Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 2. szám - Az ingójelzálogról

1926. január 16 MAGYAR KÜLPOLITIKA 9 a fasisztákkal rokonszenvező tábornokokkal és az erdélyi politika sokkal igen szoros összeköttetést tartott fenn. A jövendő uralkodórak ez a; szembehelyezkedése aí mindenható liberális párttal és á Bratianu-dinasztia kényuralmával elég volt ahoz, hogy Bratianu ürügyet keressen a vele való leszámolásra és a leendő tróntól való megfosztásra. Az ügy politikai hátterét mutatja az, hogy az erdélyiek három képviselője a koronatanácson és a parlamentben egyaránt ellene volt a lemondás elfogadásának, a trónörökös visszahívása mellett szólottak fel, azóta pedig nyiltan hirdetik lapjaikban, hogy az erdélyiek minden reményüket elvesztették a jövőre a trónörökös távozása miatt, de nem is vállalnak semmi felelősséget a következményekért. A sajtót most már kíméletlenül elhallgattatta a kormány. A Cavantul és Lupta január 7-i számát elkoboztatta, mert megírták, hogy a trónörökös lakásán a kormány ház kutatást rendezett, s minden iratát elvitette. A Luptát egy újabb cikke miatt katonai cenzúra alá helyeztette. Tatarcsen belügyminiszter kihirdette, hogy a trónörökös ügye véglegesen el van intézve, a sajtó ne foglalkozzék vele, mert különben jön a lapelkopzás, felfüggesztés és betiltás. Másnap már elrendelték az összes állami oolgári és katonai hivataloknak, hogv a volt trónörökös képét távolítsák el, kéz alatt pedig a kormány ügynökei ugyancsak igyekeznek a népet „felvilágosítani," hogy eddig szeretetét milyen méltatlanra pazarolta, a ki egy szép zsidónő kedvéért otthagyta országát, családját, nemzetét. Bratianu győzött megint. „Előbb szuronyokkal és urnalopással öszszeszedett egy ál-parlamentet, azután ezzel megszavaztatott egy olyan alkotmányt, mely szégyene a XX. századnak, végül az uralkodótól ellopta fiát is" — jelenti ki az erdélyiek proclamációja a Románia-bán a ratifikáló nemzetgyűlés ülése után. Bratianu most győzött; ellensége, az erélyes férfi, helyett kapott a 60 esztendőt be töltött király mellé egy 4 éves gyermeket trónörökösnek. Bratianu pártja ünnepli a diadalt, de a monarchista eszme ellenségei még jobban ünnepelnek. Bratianu és az idő nekik dolgoznak. Megváltás Szibériából Két mély érzésű magyar katonatiszt, Dell' Adami Géza nyug. ve zérkari őrnagy és Saáry Jenő százados, az egyik Magyar Vöröskereszt Egyesületnek a keletszibériai hadifoglyokat hazaszállító küldöttsége vezetője, a másik pedig ugyannannak a titkára, egy 264 oldalas, a Stephaneum nyomda és könyvkiadó r. t. által szépen kiállított és számos illusztrációval élénkített kötetben írták meg távol idegenbe szakadt véreink küzdelmes hazahozatalának a történetét. Intenciójukat, nemesen érző katonaszívük vágyát beszédesen adja vissza az az ajánlás, melyek könyvük elejére írtak s mely munkájukat „a világégésben messzesodort s idegen földben nyugvó magyar bajtársak emlékének" szenteli. A szerzők színes és sok helyütt megragadó, némelykor valóságos drámai erővel ható leírásukat „hivatalos regénynek" nevezik, amivel azt óhajtják kifejezni, hogy munkájuk adatai hivatalos akták és tények, de feldolgozásukban kerülték a bürokratikus szárazságot, ami sikerült is nekik, úgyhogy a könyv valóban érdekfeszítő olvasmány jellegét nyerte. Előszót Apponyi Albert gróf írt hozzá, ami a munka értékét nagyban emeli. Apponyinak alkalma volt Dell' Adami keletszibériai kiküldetésének a megtörténtekor — a trianoni szomorú A,béke kötést" megelőző neuilly-i napok alatt — vele közvetlenül éritkeznie s a világ humanitárius szervezeteinek a figyelmét a vállalkozásra felhívnia, így tehát senki őnála hivatottabb nem volt a munka elő szavának a megírására, amit meleg hangon és szívbe markolóan adott meg. A könyv tartalmazza Apponyi kitűnően sikerült arcképét is; a munka borítéklapjának a magyar-amerikai testvériséget megkapóan szimbolizáló rajzát pedig Saáry Gyula tervezte. (—r) A Balkán emancipációja A Politika feltűnést keltő cikket írt Rusdi bej török külügyminiszter tartózkodásának céljáról. A lap szerint a két állam közti függő kérdések rendezésén kívül Rusdi bejnek még más, be nem vallott miszsziója is volt és pedig a délszláv állam és a szovjet közti közvetítés. A török külügyminiszter ugyanis közölte a belgrádi kormánnyal — Csicserinnel folytatott párisi tárgyalásokkal kapcsolatosan — hogy Oroszország hajlandó volna a szovjetnek de jure elismerés nélkül is helyreállítani a diplomáciai Viszonyt a délszláv állammal. A Politika cikkében kiemeli, hogy Rusdi bej sokat beszélt a Balkán emancipációjáról, ami alatt valószínűleg a nyugati hatalmaktól való íüggetlenítést értette, ami teljes összhangban van azzal a misszióval, amellyel a török külügyminisz ter Belgrádba jött. Az ingójelzálogról Irta Koffler Károly di :i Gyosz titkára A minisztériumok büróíban serényen folyik a munka napjaink példátlan izgalmai közepette is, amelyek pedig természetszerűen minden egyéb kérdést legalább egy ideig háttérbe szorítanak. Mindenesetre örvendetes, hogy az új törvénynek előkészítése során mindenekelőtt oly nemzetközi vonatkozású gazdasági problémák megoldása felé is fordul a kormány figyelme, amelyeket a gazdasági válság, a tőkehiány és a vállalkozási kedv megbénulása vetett fel. Ezek közé tartozik az ingójelzálog intézményének meghonosítása, amelynek rendeltetése, hogy új hitelforrásokat nyisson meg a mezőgazdaság és az ipar számára, de e mellett egyúttal általában egészségesebb alapokra fektesse a hitelezést és ezzel ezen a téren is biztosítsa a konszolidációt és a megnyugvást. Az ingójelzálogot a külföldön, amelynek törvényhozásai csaknem mindenütt ismerik, elsősorban a mezőgazdasági termelés érdekében a mezőgazdaság által szükségelt hitelek megkönnyítésére vezették be. Nálunk is a jelenlegi gazdasági helyzetben a mezőgazdaságot érdekli talán a legelsősorban, amelynek hitelekre van szüksége, hogy termelését fokozhassa s amely kétségkívül könnyebben fogja hiteligényeit kielégíthetni, ha a mezőgazdasági üzemnek értékes ingóságait is lekötheti hitelei biztosítására. Ennek eddig akadálya volt, hogy ingóságot csak a zálogtárgy átadása mellett lehetett zálogként lekötni, holott a termelési eszközökre, a fundus insutruktusra a gazdaságnak a termeléshez természetszerűen szüksége van. Az ingatlan jelzálog elsősorban a hosszú lejáratú kölcsönök fedezésére kell. hogv szolgálion; rövidebb lejáratú hiteleknél lényegesen kevesebb költséggel, de e mellett az ingójelzálog révén mégis kedvezőbb feltételekkel az új intézmény biztosíthatja a gazdaság részére a termeléshez nélkülözhetetlen hiteleket. De az ipar szempontjából is nagy jelentőségű az új intézmény nem-