Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 14. szám - A nemzetközi munkaügyi szervezet és Magyarország

A Magyar Külpolitika 8. számú melléklete 1926. július 16 A nemzetközi munkaügyi szervezet és Magyarország*) Irta Papp Dezső dr., h. államtitkár A Magyar Külügyi Társaság méltó feladattal bővíti ki eddigi munkaköréi, midőn a Nemzetszövetségi Liga magyarországi csoportjának minőségében működését kiterjeszti a munkaügynek nemzetközi vonatkozásaira is. Ez a feladat két irányú. Képviselnie kell nevezetesen egyfelől a Nemzetszövetségi Ligának, a Nemzetek szövetségének és e szövetség egyik leghatalmasabb szervezetének, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek célkitűzéseit idehaza; másfelől pedig hangot kell adnia a Nemzetszövetségi Liga kebelében azoknak az eszméknek és esetleges óhajoknak, melyek a munkaügy nemzetközi vonatkozásaiban tőlünk indulnak ki. Legyen szabad megállapítanom, hogy a mai viszonyok között az előbbi feladat a fontosabb, a nehezebb. Itt, ebben a körben a félreértetés veszélye nélkül megállapíthatom talán, hogy a kor szellemének megfelelő munkaügyi eszméknek befogadására és gyakorlati érvényesítésére hazánk az utóbbi évtizedekben nem mutatott valami különös hajlandóságot. Az a nemes szociálpolitikai érzés és belátás, mely hazánk szellemi áramlatait a mult századnak negyvenes éveiben jellemezte és mely azoknak az időknek törvényalkotásaiban is nem egy méltó kifejezésre talált, a szabadságharc elbukása után mintha elhomályosodott volna. Az a gazdag ér, mely közéletünkben akkor felbukkant és mely szerencsésebb viszonyok közt gazdasági és társadalmi életünknek javára és a magyar szellemnek dicsőségére hatalmas folyammá dagadhatott volna, mintha homokba futott volna és jórészben meddők maradtak azok a természetesen nálunk sem hiányzó törekvések, melyek a kultúra, az emberség, a nemzeti fejlődés érdekében a szociális szellem érvényesülésének különb lehetőségeire irányultak. Bizonyára van magyarázat erre a jelenségre is, különösen van rá Trianon és az azzal kapcsolatos események óta. Másfelől azonban éppen Trianon az, mely fokozott munkára és erőfeszítésre kellene, hogy késztessen bennünket ebben a vonatkozásban is. A viszonyok alakulása a háború után, a Nemzetek Szövetségének * Szerzőnek a Magyar Külügyi Társaság munkaügyi osztályában f. évi június hó 21-én tartott előadása. és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek megteremtése új hatalmas indítékul szolgált a munkaügy felkarolására szerte a világon. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetben az egész emberiség egyesült arra, hogy a bérmunka feltételeit és a bérmunkások sorsát az igazságosság, az erkölcs alapjaira helyezze. A munkaügy túlnőtt így az egyes államok belügyeinek keretein és annyi előzetes hiábavaló próbálkozás után nemzetközi ügy iett. A nemzeteknek annyi alacsony motívumtól vezetett és nem is mindig tisztességes eszközökkel dolgozó versenyében olyan tér nyilik meg itt végre, melyen a nemzetek a legmagasztosabb célkitűzéssel, az emberség és az erkölcs eszközeivel versenyezhetnek egymással a társadalmi békének, saját maguk és az egész emberség jólétének megtel emtéséért. Ebből a versenyből nem hiányozhat Magyarország sem és pedig nemcsak azért, mert belső megerősödésének követelménye ez, hanem azért sem, hogy akkor, amikor jogainak elismerését követeli a nemzetek összességétől, ebbeli igazságaival ne szegezhessék szembe azt, hogy Magyarországnak is vannak teljesittetlen tartozásai a civilizált nemzetek összessége által elismert szociális igazságokkal szemben. A szociális haladás követelményeivel szemben érvényesített annak az ellenvetésnek mérlegelésénél, hogy gazdasági erőink nem bírják el azt, ezt a szempontot sem szabadna sohasem feledni és pedig annál kevésbé, mert nemcsak a gazdasági megerősödés előfeltétele a szociális haladásnak, hanem legalább annyira előfeltétele a szociális haladás is a gazdasági megerősödésnek. Valóban általánosan megszívlelhető igazságot fejez ki az Egyesült Államok kongresszusa által kiküldött ipari vizsgáló bizottságnak még 1898-ból való az a megállapítása, hogy ,,azt a fejlődést, melyet az amerikai kereskedelem a külföldön elért, elérte az ebben az országban otthonos magasabb munkabérek ellenére és pedig elérte a termelési költségek csökkenése folvtán, ami viszont csak olyan munkásság magasabb teljesítményére vezethető vissza, amely intelligensebb, jobban van felszerelve és nagyobb erőfeszítésre képes. Azoknak az iparágaknak termékeit helyezik el az Egyesült Államok ' legkönnyebben a külföldön, amelyekben a munkásokat a legkevesebb munkaórán át és a legnagyobb bérrel foglalkoztatják." Mielőtt már most azokról az eszközökről szólnék, melyek a Magyar Külügyi Társaságnak e feladatnak ellátásában rendelkezésére állnak, legyen szabad röviden vázolnom a helyzetet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek eddigi határozatai és Magyarországnak e határozatokkal szemben elfoglalt álláspontja tekintetében. Nem szólva ezidei konferenciájáról, létesülése vagyis 1919. óta 1925-ig bezárólag a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet évenként 1—1, összesen tehát 7 konferenciát tartott. Az elsőt Washingtonban, a másodikat kizáróan a tengeri és belvízi hajózást, továbbá a halászatot érintő munkaügyi kérdésekben Génuában, a többi 5-öt mind Genfben. Ezeken a konferenciákon hozott: és pedig Washingtonban 6 egyezménytervezetet és 6 ajánlást, a génuain 3 egyezménytervezetet és 4 ajánlást, az 1921-i genfi konferencián 7 egyezményt és 8 ajánlást, 1922., 23. és 24. évi genfi konferenciákon 1—1 ajánlást, végül az 1925-i genfi konferencián 4 egyezménytervezetet és 4 ajánlást: összesen tehát 20 egyezménytervezetet és 25 ajánlást. Ezek közül a magyar nemzetgyűlés eddig még csak az 1., 2., 3. és 5-ik konferenciának határozataival foglalkozott, míg az 1922. évi 4. konferencián a vándorlási statisztikára vonatkozólag hozott ajánlás sorsa nálunk mindeddig ismeretlen. Ez az egy határozat olyan, melyről a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatójának idei jelentése velünk kapcsolatban azt állítja, hogy annak sorsát illetőleg a magyar kormánytól semminő értesítést nem kapott. Európai állam Magyarországon kivül ilyen még csak 4 van: Albánia, Görögország, Írország és Portugália. A 6-ik konferencián hozott ajánlást a kormány előterjesztette már a nemzetgyűlésnek, de ez nem foglalkozott még azzal. A mult évben tartott 7-ik konferenciának határozatai tekintetében pedig kormányunk nem foglalt még állást, illetőleg állásfoglalását nem terjesztette a nemzetgyűlés elé. Az 1., 2., 3. és 5-ik konferencián hozott 16 egyezmény és 19 ajánlás közül a nemzetgyűlés az első három konferenciának határozatai felől 1925. márciusában, az 5-ik konfe-