Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 18. szám - Az utódállamok stratégiai helyzete 2. [r.]

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1926. szeptember 16 gyarországon könnyen kiküszöbölhető. Ugyanis a kelet-nyugati irányú közlekedés főakadályát, a Dunát, csak Budapestnél és Bajánál szeli át a vasúti híd. A bajai híd másodrendű vonalon van, miért is a transverzálís forgalom jelenleg csak a budapesti hídon bonyolítható le. Az itt találkozó két transverzálís vonalat (Sátoraljaújhely— Szombathely és Debrecen—Nagykanizsa) a Cegléd és Adonypusztaszabolcs között építendő vonallal és híddal el lehet egymástól választani. Ezzel a 60 km-es új vonallal az ország két jó transverzálís vonalhoz jutna. A széntermelés lendülete, emelkedése dacára még mindig jelentékeny szénimportot a szénnel való takarékos gazdálkodás bevezetésével kell kiküszöbölni. A közúti hálózat fejlesztése szükséges a Nyírségen, a Duna— Tisza közének déli felén és a Dunántúl déli szegélyén. A törvényhatósági utak összeköttetése terén észlelhető anarchisztikus állapotok leküzdésére kívánatos a vármegyék túltengő autonómiájának ezirányú korlátozása. A vízi közlekedés középpontja (Zimony) idegen uralom alá jutván, szükséges a Duna—Tisza csatorna mielőbbi kiépítése (még pedig Budapest—Cegléd—Szolnok vonalon. A helyes irányban fejlődő lótenyésztés további támogatása és a gázharc miatt még fontosabb jelentőségűvé vált gépjárműállománynak további szaporítása — mely az utolsó évben jelentékeny haladást mutat fel — szintén fontos stratégiai érdek. A híradóanyagok közül kimagasló jelentőségűvé vált rádióleadóállomások szaporítása fölötte kívánatos. A jelenlegi Magyarország topográfiai térképeinek legkevesebb 20 évre tervezett reambuláíását megfelelő szár^ú aerofotogrammetriai műszerek beszerzése és alkalmazása által tetemesen meg lehet rövidíteni és ugyanakkor a rétegterv hatványozottan pontosabbá tehető, ha az Állami Térképészeti Intézet alaptérképeit 1 : 10.000 méretarányban készíti. Az emberanyag az 1921. XLIX. t.-c. 5. §-a folytán megfosztatván a katonai kiképzés lehetőségétől, az állam felelős tényezőinek szüntelenül azon kell fáradozni, hogy az általános védkötelezettségen alapuló kiegészítő rendszert mielőbb vissza lehessen állítani. Jóllehet a fegyverbeállítható férfiak száma egymilliókétszázezer körül mozog, a születési arányszám csökkenése folytán ez a szám előreláthatóan csökkenni fog, ha megfelelő intézkedések nem tétetnek. A jelenlegi Magyarországnak nagyon kiváló stratégiai előnye, hogy 90%-os nemzeti állam és így hadseregének harcértéke a többi utódállaméval szemben fölényes, mert emberanyaga homogén. Az is előny, hogy a népesség 56%-a őstermelő, miáltal azok vannak többségben, kik a természettől még nem váltak el, a hadifáradalmak leküzdésére alkalmasak, nemzeti szellemük pedig érintetlen. Az erkölcsi fölény alapja a nép műveltsége lévén, a még mindig 20' < -ra tehető analfabéták számának csökkentése végett a tanyai iskolák továbbfejlesztése stratégiai érdek. A népnevelés feladatai közé tartozik a magyarság faji jellegében mutatkozó fogyatékosságok pótlása, a harci tulajdonságok fejlesztése és a magyarság ügye igazának tudatosítása. Baktérikus háború esetében a népsürűségi viszonyok csak a fővárost veszélyeztetik, de a járvány fellépésekor a lakosság nélkülözhető része kisebb népsűrűségi vidékre széttelepíthető (Veszprém, Kecskemét, Kiskúnhalas stb.) A trianoni szerződéssel állandósított harceszközhiányt a magas fejlettségű vas-, fém- és gépipar nehezen tudja leküzdeni, mert a rudabányai medencére redukálódott vasérctermelés az 1917. évi termelésnek csak egynyolcada. A hadrakelt sereg ruházati szükségletét nem tudja kielégíteni a fonószövőipar. Az élelmezés lehetőségei kedvezőek, mert az országnak évről-évre jelentékeny gabona- és állatfölöslege van. A föntiekben vázolt tárgy főeredményeit egybevetve azt látjuk, hogy az utódállamok közül azok, amelyek a jelenlegi Magyarországgal való relációban stratégiailag figyelemreméltóak (Csehszlovákia, Románia és Jugoszlávia) a felvonulás követelményei szempontjából számos fogyatékosságot' mutatnak, mert a Magyarországtól elszakított területeknek az új stratégiai bázisokkal való kapcsolata sokkal lazább, mint a régi, természetes központtal való összeköttetés. Gazdagabb lóállományuk vagy autóparkjuk nem képes pótolni közlekedő vonalaik hiányait. Egyedül a legkisebb hadászati jelentőségű víziúthálózat nyújt előnyt az egyik utódállamnak (Jugoszláviának). Hadseregeik heterogén összetételüknél fogva nagyon korlátolt harcértékűek. A békeállomány és a hadbavonható férfinépességük tekintetében mutatkozó számfölényüket lerontja a velük ellentétes érdekű nagyhatalmak (Németország, Oroszország, Olaszország) szomszédos volta. Az utódállamok geográfiai nyomáshányadait (vagyis szomszédos államaik népesség számának és saját lélekszámuknak hányadosát) tekintve azt látjuk, hogy Csehszlovákiára 9.5, Romániára 11.1, Jugoszláviára 14.0, Ausztriára 22.4, míg a jelenlegi Magyarországra csak 6.3 geográfiai nyomás nehezedik. A népsűrűségi viszonyok egyedül Csehszlovákiát fenyegetik éppen hatalmi súlypontjánál a pandemíkus baktérikus háború lehetőségével. Hadseregeiknek harceszközökkel és felszereléssel való ellátása tekintetében egyedül Csehszlovákia van fölényes helyzetben, míg az élelmezés lehetőségei éppen ott korlátoltak. Magyarországon a vasúthálózat a mozgósítás és seregösszpcntosítás megfelelő gyorsaságát, tehát a stratégiai túlsúlyt még a jelen állapotában is biztosítja. Homogén, nemzeti szellemmel átitatott emberanyaga erkölcsi fölényben van és ha az előbbi államoknak ellentétes érdekű szomszédállamait tekintjük, akkor Magyarországon számfölényről is lehet beszélni. A terepviszonyok és meglevő közlekedő eszközök bizonyos területeket döntésre determinálnak, mely területeknek vizsgálatába ez alkalommal nem bocsájtkoztunk, de az leszögezhető, hogy a hadicélt az a fél éri el hamarabb, amelyik minden temporizálás nélkül az összes erők egyidejű felhasználásával keresi a döntést. Modern cunctátorkodásra egyik hadvezetőségnek sincs tere. A lerohanási hadászathoz stratégiai túlsúlyra, számfölényre és erkölcsi fölényre van szükség. Melyik félnél található fel a hadisiker biztosítékainak nagyobb része, azt tovább részletezni fölösleges, a mérlegről mindenki leolvashatja a valót. Magyarország ismételten bizonyságát adta békés szándékainak. Viszás helyzetének meg javulását a nemzetek képviselőinek bölcs belátásra jutásától és a magyarságra kimért méltatlanság békés úton való megszüntetésétől várja. Ha mindezek a legközelebbi európai konfliktusig mégis elmaradnak, akkor mindenki előtt nyilvánvaló, hogy nem Magyarország fog kikerülni vesztesen a reákényszerített játszmából.