Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 18. szám - Az utódállamok stratégiai helyzete 2. [r.]

1926. szeptember 16 MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 Az utódállamok stratégiai helyzete Irta Málnási Ödön dr. n. (Első részét lásd a 17-ik számban) Jugoszlávia Határai közül csak a tengerparti határa természetes. A Magyarországgal közös 475 km-es határából Makó és a Dráva közötti szakasz teljesen nyitott. A Dráva— Mura határszakasz folyók kis szélessége és kis mélysége folytán korlátolt értékű. Stratégiai előnyt jelent a magyar határhoz közel levő határvasút ja és az a körülmény, hogy Szabadka csak 145 km-re van Budapesttől. A Dráva—Duna vagy a Száva—Duna vonalra való visszavonulás lehetősége is előnyt jelent. Vasúthálózata a megfelelő felvonulásra nem elegendő. Ugyanis a jelenlegi Magyarországnál két és félszerte nagyobb területen 400 km-rel kevesebb vonal van, ennek is egyharmada keskenyvágányú, a dél-északi irányú felvonulási vonalak közül csak a Vardar és Bosna menti rendes vágányú, a Valjevo— Visegrád és az Uzice—Uvac vonalak hiánya miatt a Bosna-menti vonal túl van terhelve. Ilyen körülmények között nem tekinthető előnynek, hegy a Magyarországtól elvett területen a vasúthálózat sűrűsége olyan, mint a jelenlegi Magyarországon (9/]00 km2), mert ezt a területet Belgrádhoz csak 4 vonal kapcsolja, míg Budapesthez 12. Közúti hálózata is csak a Magyarországtól elvett területen gazdag. Víziúthálózata jelentékeny stratégiai fölényt biztosít, mert Belgrádtól, illetve Zimonytól az egész magyar víziúthálózatot uralja. A jelenlegi Magyarországénál kétszerte gazdagabb lóállománya (1,200.000 ló) megkönnyíti a felvonulást, de már autóparkja szegény. A jugoszláv hadsereg harcértéke korlátoltnak minősíthető. Ugyanis, noha a népesség 80%-a szláv, mégis a lakosság 39%-át kitevő görögkeleti szerbektől a római katholikus horvátokat, a függetlenségüket vesztett montenegróíakat, a bolgárokat, szlovéneket és bosnyákokat ezídeig áthidalhatatlan ellentét választja el, a bácskai és bánáti magyarok, németek pedig beláthatatlan ideig diszharmóniában lesznek a szlávokkal. Ilyen viszonyok között a 18—60-ík évig terjedő általános védkötelezettség mellett a 132.000 főnyi békeállományú hadsereget csak papiroson lehet 3 millió főre kiegészíteni. A hadsereg alapanyagát alkotó szerbek kitűnő katonák, nélkülözést nem ismerő, szívós, kitartó természetűek, nagy bátorságuk és mély hazaszeretetük a világháború alatt közismertté lett, de Jugoszlávia éppen ezt a legjobb harcértékű emberanyagát kénytelen nélkülözni, mert a világháborúban a szerb férfinépességnek közel fele elesett. Hátrányára szolgál az is, hogy háború esetében a bolgár határon és az adriai hatalmára féltékeny Olaszország miatt a tagozott, hosszú tengerparton jelentékeny haderőt kell elhelyeznie. A Jugoszlávia elleni bakterikus háborút a népsűrűségi viszonyok teljesen céltalanná teszik. Hadseregének harceszközökkel és ruházattal való ellátása tekintetében Jugoszlávia teljesen a külföldre van utalva, míg az élelmezést teljesen biztosítja jelentékeny gabonafölöslege, a jelenlegi Magyarországénál kétszeresen nagyobb szarvasmarha állománya (5 millió), 1 millióval gazdagabb sertés- és hatszorta nagyobb juhés kecskeállománya (8 millió). Német-Ausztria Mivel az utódállamok stratégiai helyzetét csak Magyarországgal való relációban tesszük szemlélet tárgyává, azért Német-Ausztria stratégiai helyzetét vizsgálni fölösleges, mert Magyarországgal való háború lehetősége és még inkább Magyarországnak Német-Ausztriával való háborúja nem hozható kombinációba." A két állam egymásrautaltsága közísmeretes. Amíg a Kárpátok hegytömegét le nem hordja az idő, addig a Kárpátok által körülhatárolt medencében lakó nép gazdasági, politikai és kulturális tekintetben ahhoz a szomszédjához lesz legközelebb, amelyik ennek a medencerendszernek csaknem teljesen nyitott oldalán fekszik. Ezen a kapun vonult a magyarság közé a kereszténység, a nyugati civilizáció, innen indult ki a török általi elnyomatás alól való felszabadítás nagy müve. Az utolsó 1000 éven keresztül újrakészült és a világháború folytán megtestesült északi- és délszláv csapdának összezárulását, a cseh-jugoszláv korridor megvalósulását a közbeékelődött magyarság csak akkor tudja megakadályozni, ha Német-Ausztriával szemben az ellenséges céltudatossággal létesített ellentétet (Burgenland) figyelmen kívül hagyva, következetesen hozzátapad a nyitott nyugati oldalon élő és előbb-utóbb egy testet alkotó germán tömbhöz. Mivel a csehszlovák-jugoszláv korridor megvalósítására törekvés leplezetlen, azért Német-Ausztria a legközelebbi háborúban, ha addig nem egyesülhet Németországgal, Belgium sorsára jut. Azonban éppen a Német birodalommal való szomszédsága, de a 6.5 milliót elérő népessége, veszélyeztetett határvidékének stratégiailag kedvező oro-hídrografiai viszonyai is (Thaya, Kárpátalji dombok, Dráva, Stájer-Alpok) megfelelő ellenállásra képesítik. Magyarország A jelenlegi Magyarország stratégiai helyzetét más alkalommal részletesebben vázoltam, azért ez alkalommal csak összegezem a vizsgálatok eredményeit. Határai csak Magyaróvár és Sátoraljaújhely közötti szakaszon nyújtanak kielégítő védelmet, a Dráva—Mura határszakasz védelmi jelentősége korlátolt, a határ többi része pedig nyitott, ezért a hadviselő felek már az első naptól kezdve mozgásra vannak utalva. A vasúthálózat az állam központjából mintaszerű sugárszerűséggel ágazik szét a határok felé, amelyeket 47 helyen metsz. A vasútak maximális teljesítményére alapított isochron-számítások azt mutatják, hegy a Miskolcról, Nyíregyházáról, Debrecenből, Békéscsabáról, Űj dombóvárról és Szombathelyről a határ felé ágazó vonalak végállomásai az ország terrületéhez képest Budapesttől nagy távolságra vannak. Ezért az említett csomópontok teherbíróképességét további kiépítéssel fokozni kell. A Nyírség felé irányuló és Debrecenen átvezető vonal zsúfoltsága stratégiailag szükségessé teszi a szajol—nyíregyházi szakasznak kettős vágányra való kiépítését. Mivel a békeszerződés következtében a határokhoz vezető vonalak nagyrésze csonkán végződik, szükség van a határmenti körvasútak építésére. Kiemelkedik a Dombrád—Vásárosnamény—Fehérgyarmat, Szeged—Kiskunhalas vonalak kiépítésének fontossága. A transverzális vasútak hiánva Ma-