Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 12. szám - A Külügyi Társaság előadó ciklusa

1926. június 16 — 6 — A Magyar Külpolitika 6. számú melléklete 2. történelem, különös tekintettel a legújabb kor történetére, valamint a diplomáciai történelemre, 3. nemzetközi jog, 4. politika. Mellékkollegiumi tárgyak, (szaktárgyak) 1. egyes országok ismertetése, különös tekintettel a bennünket elsősorban érdeklő országokra, s ez országok politikai szervezetére, pártjaira, jelentősebb politikai egyéniségeire, közgazdasági berendezésére, stb., 2. propaganda és sajtó kérdések, 3. kisebbségi jogvédelem, 4. nemzetközi intézmények (Nemzetek Szövetsége, Nemzetközi Munkaügyi Hivatal, Hágai Nemzetközi Bíróság, stb.) 5. a szláv probléma, 6. a Balkán probléma, stb., stb. A két félév ideje lesz: I. félév: okt. 1—december 15. hatvan nap, II. félév: febr. 1—április 15. hatvan nap. Ebből a 120 órából 80 óra fog a főkollégiumokra esni, 40 óra pedig a menékkollegiumokra, vagyis a főkollégiumokban félévenkint 10 órás tanfolyamot véve alapul, hirdethető lesz 8 főkollégium, a szakkollégiumok pedig a szükség szerint 2-4-6-8-10 órásak lehetnek. A Külügyi Társaság a folyó évi február—április hónapokban a Szabad Lyceummal karöltve néhány kísérleti előadást rendezett, amelynek előadói voltak: Bajza József és Horváth Jenő egyetemi tanárok, Ambrózy Gyula kabinetirodái tanácsos, Gömöry-Laiml László külügyminiszteri tanácsos, Pechány Adolf kormánybiztos és Szász Zsombor v. országgyűlési képviselő. A mintaszerű és tartalmas előadásoknak nagy sikerük volt, mindazonáltal a Külügyi Társaság a kísérlet eredményekép arra a meggyőződésre jutott, hogy — a Szabad Lyceumnak különleges, a mienkkel nem mindenben összeegyeztethető céljai lévén — a Külügyi Szeminárium minden más egyesülettől függetlenül szervezendő meg. Éppen ezért megfelelő állandó helyiséget a fővárostól fogunk kérni s e célra elsősorban a centrálisán fekvő városi iskolák fognak tekintetbe jönni. Az előadások teljesen nyilvánosak lesznek. A hallgatók, terv szerint, csekély beíratási díjat fizetnének, úgyszintén kapnának valami index-félét, a tanfolyam befejeztével pedig a tanfolyam sikeres elvégzését igazoló bizonyítványt. Egyetemi hallgatók tandíjmentességben részesülhetnek. Fölmerült a terv, hogy a Külügyi Szeminárium beiktatja tanrendjébe a különböző nyelvek tanítását is. De mivel félő, hogy ez túlságosan kiterjesztené a Szeminárium kereteit és nyelvtanításra különben is lévén már működő intézmények, ettől ezidőszerínt eltekintettünk. A Szeminárium vezetésére s működésének ellenőrzésére a szükséghez képest az adminisztratív teendők ellátására végrehajtó bizottságot szervez a Társaság, amelyben helyet foglalnak a Külügyi Társaság, továbbá a külügyministerium és a kultuszminísterium kiküldött tagjai. A Szeminárium létesítésének tervét a külügyministerium elvben már elfogadta, úgy, hogy remélhetjük, hogy az előzetes tárgyalások a nyár folyamán befejeződnek és semmi akadálya nem lesz a Szeminárium októberben leendő ünnepélyes megnyitásának. 2. Magyar Külpolitika A Külügyi Társaság 1925. december 1-én indította meg a Magyar Külpolitikát hivatalos lapjaként. Célja volt ezzel, hogy egyA Magyar Külügyi Társaság ezidei előadás-ciklusa minden tekintetben meglepő sikerrel zárult, amennyiben az 1925. júniusától 1926. júniusáig terjedő évben — még pedig rendszerint a hétfői és csütörtöki napokon közel negyven, azaz pontosan szólva 38 előadást tartottunk a Társaság budapesti tanácstermében. Előadóink 8 kivételével rendes tagjaink közül kerültek ki, ami pedig a nem tagokat illeti, hármat közülök már az idei év folyamán rendes taggá választottunk, öt pedig külföldi előadó volt, még pedig névszerint: Rauchberg Henrik, Kunz József, Róhrbach Pál, Ruyssen Tivadar és Radziwill Gabriella hercegnő. A május hó végéig megtartott 38 előadás, szakosztályok szerint következőképen oszlott meg: Legtöbb előadást tartott s legintenzívebben működött a külpolitikai és népszövetségi szakosztály, amelynek 23 előadó, illetve vitaestélye volt. Utána következik i a tudományos és művészeti szakosztály 6 előadással, majd a közgazdasági és a nemzetközi-jogi 5—5, s nemzeti kisebbségi 4, a lefegyverzési 3, s az idegenforgalmi szakosztály 2 előadással. A történelmi szakosztályban 1 előadás volt. A részletes, úgy az előadók neveit, mint előadásaik tárgyát feltüntető kimutatást ./• alatt csatolom. Ezeken a rendes, hetenkint kétszer tartott szakosztályi előadó értekezleteken kívül meg kell említenem a Magyar Külügyi Társaságnak a Szabad Egyetem keretén belül tartott előadáscíklusait, amelyeken heti másfél órában az előadók aktuális történelmi, politikai, s nemzetközi jogi problémákat fejtegettek. így a f. évi február havi ciklusban Horváth Jenő: ,,A Modern Balkán"-ról, Bajza József Jugoszláviáról, Pechány Adolf pedig Csehszlovákiáról beszélt. A márciusi ciklus előadói Szász Zsombor „Románia', Ambrózy Gyula, „Tájékoztatás a nemzetközi jogi ismeretekben", Gömöry-Laiml László pedig „Fejefelől állandó összeköttetést létesítsen vidéki tagjaival, s ezzel szorosabbá fűzze a tagjaival való kapcsolatot, másfelől eszközt látott benne, hogy egyik fő programpontját, a külügyi ismereteknek népszerűsítését megvalósíthassa. Ennek megfelelően a lap elsősorban a könnyed stílusban megírt, tehát a laikus közönség által élvezhető tájékoztató cikkekre vetette a fősúlyt. Hogy a tudományosabb jellegű dolgozatoknak is helyet adhasson, mellékletet létesített, maximum fél ív terjedelemben. A lapot a pécsi Dunántúl nyomda r. t. nyomja teljes elismerésünket kiérdemelve és ugyanő küldi szét a példányokat is. A lapot 1000 példányban nyomatjuk. Előfizetőinknek száma Budapesten 506 vidéken 184 külföldi 44 Ált. Beszer. 100 egyéb 166 összesen 1000 A Külügyi Társaság programjába vette, hogy a jövő ősztől kezdődően céltudatos, intenzív propagandát fejt ki a lap terjesztése érdekében. zetek a diplomácia történetéből" címen tartották meg 4—4 egyenként másfélórás előadásaikat. Mindezek az előadóink Társaságunk választott, rendes tagjai sorából kerültek ki. Ezeket az előadásokat a tanulni és művelődni vágyó közönség mind február, mind március havában szép számban látogatták. Ami yiszont fentebb említett szakosztályi előadásaink publicitását illeti, közönségünk minden alkalommal minimum 30— 40 főből állott, de voltak olyan előadásaink is, melyeknél a Budapesten székelő idegen követségek kiküldötteivel, a külügyminisztérium és sajtó képviselőivel együtt hallgató-közönségünk száma jóval 100-on felül volt. Ezt a mai viszonyok között határozottan nagy látogatottságot a közönség érdeklődésén kívül a saját megértő támogatásának is köszönhetjük, amely előadásainkról főkép a Magyar Országos Tudósító szíves közvetítésével különösen a Pester Lloydban, a Budapesti Hírlapban, a Pesti Hírlapban, a Nemzeti Újságban stb. kimerítő beszámolókat, ismertetéseket közölt. Fogadják ezért meleg köszönetünket. Minden reményünk megvan rá, hogy a jövő évadban néhány külföldi lapokban is módunkban lesz nevezetesebb előadásainkról beszámolót közzétenni. A Társaság különben maga is mindig azon volt, hogy gyakorta igen értékes fejtegetések, amelyek előadásainkon elhangzottak, nyomtatásban is megjelenjenek s e részben, Társaságunk hivatalos folyóirata, a Magyar Külpolitika, erre maga is alkalmat adott. De a jövőre nézve e tekintetben is minden erőnkkel oda fogunk hatni, hogy minden előadónknak legalább azzal honorálhassuk fáradságát, hogy az előadásukat kinyomassuk. Nem volna teljes a beszámolóm, ha rendes felolvasó üléseinken kívül a vidéki gyűléseket, illetve felolvasásokat is meg nem említeném. A legutóbbi közgyűlés óta ilyen négy volt, és pedig az első 1925. október 18-án Nyíregyházán, a második 1925. december 19-én Hajdúszoboszlón, a harmadik 1926. február 28-án Veszprémben, a negyedik pedig 1926. április 18-án Egerben. Mind a négy a legünnepélyesebb formák között, az illető városok intelligenciájának nagy érdeklődése mellett, a teljes erkölcsi és anyagi siker jegyében folyt le. A nyíregyházi ülés előadói BerA Külügyi Társaság előadó ciklusa Techert Margit titkár jelentése