Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 14. szám - A nemzetközi munkaügyi szervezet és Magyarország

1926. július 16 4 — A Magyar Külpolitika 8. számú melléklete közi Munkaügyi Szervezet rendeltetésének magas céljait. Hozzátehetem, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ezeket a célokat olyan alkotmány és működési szabályzat alapján szolgálja, amelynél tökéletesebb a nemzetközi együttműködés céljaira alig állott még eddig rendelkezésre. De az intézmény szervezete mégis csak emberekben van megtestesítve, a holt betűknek csak emberek ténykedése ad életet és így megtörténhetik, amint meg is történik, hogy az emberi rövidlátás, midőn bár jóhiszeműíeg az intézmény alkotmányának szellemében vél eljárni, tulaj donképen az ellen cselekszik. így a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek nem egy olyan határozata van, melynek elfogadása jóval könnyebb volna egy-egy tagállam részéről, ha a határozat szövegezése a dolog lényegének érintése nélkül nagyobb tekintettel volna az illető állarnok különleges viszonyaira. Jellemző példáját láttuk ennek az 1925. évi konferencia ama határozatának megalkotásánál, mely az éjjeli munkának megtiltását célozza a sütőiparban. A szóban levő egyezménytervezet szerint a sütőipari munkának éjjel szünetelni kell. „Éjjelnek" legalább 7 olyan egymásután következő órát kell tekinteni, melyben benne foglaltatik az esti 11 és reggeli 5 órák közti idő. Ez az időköz csak ott és csak anynyiban helyezhető át az esti 10 és reggeli 4 órák közti időre, ahol és amennyiben ezt az éghajlat vagy az idény indokolja vagy a munkaadó és munkásszervezetek egymással ez iránt megállapodtak. Ezzel szemben hiába hivatkozott Magyarország arra, hogy a sütőiparnak éjjeli munkáját tiltó magyar törvény a vidéken azért kénytelen megengedni a munkának megkezdését már reggeli 4 órakor, mert, nem ugyan a különleges éghajlat, da a magyar vidéki életviszonyok követelik ezt így; hiába kérte tehát, hogy a reggeli 4 órai kezdés feltételéül megállapított éghajlat, idény, megállapodás a munkaadóés munkásszervezetek közt egészíttessék ki azzal a feltétellel is, hogv ha az életviszonyok követelik ezt úgy, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia ezt a javaslatot nem fogadta el és így lehetetlenné tette Magyarország csatlakozását ehhez az egyezményhez, noha a mi törvényhezásunk már ez egyezmény megalkotása előtt saját kezdeményezéséből megtiltotta a sütőiparnak éjjeli munkáját. Hiába ismeri el magának a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek alkotmánya azt, hogy nemcsak az éghajlatnak, hanem az erkölcsöknek és szokásoknak, valamint a gazdasági célszerűségnek és az ipari hagyományoknak is vannak mindenesetre tekintetbe veendő különbségei: a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia e határozatnak megalkotásánál a szokásnak ez elismert különbségén felesleges módon túltette magát és ezzel felesleges módon lehetetlenné tette számunkra ez egyezmény elfogadását akkor, mikor ez nemcsak a mi szempontunkból, de magának a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek szempontjából is csak előnyös volna, íme a példa arra, milyen jó szolgálatokat tehet a Magyar Külügyi Társaság azzal, ha nem szorítkozik arra, hgoy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szempontjait érvényesítse nálunk, de érvényesíti a mi szempontjainkat is a Nemzetszövetségi Ligában és ezen át magában a Munkaügyi Szervezetben is. Ugyancsak értékes szolgálatot tehetne a Magyar Külügyi Társaság az országnak azzal, ha a Nemzetszövetségi Liga kebelében, természetesen az e részben annyira szükséges tapintattal és körültekintéssel, odahatna, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Igazgatótanácsába, különösen azonban a működésének előmozdítására összeállított szakértő bizottságokba magyar ember is bekerüljön. Nem szólha. tok itt e két rendbeli kívánalom megvalósításának közelebbi feltételeiről. Az előbbinek mindenekelőtt való feltétele természetesen az volna, hogy Magyarország az eddiginél nagyobb érdeklődést tanúsítson a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tevékenysége iránt. Az utóbbinak azonban meg van már előfeltétele azokban a kitűnő szakemberekben, akikkel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szakértőbizottságaiban tárgyalt kérdések tekintetében tényleg rendelkezünk. Hegedűs Lóránt személyében van is már egy magyar a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet vándorlási bizottságában, de mért nem foglalhatna helyet magyar ember, hogy egyebet ne mondjak, a mezőgazdasági, a munkásbiztosítási bizottságban is. És nem kisebb érdekük fűződik ahhoz is, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal a már ott dolgozókon kívül, legalább ideiglenesen, még egy-két magyart alkalmazna tisztviselői karában. Ma is ott dolgozik már három kitűnő földink, két úr és egy hölgy, akik közül az egyik úr és a hölgy magyar állampolgárok, míg a másik úr ma már svájci honos. Bizonyos, hogy a Munkaügyi Hivatalnak ezek a tisztviselői méltóan képviselik ott a mi színeinket, bárha éppen azért, mert magyarok, alig ha van kilátásuk arra, hogy a Hivatal kötelékében külsőleg is vezető állásba jussanak. De nem is erről van szó. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal ma magas iskolája a munkaügyi elméleti és gyakorlati ismereteknek. Nagy előnyünk volna az, ha egy-két kiváló magyar ember, arra való fiatal tudósok, tisztviselők legalább néhány évet tölthetnének a Hivatal szolgálatában, hogy azt, amit ott tanultak, a magyar szociálpolitika kemény rögének megtermékenyítésére fordíthatnák. Befejezem és pontokba foglalom immár azt, amit a Magyar Külügyi Társaságnak mint a Nemzetszövetségi Liga magyarországi csoportjának a nemzetközi munkaügy területén az ország érdekében igénytelen nézetem szerint tennie kellene. Ez a tevékenység, mint említettem, két irányú kell, hogy legyen. A Nemzetszövetségi Liga szellemében hatnia kell egyfelől befelé és a Nemzetszövetségi Ligán keresztül elő kell mozdítania másfelől az ország érdekeit kifelé. Az első szempontból sürgetnie kell az illetékes tényezőknél, elsősorban a kormánynál, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ama határozatainak megfelelő végrehajtását, melyeket a nemzetgyűlés már elfogadott. Meg kell vizsgálnia továbbá a nemzetgyűlés által már eddig letárgyalt, de el nem fogadott határozatokat abból a szempontból, hogy amenynyiben ez az ország érdekében áll, a kormányt és a nemzetgyűlést elutasító álláspontjuknak módosítására és az illető határozat elfogadására birja. Érintkezésbe kell lépni végül a munkaügy művelésére hivatott hazai tudományos egyesületekkel és a saját magas célkitűzésében rejlő erkölcsi erővel serkentenie kell ezeket, hogy karöltve a Kül-, ügyi Társasággal foglalkozzanaK minél behatóbban a nemzet sorsára oly döntő jelentőségű ezekkel a problémákkal. A második szempontból a Nemzetszövetségi Ligán keresztül oda kell hatnia a Külügyi Társaságnak, hogy sajátlagos viszonyaink odakünn általában, különösen azonban a Munkaügyi Szervezet határozataiban, e határozatok átfogóbb szövegezése révén, nagyobb figyelemben és méltánylásban részesüljenek; hogy továbbá a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal szakértő bizottságában és tisztviselő karában arra való magyar emberek minél nagyobb számban foglaljanak helyet.