Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 14. szám - A cseh vámtarifa. Mutschenbacher Emil dr.-nak, az OMGE igazgatójának nyilatkozata - A magyar gazdák álláspontja - A cseh politika céljai - Memorandum a Népszövetséghez - A Népszövetségi Ligák Nemzetközi Uniójának idei nagygyűlése Angliában

2 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1926. július 16 A cseh vámtarifa Mutschenbacher Emil dr.-nak, az OMGE igazgatójának nyilatkozata - A magyar gazdák álláspontja — A cseh politika céljai — Memorandum a Népszövetséghez Az új cseh vámtarifa, mint most már nyilvánvalóvá lett, július 15-én életbe lép s minthogy ez a tarifa a magyar agrártermékeknek Csehor­szágba való exportját csaknem le­hetetlenné teszi, fölkerestük Mut­schenbacher Emil dr.-t, az OMGE igazgatóját és fölvilágosítást kér­tünk tőle a magyar gazdaközönség álláspontjáról és a magyar gabona és lisztexport legközelebbi eshető­ségeiről. Mutschenbacher Emil dr. úr a következő fölöttébb érdekes nyilat­kozatot tette: — Tudvalevő dolog, hogy az új cseh vámtarifa a mezőgazdasági ter­mékek túlnyomó részével szemben az eddigi vámmentesség megszün­tetését, részben az eddigi vám lé­nyeges fölemelését jelenti. Ezzel az intézkedéssel, illetve most már tör­vényhozási akcióval rendkívül megnehezíti a magyar gabonának a Csehszlovákiába való exportját, mert oly drágává teszi, hogy nem versenyezhet különösen az amerikai gabonával, de ez a cseh vámtarifa lehetetlenné teszi különösen liszt­exportunkat Csehországba. A cseh törvény szerint kedvezmények leg­feljebb fél évi időtartamra rend­kívüli éhínség esetében adhatók, míg normális időkben csak a takar­mányárpa és a tengeri vámjának rendeleti úton való mérséklését engedi meg. — A magyar gazdák között nincs különbség abban a tekintetben hegy a mennyiben a vámtarifa föl­emelt tételei vagy az esetleges vámháború viszontagságai a magyar termelővel szemben politikai okok­ból különös éllel jelentkeznének, ez ellen a magyar gazdaközönség kitartással és áldozatkészséggel fog harcba szállani, mintahogy megtette eddig is minden téren, valahány­szor az ország egyetemét kellett ellenséges gyűlülködéssel szemben megvédeni. — A csehszlovák vámpolitikusok enyhíteni szeretnék a Magyarorszá­gon keletkezett kínos benyomást, a mennyiben hivatkoznak arra, hogy a minimális tarifák minden államra egyformán vonatkoznak, továbbá, hogy tiltóvám jellege tulajdonkép­pen csak a lisztvámnak van. Ezzel szemben a magyar gabonatermelők úgy vélekednek, hogy számukra a magyar malomipar megtámasztása és a magyar liszt exportképessége is fontos, mert a magyar búza kül­kereskedelmi forgalmában nemes kvalitásának fogyasztói tudomásul­vétele, szóval a magyar búza világ­piaci érvényesülése egyenlő körül­mények között sikeresebben remél­hető liszt, mint búza alakjában. A magyar malmok léte, vagy nemléte, — e régi iparunk közgazdasági és munkapiaci jelentőségét nem tekint­ve, — tisztán a gazdák szempont­jából sem közömbös. Ebből a néző­pontból vizsgálják a magyar gaz­dák a csehek tiltó lisztvámjaít. — Már most természetesen nagy gondot fordítunk gabona és liszt­termékeinknek más államokban va­ló elhelyezésének lehetőségeire. így tárgyalások folynak Olaszországgal és Svájccal, úgyszintén erős remé­nyünk van arra, hogy sikerülni fog megfelelő mennyiségű árú elhelye­zése, illetve exportja ezekbe az ál­lamokba. Megfelelő mennyiséget re­mélünk Ausztriába is exportálni, és nem hisszük, hogy a cseh intrika ezt megakadályozni tudná. Van re­ményünk és lehetőségünk a Német­országba való exportra is; noha itt a legnehezebb a kiviteli lehetősé­günk, részint a német agráriusok el­lenzése miatt, — ott intenzív az ag­rártermelés — de főként a közleke­dési viszonyok miatt. Mégis hisszük, hogy termésfeleslegünk egy részét sikerülni fog a passaui úton Német­országban is elhelyezni. — Mi nem akarunk vámháborút Csehszlovákiával, de ha kényszerí­teni fognak minket, akkor állani A Magyar Külügyi Társaság pro­gramjának egyik jelentős része az, hogy a magyar érdekekért a kül­földön létesült nemzetközi szerve­zetek kebelében is állandóan és cél­tudatosan működik. Ennek megfe­lelően elnökének, gróf Apponyi Al­bertnek kezdeményezésére már évekkel ezelőtt belépett abba a vi­lágszervezetbe, amelyik a Népszö­vetség ügyeivel foglalkozó, s külön­féle államokban létesült társa­dalmi szervezetek egyetemes nem­zetközi alakulata, s mely hivatalo­san a Népszövetségi Ligák Nemzet­közi Uniója címet viseli. Ennek a szervezetnek az állandó központja Brüsszelben van, elnökét évenként változóan más-más nemzet előkelő­ségei közül választják, de évenkint egyszer közgyűlést tart, s a szük­séghez képest több ízben tanács­fogjuk a harcot, és mindenekfelett tudunk várni. — Jól tudjuk Benes cseh külügy­miniszter hova céloz — az új vám­tarifával. De ha nem tudnók is; akkor is meggyőződhetnénk e vám­tarifa céljairól, ha figyelemmel kí­sérjük Románia és Jugoszlávia ma­gatartását %. cseh vámpolitikával szemben. Eddig jóformán némán fogadták ez államokban a cseh harci készülődést és csak a legutóbbi napokban hallatszott néhány halk tiltakozó szó az új cseh vámtarifák ellen, melyek a cseh törvény szerint éppúgy sújtják a román mint a jugoszláv agrártermékeket. Mi azonban úgy látjuk, hogy itt hall­gatólagos megegyezés történt Ma­gyarországgal szemben. — Benes a magyar kereskedelmi és gazdasági tárgyalás során arra akarja kényszeríteni a magyar álla­mot, hogy lépjen vámunióra a kis­antant államaival. Nos, hasztalan minden cselvetés, mi gazdasági ön­állóságunkat semmiesetre sem fog­juk föladni. — Ismétlem, mi nem akarunk vámháborút, mintahogyan nem akartuk a világháborút sem. Ezt ki fogjuk mutatni a Népszövetség előtt is és memorandumban rá fogunk mutatni arra az önálló készségünk­re, hogy mi igenis hajlandók va­gyunk valamennyi állammal, tehát Csehszlovákiával is kereskedelmi szerződést kötni, de csak a kölcsö­nösség, a méltányosság és a lehe­tőség határain belül Bihari Imre üléseket és bizottsági konferenciá­kat is bonyolít le. A Magyar Külügyi Társaság elö­i ször 1922-ben Párisban vett részt egy ilyen összejövetelen, azóta pe­dig Genf, Lausanne, Zürich, Brüsz­szel, Bécs, Prága, Budapest, Varsó, London, München, Milano és más városok voltak az ily összejövete­lek székhelyei. Az idén az évi nagy­gyűlést Londonban és az angliai Wales tartományban levő Abe­rysthwyth tengerparti városban ren­dezték. Ezen a Népszövetség esz­méjével foglalkozó magyar egye­sületek — amelyek a Külügyi Tár­sasághoz az évek folyamán e téren csatlakoztak, jelesen a Magyar Bé­keegyesület, a Magyar-Székely Egyesület, a Délvidéki Otthon, a Felvedéki Egyesületek Szövetsége és az Egyetemi és Főiskolai Hallga­tók Népszövetségi Egyesülete — A Népszövetségi Ligák Nemzetközi Uniójának idei nagygyűlése Angliában Irta Eőttevényi Olivér dr.

Next

/
Thumbnails
Contents