Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 12. szám - Zárszámadás és költségvetés - Az ügyvezető alelnöki és ügyvezető igazgatói állás egyesítése

14 MAGYAR KÜLPOLITIKA 1926. június 16 Nemzetközi parlamenti kereskedelmi konferencia % Londoni teljes ülés E konferencián a magyar Nemzetgyűlés delegációja negyedszer vesz részt (Prága, Bruxelles, Róma. Lendon). Ezidén a résztvevők száma korlátolva lévén, a magyar csoport is csak hat tagot delegált. A delegáció vezetője maga a csoport elnöke, Kállay Tibor v. pénzügyminister volt, tagjai Biró Pál alelnök, Farkas Tibcr, báró Kaas Albert képviselők, Jármay Elemér és Póka-Pivny Béla nem képviselő csoporttagok. A konferencia már tavaly elhatározta, hegy csak kevés tárgyat vesz fel a teljes ülés napirendjére. Ehhez képest a konferencia tárgyai voltak: í. A teke nemzetközi forgalma, 2. a hajózás, 3. a szén, 4. a behozatali és kiviteli tilalmak megszüntetése. Ezek új témák voltak. Már megelőző évek óta folyamatban levő vitatárgyak voltak. 5. A nemzetközi mezegazdasági hitelek, 6. a részvénytársasági jogok egységesítése. A hat témát a hat delegátus megosztotta. A tőke internácionális forgalma fölötti téma elvben arra törekedett a vitával, hogy a tőke exportálását és elhelyezkedését az államok engedélyezzék és támogassák. A vitát élénkké tette a franciák és angolok aggódó felszólalásai a valutájuk stabilitása tárgyában. E vitában Kállay Tibor ismertette a magyar szanálást és a pénzügyi helyzetet. A hajózás kérdése két részből állt: a tengeri hajózás és a beihajózás. Ez utóbbi kérdést a magyar csoport Póka-Pivny Béla javaslatára tétette a konferencia napirendjére tavaly avval a célzattal, hegy a balkáni államok egyoldalú hajózási rendelkezései a művelt nyugat közvéleménye előtt megismertessenek. Kállay elnök és Bíró alelnök hatékony közbelépésére a konferencia elhatározta a tavalyi bruxellesi főtanácsi ülésen, hogy a napirendre tüzí e kérdést. Nagy eredmény az, hogy a kérdés előadója, az angol hajózás egy vezető egyénisége, maga megpecsételte a kritikájával a balkáni eljárást. Jármay Elemér, kitűnő magyar delegátus felszólalásával még csak plasztikusabbá tette a helyzetet. R észlet j avaslatot is tett, melyet elfogadott a konferencia. A szén ügye az ismert angol szénbajjal foglalkozott. A sepcifikusan nyugateurópaí kérdéshez sikeresen szólalt fel Farkas Tibor, aki a szénfogyasztók érdekeit ismertette és egy állandó tanulmányi bizottság kiküldetését javasolta, a mit a konferencia elfogadott. A behozatali és kiviteli tilalmak tárgyalásánál Biró Pál magyar delegátus rámutatott arra, hogy hazánk e tekintetben példaképül szolgálhat, mivel ily tilalmak nálunk már nincsenek. A nemzetközi mezőgazdasági hitelek problémáját Póka-Pivny Béla vitte a konferencia elé. Tavaly is ő veit a kérdés előadója. Tavaly óta állandó bizottság tanulmányozta a kérdést, melynek három tagja volt (Soleri v. olasz minister, Lubienski gróf lengyel szenátor és PókaPivny) . A háromtagú bizottság elérte, hogy a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet és a Nemzetközi Munkahivatal bekapcsolódtak a kérdés tanulmányozásába, melyek elhatározták, hogy egy Mezőgazdasági Hitelközpontot teremtenek A kérdés iránt oly nagy érdeklődés mutatkozeft a londoni konferencián, hogy három új tag kineveINTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ A Magyar Csoport június 9-ikí ülése Az Interparlamentáris Unió Magyar Csoportja folyó évi június hó 9-én Berzeviczy Albert v b. t. t. ny. miniszter elnöklésével ülést tartott a parlamentben. Elnök mindenekelőtt meleg szavakkal emlékezett meg Apponyi Albert grófnak nyolcvanadik születésnapjáról és a Csoport elhatározta, t ogy az ünnepeltet táviratban üdvözli. Az. Unió tanácsa és szakbizottságai augusztusban ülést tartván Genfben, a Csoport elhatározta, hogy erre az ülésre kiküldi a magyar csoportnak a tanácsba kiküldött két tagját, úgyszintén a bizottságokba delegált tagokat és a főtitkárt. A lefegyverzés kérdésében való állásfoglalásunk ismertetésére, mely szerint nem annyira a demilitarizált zónák létesítésére vetjük a fősúlyt, mint arra, hogy véget vessenek a lefegyverzéssel való komolytalan játéknak és megszüntettessék az a vitás állapot hogy a lef egy vérzettek teljesen ki legyenek szolgáltatva a győzőknek, Berzeviczy Albertet kérte fel a bizottság. Az Unió kérdést intézvén a Magyar Csoporthoz, menynyiben látja lehetőnek az európai államokat egymástól elhatároló közgazdasági válaszfalak eltörlézése vált szükségessé. Megválasztották Ricard v. francia földmívelésügyi minístert, báró de Trannoy belga földhítelintézeti elnököt, Dragomirescu jassyi egyetemi tanárt. Pókay-Pivny a vita folyamán fejtegette a kérdés fontosságát a nem mezőgazdasági államok szempontjából. A részvénytársaságok joga, unifikálása ügyében a már nyomtatásban elkészült konvenció tervezetet a konferencia egészében elfcgadta, báró Kaas Albert a felszólalásától emiatt is eltekintett. A konferencia tanácsülésén Kállay Tibcr és Biró Pál képviselték a magyar csoportot. E íőtanácsi ülés elhatározta, hogy az ősszel nem tart főtanácsi ülést. így tárgytalan lett a budapesti meghívás, melyet tavaly elfogadott a konferencia, de a legközelebbi braziliai ülés miatt nem kívánt megtartani. Elesett így magától a csehszlovák delegáció elleninditványa, hegy az ősszel Prágában legyen a főtanácsi ülés. sét, illetve mérséklését, Szterényi József báró mélyreható és a kérdést minden oldaláról megvilágító javaslatot terjesztett a Magyar Csoport elé. Ennek a javaslatnak lényege, hegy a gazdasági válaszfalak csak fokozatosan rombolhatók le, ezért kivétel nélkül mindenütt meg keil szüntetni a gazdasági forgalom kialakulását akadályozó forgalmi kötöttséget, stabilizálni kell a valutaviszonyokat, el kell törölni a különböző rendszerű kiviteli prémiumokat, s ez előfeltételek teljesítése után át kell térni a kötött gazdasági rendszerről a háború előtti kereskedelmi szerződéses rendszerre a kölcsönös legnagyobb kedvezmény elvériek érvényesítésével, minden kovtingentálásí korlátozás megszüntetésével, s egyúttal érvényesítve azt a gazdasági elvet is, hogy a feldolgozásra kerülő nyers anyagok vámmentesek legyenek. Ezeknek az ügyeknek állandó ébrentartására pedig egy állandó nemzetközi bizottság lenne kiküldendő. Biró Pál, Pékár Gyula és Kálmán Gusztáv felszólalása után a bizottság elhatározta, hogy ezt a nagyérdekü javaslatot a közgazdasági bizottságnak előterjeszti és megkérte Szterényi József bárót, hogy a genfi ülésen javaslatát élőszóval előterjessze és megokolja. A kisebbségi kérdésben hosszabb vita után, amelyben részt vettek az elnökön kívül Lukács György, Pékár Gyula, Kaas Albert báró, Kálmán Gusztáv és Siterényi y —