Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 12. szám - Zárszámadás és költségvetés - Az ügyvezető alelnöki és ügyvezető igazgatói állás egyesítése

16 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1926. június 16 vánták. Itt említjük meg, hogy Tánczos Gábor altábornagy, bizonyos adatok hiányossága miatt, visszavonta a magyar delegációnak a lefegyverzés elvi kérdésében a Népszövetség elé terjesztett javaslatát. Ausztria A Nemzetek Szövetsége pénzügyi bizottságának az ausztriai pénzügyi ellenőrzésről szóló s a Tanács elé terjesztendő határozata a következőket mondja: I. Az ellenőrzés befejezéséről a pénzügyi bizottság a következőket javasolja: A pénzügyi bizottság 1925 decemberi ülésezésén Ausztria helyzetének alapos megvizsgálása után a föltételek egész sorát ajánlotta figyelmébe, amelyeknek teljesülniök kell, mielőtt az ellenőrzés megszüntetését véglegesen ajánlhatná. A Tanács 1925 decemberi és 1926 márciusi ülésezései után e feltételek közül csupán még kettőnek kellett teljesülnie: aj Az 1926. évi számadások beterjesztése. Ezeket a számadásokalt Zimmermann népszövetségi biztos jelentése értelmében a föltételeknek megfelelőeknek lehet tekinteni. b) Ausztria általános gazdasági és pénzügyi helyzete tekintetében megállapították, hogy a valuta stabilitása és a költségvetési egyensúly három év óta helyreállott. Zimmermann főbiztos tevékenysége e szerint, tekintet nélkül az 1925. évi december 9-iki határozatra, 1926 június 30-ával bezárandó. II. Ami a kincstári jegyek kibocsátását illeti, a bizottság kedvezően ítéli meg e jegyek kibocsátását, azonban kívánatosnak tartja bizonyos technikai részletkérdésekről még az osztrák kormánnyal megbeszéléseket folytátni. A jelentés fölsorolja azután a kibocsátások föltételeit, így közöttük, hogy a kincstári jegyeknek rövid lejáratúaknak kell lenniök, legfeljebb hetvenöt millió silling erejéig bocsáthatók ki, továbbá módosítani kell a Nemzeti Bank alapszabályait, hogy a kincstári jegyek visszleszámítolását lehetővé tegyék- A kincstári jegyek kibocsátása után az osztrák kormánynak bizonyos ideiglenesen rendelkezésére bocsátott összegeket többé nem volna szabad igénybe venni, így a postatakarékpénztár útján a havi 30 millió kölcsönt, a pénztári kezelés 14.4 milliós tartalékát és a 7.5 milliós műtrágyahitelt- Az osztrák kormánynak a még fennmaradó kölcsönrészletekből 50 millió sillinget a törvény életbelépésének kezdetétől számított hat hónapon belül, vagy pedig a kincstári jegyek első kibocsátása után az adósság egy részének végleges visszafizetésére kell fordítania, még pedig a rendszeres visszafizetésen kívül a Nemzeti Bankhoz kötötten. Hl. A telefonkábelek tekintetében a bizottság jóváhagyta a 27 millió súlingnek a népszövetségi kölcsön 1926-ra eső részéből a nemzetközi íelefonkábelberendezések céljaira történő felhasználását. Mint ismeretes, a Bécsből a magyar határra és Bécsből a svájci határra haladó földalatti telefonvezetékről van szó. E vonalak elkészítésére szükséges 44 millió sillinget az 1927. évi rendes költségvetés kereteibe kell beállítani. Csehország A magyar gazdasági közvéleményt nagy izgalomban tartja a június 13-án megszavazott új cseh vámtarifa, amelynek éle kizáróan Magyarország ellen irányul, s amely úgyszólván lehetetlenné teszi a magyar mezőgazdasági terményeknek Csehországba való további kivitelét. Az új vámtarifa rendelkezéseit, mely súlyos csapást jelent egész Közép-Európa gazdasági életének békés fejlődésére és stabilitására is, egyes cseh politikai körök szintén aggodalommal fogadták, a magyar kormány pedig diplomáciai lépést tett a magyar érdekek védelmére. Tekintve, hogy a cseh ipar helyzete a Monarchia szét darabolása óta súlyos helyzetben van és helyzete ma talán válságosabb mint valaha, az új vámtarifát kétségbeesett sakkhúzásnak kell tekintenünk, amellyel a vezető cseh politikai körök a trianoni és versaillesi békét teremtette természetellenes helyzetből a kivezető útat akarják megtalálni. A magyar gazdasági körök egyelőre békés úton óhajtják megoldani a vitás kérdést, de ha Csehország megmarad mai elhatározása mellett, abban az esetben nem marad egyéb hátra számunkra, minthogy mi is levonjuk összes következéseit annak a helyzetnek, amelybe belekényszeritettek bennünket. Az is természetes, hogy amíg ez a tarifa fennáll, Magyarország és Csehország között nem jöhet létre kereskedelmi szerződés. A Népszövetségi Ligák nagygyűlése A Népszövetségi Ligák idei nagygyűlése június 25-től július 3-ig terjedő időben Londonban, illetve folytatólagosan a Dél-Wales tartományban lévő Aberistevith-ben lesz. A Külügyi Társaság a nagygyűlésen három alelnökével: Pékár Gyulával, Fáikért Alajossal és Eöítevényi Olivérrel képviselteti magát, míg a Délvidéki Otthon mint federációs tag Vermes Béla volt országgyűlési képviselőt küldi ki a nagygyűlésre. KÖZGAZDASÁG A Hangya közgyűlése. A Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet a napokban tartotta XXVII-ik évi rendes közgyűlését. Megelőzően leplezték le a székház előcsarnokában elhelyezett azt a hősi emléktáblát, amelyre 24 hősi halált halt Hangya tisztviselő nevét vésték. A leleplezési ünnepség gróf Zichy Aladár megnyitó szavaival kezdődött, majd Balogh Elemér, a Hangya vezérigazgatója, közölte, hogy az emléktáblát Stróbl Zsigmond készítette. Meskó Pál felolvasta az elesett hősök nevét és hosszabb beszédben méltatta érdemeiket. A közgyűlés gróf Zichy Aladár megnyitó szavai után elfogadta az igazgatóság jelentését az 1925. év üzleteredményéről, továbbá a felügyelőbizottság jelentését. A régi igazgatósági tagokat újból megválasztották. Eszerint újból igazgatósági tagok lettek: gróf Zichy Aladár, Buday Barna, Erney Károly, Gömbös Gyula, dr. Förster Aurél, Láng József, Meskó Pál és Sokorópátkai Szabó István. Ugyancsak megválasztották újból a felügyelő bizottság tagjai közül Kálmán János és Zyzda Albertet. Ezután Dömötör László ügyvezető igazgató javasolta, hogy a rendes üzletrészeket 10 pengőben, az alapítványi üzletrészeket 100 pengőben állapítsák meg. A közgyűlés így határozott. A napirend letárgyalása után Balogh Elemér, a Hangya vezérigazgatója, tartotta meg beszámoló beszédét. MAGYAR KÜLPOLITIKA Felelős szerkesztő: RADISICS ELEMÉR dr. Szerkesztő-bizottság: EÖTTEVÉNYI OLIVÉR dr., HORVÁTH JENŐ dr. és LUTTER JÁNOS dr. Főmunkatárs: BIHARI IMRE Szerkesztőség és kiadóhivatal: MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG BUDAPEST Országház. Telefon: 47—42. Felelős szerkesztő telefonja : József 62—29. Postatakarékpénztári csekkszámla: 25.777. Felelős kiadó; EÖTTEVÉNYI OLIVÉR dr. Az előfizetés ára; Egész évre: 60.000 K Fél évre: 30.000 K A Magyar Külügyi Társaság tagjainak egész évi előfizetés esetén : 50.000 K (4 pengő) Egyes szám ára; 2500 K (20 fillér) Külföldre kétszeres ár Laptulajdonos: MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG DUNÁNTÚL RT. EGYETEMI NYOMDÁJA PÉCS