Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 12. szám - Zárszámadás és költségvetés - Az ügyvezető alelnöki és ügyvezető igazgatói állás egyesítése

A Magyar Külpolitika 6. számú melléklete — 9 — 1926. június 16 társunk az Idegenforgalmi Érdekeltségek Szövetsége is, élén Némethy Károly v. b. t. t.-vel és Tausz doktorral, valamint Bánlaky Gézával, kiknek ez alkalommal is köszönetet mondunk, éppúgy mint Spun István balatoni kormánybiztosnak és Bánó Dezső kormányfőtanácsosnak is. Hazánk idegenforgalma a nyomott gazdasági viszonyok ellenére emelkedő irányzatú. A budapesti székesfővárosi statisztikai hivatal által összeállított hiteles adatok szerint hazánk idegenforgalma a világháború előtt, 1913-ban volt 55.116 fő, 1924-ben pedig az elszakított területről jövő látogatók nélkül, tehát tényleges idegen jött Csonka-Magyarországba 35.451. Ezen idegen látogatók száma 1925-ben 44-434-re emelkedett. Csonka-Magyarország látogatói a tőlünk elszakított területekről jövőkkel együtt 1924-ben volt 179.720 s ez 1925-ben 240.153-ra emelkedettApponyi Albert grófnak a Budapesti Fürdőváros Egyesület alakuló közgyűlésén elhangzott zárószavaival fejezem be jelentésemet: Az orizág általános közgazdasági érdekeinek szempontjából nem kicsiny, de igen nagy áldás Budapest természetes kincseinek felhasználása. Nem lokális érdek ez, nem egyes vállalkozóknak érdeke, nem is egyedül csak ennek a fővárosnak érdeke — ámbár ez nagyot nyomna — de egyenesen országos, nemzeti érdek az, hogy Budapest abba a helyzetbe jusson, hogy visszaadja a nemzetnek a kölcsönt, hogy visszaadja, a mit a nemzettől kapott, hogy Budapest nagyságából emelkedjék ki Magyarországnak feltámadó és újból megerősödött nagysága." Zárszámadás és költségvetés Kliemes Károly gazdasági igazgató jelentése A Magyar Külügyi Társaságnak az 1925. naptári évben 163.245.000 korona kiadás merült fel. Ezek a kiadások javarészben dologiak, mert járandóságokra és munkadíjakra csak 59 és félmilliót, írói és fordítási díjakra 1,935.000 koronát fordítottunk, ellenben hivatali szükségletekre 32,224.000 koronát, postára és táviratokra 13,938.000 koronát, folyóiratunknak, a Külügyi Szemlének előállítására 21,062.000 koronát, egyéb kiadványokra 562.000 koronát, a könyvtár kiegészítésére és folyóiratokra 2,901.000 koronát, külföldi vendégek fogadása alkalmából felmerült költségekre 741.000 koronát, utazási költségekre (a Társaság díszülései vidéken) 10,675.000 koronát, végül egyéb kiadásokra (villamos és fuvarköltség) 19,704.000 koronát. E kiadások fedezésére Társaságunknak sikerült az alábbi összesen 174,000.000 koronára rugó bevételeket elérnie, úgy, hogy a kiadásokkal szemben az év végén 10,000.000 bevételi hátralék maradt. Bevételeink részletezve: önkéntes adományok címén: 83,275.000 korona, alapító és pártoló tagdíjak fejében: 63,016.000 korona, kiadványok eladásából: 17 millió 307.000 korona, egyéb bevétel (visszatérült dologi kiadások) címén pedig: 10,435.000 korona. Pártoló tagdíjak fejében a szóbanforgó évről még 7,250.000 korona hátralék mutatkozik, amelynek beszedése iránt intézkedés fog tétetni. Ami az 1926—27. évi költségvetési évre (1926. július 1-től 1927. június 30-ig) szóló költségvetési javaslatot illeti, társaságunk kiadásaiban a takarékosság legvégső határáig megy ugyan, de széleskörű feladatainak teljesítésében és céljainak elérésében nem alkalmazkodhatik mindenkor és mindenben azokhoz a szűk anyagi határokhoz, amelyeket a rendelkezésére bocsátott, sajnos, nem elégséges anyagi eszközök elébe szabnak. Á költségvetés összeállításánál tehát kénytelenek voltunk nem tisztán az eddig elért bevételeket szem előtt tartani, hanem elsősorban megállapítani azt, hogy intenzív és mindinkább fokozódó működésünk kifejtésénél milyen kiadások fognak felmerülni. Ebben az irányban állítottuk össze költségvetésünket, mely az alábbi tételekből áll: Nevezetesen: Hivatali szükségletekre 2.800 pengő Postára és táviratokra 1.440 ,, A Magyar Külpolitikára, mint a Külügyi Szemle helyébe lépett folyóiratunkra 5.760 ,, Egyéb kiadványokra és a kiadandó Idegenforgalmi Kalauzra 1.600 „ Könwtárra és folyóiratokra 800 ,, Fordítási és írói díjakra 400 ,, Külföldi vendégek fogadásának költségeire 1.600 ,, Utazási költségekre 1.200 ,, Járandóság munka- és szerkesztői díjakra 6.800 ,, és egyéb, előre nem látható kiadásokra 2.000 vagyis összesen 24.400 Ezután a számvizsgáló bizottság jelentette, hogy a Magyar Külügyi Társaság 1925. évi számadásait az eredeti okmányok alapján tételről tételre megvizsgálta, s úgy ezeket, mint a vonatkozó zárszámadást, valamint az 1925. év végén mutatkozó vagyonálladékot feltüntetendő vayonmérleget helyesnek találta. Az ügyvezető alelnöki és ügyvezető igazgatói állás egyesítése Paikert Alajos alelnök előterjesztése A Társaság ügyvezető alelnöki és ügyvezető igazgatói állásának egyesítéséről s ennek Eöttevényi Olivérrel leendő betöltéséről Paikert Alajos alelnök a következő határozati javaslatot terjesztette elő: ,,A Magyar Külügyi Társaság alapszabályainak 22. §-a akként intézkedik, hogy a Társaság ügyvitelének irányítása az ügyvezető alelnök kezében van, azonban az alapszabályok 24. §-a a vezetés leglényegesebb jogkörét az ügyvezető igazgató hatáskörébe útalja. Ennek következtében minthogy a három évre megválasztott ügyvezető alelnök, Paikert Alajos egyébirányú, minden idejét lefoglaló hivatalos munkássága miatt állásáról még 1924-ben lemondott s azóta az ö munkakörét is Eöttevényi Olivér ügyvezető igazgató látta el, az elnöki tanács 1925. évá november hó 14-én Apponyi Albert gróf javaslatára azt az egyhangú határozatot hozta, hogy ,,az ügyvezető alelnöki állást Eöttevényi Olivérrel töltsék be akként, hogy ő úgy az ügyvezető alelnöknek, mint az ügyvezető igazgatónak az alapszabályokban körülirt hatáskörét együttesen végezze, s ez a betöltés legközelebbi közgyűlésnek jóváhagyás végett bejelentendő. Javaslom tehát, hogy cz az elnöki tanácsi határozat a közgyűlés által tudomásul vétetvén, jóváhagyassek és megerősíttessék." A közgyűlés valamennyi javaslatot egyhangúan elfogadta. Az elnöki tanács kiegészítése Az Elnöki tanács választott tagjainak egyharmada, vagyis 22 tanácstag az alapszabályok értelmében kisorsoltatott- Azonkívül a TELnács egy tagjának lemondása és két tagjának elhalálozása következtében megüresedett összesen 25 elnöki tanácstag állás. Erre a következők választattak meg: Bálás Béla dr. nyug. főispán, B-,lás György báró nyug. altábornagy, Ba ogh Elemér, a Hangya vezérigazgatója, báicziházi Búrczy István h. államtitkár, Bársony Oszkár, az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat R. T .vezérigazgatója, Csekonics Iván gróf nyug. követ, Csiszárik János dr. c. püspök, követségi tanácsos, olysói Gabányi János nyug. tárbornok, Gordon Róbert, a Duna-Száva-Adria Vasút vezérigazgatója, bulcsi vitéz Janky Kocsárd lovassági tábornok, a honvédség főparancsnoka, KhuenEéderváry Sándor gróf meghat, miniszter, Krctochwill Károly nyug. altábornagy, Kresz Károly dr., a Tébe igazgatója, Miklós Tibor fökonzul, Papp Antal h. államtitkár, Perényi Zsigmond báró v. b. t. t., nyug. miniszter, Petri Pál dr. államtitkár, Prohászka Ottokár v. b. t. t., megyéspüspök, Rotienbiller Fülöp dr. államtitkár, Ripka Ferenc dr. Budapest polgármestere, Scitovszky Tibor ny. külügyminiszter, a Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatója, Szterényi József báró v. b. t. t., nyug. miniszter Tóth Jenő h államtitkár, Vermes Béla földbirtokos, v. országgyűlési képviselő, Walko Lajos dr. külügyminiszter, Zilahy Dezső, a Székesfővárosi Idegenforgalmi Hivatal igazgatója. Az új tagok választása A Társaság újabb rendes tagjaivá megválasztattak: Ábray Zoltán dr., a m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszék nyug. alelnöke, Bánlaky András, az Idegenforgalmi Érdekeltségek Szövetsége igazgatója, Bielek Aladár dr. nyug. miniszteri tanácsos, Gaál Jenő dr. főrendiházi tag, Gaiduschek Béla, a hellen-magyar keresk. és iparkamara alelnöke, Athén, Gáldy Nándor dr. Máv. főfelügyelő, Hetényi Imre dr. főkapitányhelyettes, Hubay Jenő dr., a m. kir. Zeneművészeti Főiskola főigazgatója, Imre Jó zsef dr. egyetemi orvostanár, Pécs, Nagy Lajos dr. ügyvéd, Orosdy Fülöp báró, Rákosi Jenő főrendiházi tag, Sugár Viktor kormányfőtanácsos, a Mátyástemplom karnagya, Szende Gyula m. kir. kormányfőtanácsos, a Nemzeti Bank statisztikai osztályának igazgatója, Wéninger László dr. m. kir. főhajónagy és Óvári Ferenc, a Balatoni Szövetség ügyvezető alelnöke.