Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 12. szám - Beszámoló a Magyar Népszövetségi Egyesületek Szövetségének ezévi működéséről

A Magyar Külpolitika 6. számú melléklete _ 7 _ 1926. június 16 zeviczy Albert társelnök, Praznovszky Iván és Eöttevényi Olivér, a Hajdúszoboszlóié Lukács György alelnök, Boér Elek és Eöttevényi Olivér voltak, a veszprémié Pékár Gyula, Eöttevényi Olivér és Horváth Jenő, az egrié pedig Berzeviczy Albert, Eöttevényi Olivér és Ambrózy Gyula voltak, kik mindnyájan különféle külpolitikai thémákról tartottak a jelenvolt nagyszámú közönség által élénk figyelemmel kísért előadásokat. Ezek azok a tények és eredmények, amelyekkel a Magyar Külügyi Tái=aság ezidei előadásciklusáról beszámolhatok és tisztelettel kérem jelentésem tudomásul vételét. Beszámoló a Magyar Népszövetségi Egyesületek Szövetségének ezévi működéséről Szakáts Kálmán titkár jelentése A Magyar Külügyi Társaság megalakulása idején kettős célt tűzött ki maga elé, amely francia címében kifejezésre is jut. Először a Külügyi Társaság a magyarországi közvéleménynek külpolitikai állásfoglalását hivatott kialakítani; a második tevékenysége a Külügyi Társaságnak kettéoszlik: 1. propaganda a Népszövetség mellett az ország határain belül; 2. Magyarország sérelmeinek feltárása a külföldi közvélemény előtt, szorosabb értelemben a Népszövetségi Ligák Unióján keresztül a Nemzetek Szövetsége előtt. Ezen második cél érdekében még öt egyesület alakult Magyarországon, amelynek egyesülése az u. n Magyarországi Népszövetségi Egyesületek Szövetsége, melynek tagjai: Magyar Külügyi Társaság, Délvidéki Otthon, Felvidéki Egyesületek Szövetsége, Magyar-Székely Egyesület), Magyar Békeegyesület, Magyar Főiskolai Hallgatók Népszövetségi Egyesülete. A Magyar Foederatio ez évi működése főként a kisebbségi sérelmek orvoslására vonatkozó eljárás reformálására irányult. A kisebbségi eljárásra eddig két javaslat állott az Unió előtt: az u. n. Projet de la procédure de lege lata és a Projet de la procédure de lege ferenda. Az előbbinek lényege az, hogy kisebbségi petíciót a Népszövetség Tanácsa csak az esetben köteles magáévá tenni, ha a Tanács valamely tagja a petíciót a Tanácsban tárgyaltatni kívánja. A de lege ferenda lényege ezzel szemben az, hogy a petíció beadhatásának joga, az actorátus terjesztessék ki az összes kisebbségi korporációkra. E két javaslat közül az utóbbi a magyar álláspont képviselője, a melynek több javaslatban adott formát Magyary Géza egyetemi ny. r. tanár. A Népszövetségi Foederatio ez évi működése arra irányult, hogy a magyar javaslatokat az Unió kisebbségi albizottságában elfogadtatva, az Assemblée elé juthasson • A Magyar Foederatio a Külügyi Társaság mult évi közgyűlése óta résztvett az Unió 1925. évi varsói közgyűlésén, ahol a Foederatiot Pékár Gyula, Lukács György, Eöttevényi Olivér, Paikert Alajos, Vermes Béla, Póka-Pivny Béla és Kirchknopf Ernő, valamint Honti Ferenc főtitkár képviselték. Továbbá az Uniónak 1925. évi Lausanneban október 26-tól 29-ig tartott bizottsági ülésén, ahol Pékár Gyula alelnök és Honti Ferenc főtitkár voltak a magyar delegáció tagjai. A lausannei kisebbségi albizottsági ülésre öt javaslat terjesztetett be a kisebbségi eljárásra vonatkozólag: 1. Magyary-féle de lege ferenda; 2. Rauchberg-Kunz-Brabec-féle de lege íata; 3. Medingerféle de lege lata; 3. Napier-féle de lege ferenda; 5. Voeu-tervezet. A bizottság a Rauchber-KunzBrabec-féle de lege lata-t fogadta el, de annak átmeneti jelentőségát Pékár Gyula meggyőző okfejtése által felismerve, határozatilag kimondta, miszerint a de lege ferenda javaslatot, az 1926-dik évi Assembléet megelőző kisebbségi albizottségi ülésen napirendre tűzi. Ennek az ülésnek Drezdában kellett volna lefolynia, azonban a német Unió elutasító magatartása következtében az 1926-dik évi Assemblét és az előtte tartandó bizottsági üléseket, amelyen a de lege ferenda tárgyalás alá kerül, Londonban fogják megtartani, f- hó 25-től július hó 3-áig bezárólag. A de lege ferenda javaslat, amely Londonban napirendre kerül, a Magyary—Rauchberg-féle javaslat, amelyet úgy a csehszlovákiai német, mint az osztrák foederáció elfogadott s a német birodalmi foederáció is előreláthatólag magáévá tesz. A javaslat rapporteurja Overbeke bruxellesí egyetemi tanár lesz. Az egységes de lege ferenda — a MagyaryRauchberg-féle tervezet — a magyar, cseh-szlovákiai, német, osztrák és — előreláthatóan — a német birodalmi Liga képviselőivel, nevezetesen Rauchberg professzorral, dr. Kunzzal és Junghaannal folytatott cooperáció által valósult meg, amely részben az illetők budapesti meghívásának, részben Eöttevényi Olivér ügyvezető alelnök sikeres és nagy tapintattal folytatott berlini, prágai és bécsi tanácskozásainak eredménye. Az a körülmény, hogy a magyar tervezetet — némi módosítással — az említett ligák is magukévá tették, a javaslat elfogadásának esélyeit nagyban előmozdították. A magyar Foederáció képviseltette magát az 1926. március 5—8. napján Genfben tartott Unió üléseken, ahol a magyar Foederáció képviseletével Lukács György alelnököt, továbbá Póka-Pivny Béla dr. igazgatót és Honti Ferenc titkárt bízta meg. A genfi tanácskozások a bureau, a gazdasági és kisebbségi bizottság keretében folyt le. A magyar delegációnak legsúlyosabb feladata ez alkalommal a francia foederáció ama javaslata keresztülvitelének meghiúsítása volt, hogy az Unió szólítsa fel az összes foederációkat kormányaiknál oly értelmű közbenjárásra, hogy a magyarországi frankhamisítás ügyét a hivatalos Nemzetek Szövetsége elé terjesszék, A magyar foederáció Apponyi Albert gróf elnök aláírásával tiltakozását jegyzékben jelentette be az Uniónak, kimutatva, hogy a francia foederációnak semmiféle jogi alapja nincs arra, hogy ennek az odiozus ügynek nemzetközi bíróság elé való utalását szorgalmazza- E tiltakozó jegyzék hatása alatt, továbbá a magyar delegáció erélyes állásfoglalása következtében az Unió genfi ülése kimondta ez ügyben való illetéktelenségét, egyúttal elutasította azokat a javaslatokat is, amelyeket a magyar köztársasági párt, valamint a baranyai emigránsok nyújtottak be az Unió titkárságához a frankhamisításnak nemzetközi deliktummá való deklarálása és nemzetközi bíróság előtt leendő tárgyalása végett. Ez évi április 9. és 10-én Bruxellesben volt az Unió közgazdasági albizottságának ülése, amelyen a Magyar Foederációt Török Kornél th főkonzul képviselte. Június 25-étől július 3-ig lesz az Unió ez évi közgyűlése Londonban, amelyen a Magyar Foederáció képviseletével Pékár Gyulát, Paikert Alajost és Eöttevényi Olivért bízta meg. Június 25-dikén lesz á kisebbségi albizottságban a magyar álláspontot képviselő de lege ferenda procedúra javaslat tárgyalása amely ha elfogadásra talál, akkor esetleg közvetlenül az Assemblée elé terjesztetik. Az Assemblée előtt két javaslat fog állani: a de lege lata minimai programim és a de lege ferenda a jog és igazságosság eszményének megfelelő javaslat. Itt fcg eldőlni, hogy a nemzeti kisebbségek sérelmeinek orvoslásában a jog és igazság statikája vagy a politika és hatalmi erő fog-e győzni.