításának problémáját programmjába vette. De különösen örvendetes, hogy az igazságügyminisztérium az új intézményt, a magyar gazdasági élet számára, a mezőgazdaság és az ipari termelés igényeinek és kívánságainak megfelelő formában kivánja meghonosítani. Ennek jelét adta azzal, hogy mindenekelőtt a gazdasági élet tényezőit hallgatja meg az új intézmény elvi szempontjait illetőleg, hegy a mezőgazdaságnak és iaprnak egyaránt módjában legyen hozzászólni, hogy miként kellene az új intézményt megalkotni annak a gazdasági célnak szolgálatában, amelyet vele elérni óhajt. A gazdasági érdekeltségek az ígazságügyminiszteriumban e héten tartandó ankéten meg fogják adni a választ az igazságügyminiszterium kérdő pontjaira s minden remény meg van arra, hogy az új törvényalkotás ekként teljes mértékben számolni fog a gazdasági élet követelményeivel és egy nagy lépéssel fogja előbbre vinni gazdasági életünk újjáépítését. A bolgár kormányváltozás Az újév balkáni szenzációi közé tartozott a bolgár kormány bukása is a szobranje január 4-i ülésén. Cankov miniszterelnök 1923 júniusában véres jobboldali forradalom után alakította meg kormányát. Sztambulinszhi parasztpárti uralma sohasem volt valami könnyű Bulgáriában, de tűrte valahogy az ország, amíg Szerbiának meg nem hódolt és kötelezettséget nem vállalt, hogy a macedón irredentát teljesen leszereli, a Szerbiához csatolt bolgár területek bandáit, melyek egy-egy véres összeesküvés után Bulgáriába szoktak átmenekülni, lefogja, lefegyverzi és Szerbiának kiszolgáltatja. Ezt már nem bírta el a bolgár nép és kitört az ellenforradalom, mely a parasztpárt kitűnő megszervezettsége ellenére is győzedelmeskedett. A harcok közben maga Sztambulinszki és több minisztertársa életét vesztette, mások Szerbiába és Prágába menekültek. Belgrádban és Prágában szervezkedtek az emigránsok, innen folytatták sajtóhadjáratukat a Cankov-féle nemzeti kormány ellen, majd rendes ellenkormányt kiáltottak ki szerb területen köztársasági alapon s szerb és orosz segítséggel fegyverkeztek, hogy Bulgáriát újra hatalmukba kerítsék. Az azóta eltelt két és fél esztendő a szünet nélkül való belső zavarok ideje volt. Az orosz szovjet is balkáni bázisul Bulgáriát választotta ki, egyre-másra leplezték le a hatóságok a kommunista összeesküvéseket, fogták el a fegyverszállítmányokat s a kormány kíméletlen ellenrendszabályokkal akart békét teremteni. Talán Oroszországban sem volt aránylag több kivégzés, mint amennyivel Cankovék pacifikálni próbálták az országot. Akármilyen magasabb állami szempontból hozták is ezeket a drákói ítéleteket, békét nem lehetett teremteni részint a mértéktelen orosz és szerb izgatás miatt, részint azért, mert a neuilly-i békeszerződés Bulgáriában is tarthatatlan állapotokat teremtett. Ez az ország két évtizede küzd a menekültek elhelyezésével. Az utolsó tíz év alatt három háborút küzdött végig, területeket nyert és területeket veszített s a menekültek kérdése mindinkább égetőbb és égetőbb problémává nőtt. Az utolsó húsz év alatt hivatalos megállapítások szerint körülbelül félmillió ember lépte át menekültként a határt s ezek fele a világháború után jött Tráciából és Macedóniából. Ennek az óriási menekült tömegnek ellátása hihetetlen terheket ró az országra, melyhez még a jóvátételi költségek csatlakoznak. A menekülteknek többféle kategóriája van. Az oroszok és örmények főként a városokban laknak: kereskedők, szolgák, napszámosok vagy bizonytalan foglalkozásúak, akik minden mozgalmat egyéni szempontjai szerint használnak ki. A macedóniai és tráciai menekültek földmívesek, akik repatriálásuk után rögtön megkapnak minden politikai és társadalmi jogot, de sokszor vissza is élnek velük alaposan. Vannak köztük kicserélt menekültek, akiket a Népszövetség fennhatósága alatt működő vegyes bizottság telepít be a Bulgáriából kiköltöző jómódú görög földmíves lakosság helvébe. Vannak olyanok, akik állataikkal, házifelszerelésükke), szerszámaikkal, vagy pénzzel tudtak Bulgáriába költözni s mihelyt földet kapnak, azonnal letelepednek az ideiglenesen készített épületekbe és rögtön megkezdik a