Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 12. szám - A Magyar Egyetemközi Iroda működése - Külügyi Szeminárium szervezése

A Magyar Külpolitika 6. számú melléklete — 5 ­1926. június 16 évben közel 3000-re emelkedett, ami szintén azt mutatja, hogy Tár­saságunk munkássága állandó fejlő­désben van. Taglétszámunkra vonatkozólag jelenthetem, hogy van: 10 tiszteleti, 526 rendes, 48 alapító és 287 pár­toló tagunk. Ezen a téren is fejlő­dés állapítható meg, de különösen pártoló tagjaink sorában nagyon kívánatos volna a közönségnek az eddig tapasztaltnál sokkal nagyobb mértékben leendő támogatása, a melyre nézve ez alkalommal a következő pozitív javaslatot te­szem: Pártoló tagjaink 5 aranykoronát, vagyis 85.000 koronát fizetnek évi tagdíj gyanánt. Ugyanők folyóira­tunkat, a havonta kétszer megje­lenő Magyar Külpolitikát évi 50.000 korona kedvezményes áron kapják. Minthogy a tagsági jelent­kezésnél az a körülmény, hogy a tagdíjak és a nevezett folyóirat előfizetési díját külön-külön hajt­juk be, állandóan zavarokra vezet, azt proponálom, hogy anélkül, hogy az alapszabályok vonatkozó sza­kaszának megváltoztatását kellene kérni, minden pártoló tag tagdíj és nevezett folyóiratunk előfizetési díja fejében évente kereken 10 pengőt fizessen. Nem akarom azonban a tekinte­tes Közgyűlés figyelmét igénybe venni, hiszen nem az volt a célom, hogy mindent a maga részleteiben beszéljek meg, csupán nagy voná­sokban kívántam rámutatni Társa­ságunk munkásságainak tényleges eredményeire és a. szükségeseknek vélt reformokra- Kedves köteles­séget teljesítünk továbbá, amikor köszönetet mondunk a sajtónak is, a lefolyt évben szintén tapasztalt megértő támogatásáért, különösen pedig a Magyar Országos Tudósító kőnyomatosnak, Társaságunk ügyeit felkaroló segítségéért. Bár óhajtan­dó, hegy ezen a téren is a nyilvá­nosság megnyerése minél szélesebb méretekben sikerüljön nekünk, mé­gis lehetetlen a már elért ered­mények feletti igaz elismerésünket megtagadni azoktól a sajtó-orgánu­moktól, amelyek erre méltán rá­szolgáltak. Tekintetes Közgyűlés! Három évre választott tisztikarunk és el­nöki tanácsunk a mai közgyűléssel munkásságának második esztende­jét fejezte be. Én csak azt kérhe­tem itt, ebben a pillanatban, hogy az az érdeklődés, az a szeretet, az a megértés, amely munkánkat ed­dig kísérte, a jövőben se lankad­jon, s amidőn szavaimat befejezem, legyen az a meleg köszönet szava elnökünk, elnökhelyettesünk, s az elnökség minden tagja, továbbá az én szűkebb munkatársaim, a Kül­ügyi Társaság központi, állandó tisztikara iránt, amely mindenkor a nagy cél iránt való lelkesedéssel, a tisztikar pedig a személyemet A Magyar Egyetemközi Iroda (Bureau Interuniversítaire de Hon­grie) az 1925—26. tanév kezdetén a Magyar Külügyi Társaság kereté­ben, de annak önálló szerveként alakult meg. Az iroda ügyeit tech­nikailag a Társaság intézi, de szer­ves kapcsolatban áll a Magyar Tu­dományos Akadémiával kapcsolat­ban működő Értelmi Együttműkö­dés Magyar Nemzeti Bizottságával, mely Berzeviczy Albert v. b. t- t., ny. miniszter úrnak, mint a Magyar Tudományos Akadémia elnökének elnöklete alatt működik. Az iroda élén Horváth Jenő dr., egyetemi rendkívüli tanár, a Ma­gyar Külügyi Társaság igazga­tója áll. Az iroda első sorban az illetékes és rokon szervekkel vette fel a kap­csolatot, és ezzel kapcsolatban ked­vező fogadtatásra talált a Nemzetek Szövetségének vonatkozó szervei­nél, a francia, hollandi, belga és angol társhivataloknál, a magyar egyetemeknél. Az iroda az 1925—26. tanév fo­lyamán a következő munkálatokat végezte: 1. A Dotation Carnegie felhívására ösz­s^eállítást készített a magyar tankönyvek töiténelmi anyagáról a háború alatt és a háború után. A jelentés az illetékes körök gondos átvizsgálása után magyar nyelven meg­jelent a Magyar Paedagógia 1926-dikí év­folyamában; francia kiadását a Dotation Carnegie vállalta el. 2. Összeállított az iroda egy francia nyelvű jelentést a technikai és alkalma­zott tudományokkal foglalkozó magyar egyetemek és főiskolák 1925—26. tanévi állapotáról. A jelentés a Nemzetközi Értelmi Együttműködés párisi intézetének hivata­los lapjában egész terjedelmében meg­Figyelemmel arra a tényre, hogy a külpolitikával összefüggő isme­reteket az érdeklődők ma rend­szeresen sem a középiskolákban, sem az egyetemeken nem sajátít­hatják el, a Külügyi Társaság el­határozta, hogy a külügyminiszter­riummal és a kultuszminisztérium­mal egyetértően Külügyi Sze­mináriumot létesít, amely lehetővé tenné, hegy az érdeklődő nagy­közönség és a tanuló ifjúság a kül­politikával összefüggő tudományo­megtisztelő ragaszkodással szolgál­ta kitűnő programunkat. Tisztelettel kérem, ezen évi je­lentésem tudomásul vételét és az abban tett konkrét javaslatok elfo­gadását. jelent (Société des Nations. Bulletins de l'Institut International de Coopération Intellectuelle. Bulletin des Relations Uni­versitaires. III. évfolyam. Páris 1926. 114—16. 1.). 3. Szorgalmazta az iroda az első buda­pesti nyári egyetemi tanfolyam megszir­vezését, amely a Budapesti Pázmány Pé­ter tudományegyelem keretében 1926. augusztus és szeptember hónapokban meg fog tarttatni és a vonatkozó tájékoztató már külföldre küldetett. 4. A Magyar Külügyi Társaság hiva­talos lapjában, a Magyar Külpolitikában az iroda 1926. januártól kezdödöleg .ha­\ónként rendszeres tájékoztatást adott le a nemzetközi egyetemközi mozgalmak­ról. Eddig hat ilyen tájékoztató cikk látott napvilágot. 5. Az iroda jelenleg egy magyar egye­temi útmutató összeállításán dolgozik, melyet 1926. őszén magyar és francia nyelven óhajt közzétenni. 6. Az iroda szétküldötte a magyar egye­temeknek és főiskoláknak az olasz egye­temközi hivatal felhívását az 1926. évi olaszországi nyári egyetemi tanfolyamok­ról. 7. A Nemzetek Szövetsége párisi inté­r zetének igazgatója, Luchaire Achilles, az egyetemközi irodák igazgatóit 1926. július 7-ére Párísba hívta meg, amelyen az iioda vezetője, Horváth Jenő igazgató fog résztvenni. 8. Az iroda költségeinek fedezésére a Magyar Tudományos Akadémiával kap­csolatban működő Nemzeti Bizottság 1925. évi november 27-én 2,500.000 koronát utalt át a Magyar Külügyi Társaság folyószámlájára. Az iroda kiadásai az 1925—26. költségvetési évben 4,762.700 koronát tettek ki, amely összeg csekély voltát az okolja meg, hogy az iroda személyi tiszteletdíjakat nem ad, csupán dologi kiadásai vannak. Eddig tehát a Magyar Külügyi Társaság az irodának az egyetemközi munka zavartalan biztosí­tása végett 2,262.700 korona hitelt folyó­sított. A Társaság 1926. január 28-án a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter úrtól egy 17,930.000 korona előirányzattal dol­gozó költségvetés engedélyezését kérte és annak elintézéséig a Társaság hitelét kénytelen igénybe venni. kat és ismereteket módszeresen megszerezhesse. A Külügyi Szeminárium, tervünk szerint, megszervezésében intézmé­nyes alakra fog helyeztetni, vagyis a két félévre megosztott program­ját minden évben megismétli. A pregramm meg fog cszlar.i fökollegiumi és mellékkcilegiumi tárgykörökre. Fökollegiumi tárgyak: 1. földrajz, (politikai és közgazdasági), A Magyar Egyetemközi Iroda működése Horváth Jenő dr. igazgató jelentése Külügyi Szeminárium szervezése Radisics Elemér dr. igazgató jelentése

Next

/
Thumbnails
Contents