Magyar külpolitika, 1926 (7. évfolyam, 1-23. szám)

1926 / 12. szám - A Magyar Külügyi Társaság Vl-ik évi közgyűlése. 1926 június hó 11-én - Egy év eredménye - új tervek

1926. június 16 - 4 ­A Magyar Külpolitika 6. számú melléklete Társaságunk keretében rendezett előadásokon kívül a Budapesti Sza­bad Egyetemen két ciklust is ren­deztünk, amelyek a folyó évi feb­ruár és március hónapokban foly­tak le, s amelyekben rendes tag­jaink sorából vett előadók tájékoz­tatták a tanulni vágyó publikumot. Ezt az intézményt a jövőben sokkal szilárdabban óhajtjuk kiépíteni, a mennyiben megtörténtek már a lé­pések arra vonatkozólag, hogy már ez év őszén a mi közreműködésünk­kel és külügyi kormányunk jóváha­gyó támogatásával külügyi tovább­képző tanfolyam állítassák fel, az­zal a céllal, hogy minden tekintet­ben külpolitikai nevelést nyerni óhajtó egyének ezen az egyetemi előadások jellegével bíró, de sza­bad egyetemi szervezettel bíró tan­folyamon 6 hónapos kurzusban tel­jes kiképzést nyerjenek. Ezt az eszmét régebben Paikert Alajos és Horváth Jenő tagtársaink részben már realizálni tudták, most pedig Radisics Elemér igazgatótársam részletes tervezete alapján az esz­me a közvetlen megvalósulás küszö­bén áll, amelynek bekövetkezése esetén munkásságunk egy igen je­lentős tevékenységgel fog kibővülni. Programunk kiszélesítése terén legyen szabad még két eszmét bölcs megfontolásukba ajánlani. Külföldi öszeköttetéseink fejlesz­tése és különösen kinn élő hazánk­fiainak, valamint a nemzetünk iránt érdeklődéssel viselkedő külföldiek­nek munkánkban leendő bekapcso­lása végett egy oly javaslat szíves elfogadását is proponálom, amely nézetem szerint alkalmasnak Ígér­kezik külföldi propagandánk minéí intenzívebb tevékenységére. Arró' van szó, hogy a külföldön élő, említett egyének közül az arra al­kalmasoknak mutatkozókat levele­ző tagjainkul válasszuk meg. Alap­szabályaink ugyan azt mondják, hogy nem magyar állampolgárokat — amint ez általában jogszabály — csupán a belügyminiszter jóváha­gyásával lehet tagjaink sorába fel­venni, de a felvetett gondolat rea­lizálásánál egyrészt a kifejtettek szerint külföldön élő magyar ál­lampolgárokról lesz szó, másrészt pedig a levelező tagsági megbízás egyelőre nem kifejezetten taggá történő felvétel, hanem "levelezői (korrespondens) tisztségnek a vál­lalása útján történhetnék, amely egyelőre alapszabályaink megvál­toztatását nem tenné szükségessé. Várjuk meg — amennyiben ezt a javaslatomat el méltóztatik fogadni — az e téren a legközelebbi hóna­pokban szerzendő tapasztalatainkat és akkor majd mód kínálkozik en­nek az újításnak alapszabályszerű bevezetésére is. Most az eszme el­fogadásán kívül csak arra kérnék felhatalmazást, hogy igazgatósá­gunk esetről-esetre ilyen levelező­ket megbízhasson. Ugyancsak Magyarországnak a külföldi kapcsolatai érdekében egy másik eszme realizálása is előnyös­nek ígérkezik. Társaságunk majd­nem minden egyes tagjának vannak ugyanis külföldi ismerősei, akik több-kevesebb érdeklődést tanúsí­tanak a mi ügyeink iránt. Vannak ezek közt politikusok, diplomaták, újságírók, a tudományos és művé­szeti élet képviselői, akik adott esetben szolgálatot tehetnének ne­künk. Azt javaslom tehát, bogv intéztessék körlevél, a tagjainkhoz, melyben felkérjük őket, hogy kö­zöljék velünk az ő külföldi baráta­iknak és jó ismerőseiknek nevét, polgári állását és lakhelyét. Ebből mi összeállíthatjuk majd az idegen állambeli magyarbarátoknak a jegyzékét, ami az idők folyamán igen értékes lehet reánk nézve. Ter­mészetes, hogy az adandó felvilágo­sítások alapján az illető külföldiek­hez intézendő megkereséseink hi­vatkozni fognak arra, hogy az ő szíves bekapcsolódásukat ki aján­lotta nekünk? Ugyancsak beszámolónkhoz tarto­zik annak a bejelentése is, hogy legutóbbi közgyűlésünk óta Társa­ságunk két új szakosztályt alakí­tott és pedig tavaly nyáron az ide­genforgalmit, melynek ügyvezető elnökévé engem választottak meg s melynek eddigi tevékenységéről a szakosztály előadó-titkára külön jelentésben fog beszámolni. A má­sik szakosztályt a Népszövetségi Ligák Uniójának az óhajára rövid­del ezelőtt alakítottuk meg. Ez a Munkaügyi Szakosztály, melynek a rendeltetése az, hogy a Genfben székelő s közgazdasági szempont­ból nagy jelentőségű Nemzetközi Munkaügyi Hivatal tevékenységét a maga szakszerű javaslataival tá­mogassa. Ennek elnökévé elnöki ta­nácsunk régi'tagját, Földes Béla Őexcellenciáját választották ínég. Szakosztályaink száma ily módon 8-ra szaporodott. Meg kell jegyez­nem, hogy a szakosztály megalakí­tása Póka-Pívny Béla indítványára történt. Jelentem továbbá, hogy a lefolyt évben, külügyi kormányunk óhajá­ra, vállaltuk a Londonban székelő, de a világ legtöbb művelt államá­ban fiókokkal rendelkező PEN­CLUB (vagyis a Költők és írók Társasága) magyarországi fiókjá­nak a megalakítását. Ez a nagyje­lentőségű nemzetközi irodalmi tes­tület a Külügyi Társaság által kez­deményezett és számos megbeszé­lés során kifej lődött mozgalom vég­eredményeképen — melyben Ber­zeviczy Albert elnökhelyettes úr az elnöki, én pedig az előadói tisztet végeztem — az idei év tavaszán tényleg meg is alakult és Rákosi Jenőt választotta meg elnökévé. Ez­zel a Külügyi Társaság közvetlen tevékenysége ennek a mozgalomnak a terén be is fejeződött, azonban maga a Club magyarországi fiókjá­nak megalakítása, mint speciálisan olyan tevékenységi kör, amely Tár­saságunk programjába vág, feltét­len megemlítést érdemel. Társaságunk belső életének a megrajzolásánál meleg kegyelettel emlékezünk meg elnöki tanácsunk két tagjának az elmúlt egyesületi esztendő alatt történt elhunytáról Az egyik Tőry Gusztáv, a m. kir, Curia nyug. elnöke volt, aki elnöki tanácsunk egyik legbuzgóbb tagja­ként érdemelte ki mindnyájunk őszinte tiszteletét, a másikat pedig alig néhány héttel ezelőtt vesztet­tük el gróf Szécsén Miklós nyug. nagykövet személyében, aki, ha erre itt tartózkodása engedte, min­dig készséggel vett részt és nagy­értékű tapasztalataival támogatta elnöki tanácsunk munkásságát. In­dítványozom, hogy mindkét jele­sünk emlékét jegyzőkönyvünkben örökítsük meg. Legyen szabad végül néhány, a belső adminisztrációra vonatkozó adatról megemlékeznem Ennek je­lentős mozzanata veit az, hogy a lefolyt évben megalkottuk részletes ügyrendünket. Ez nagy munka volt, mert az évek során, tapasztaltak fe1­basználár.ával kellett nemcsak az egész Társaság belső ügykezelését, hanem egyúttal minden szakosztály és bizottság, valamint különösen minden tisztviselő munkakörét is precízen körülírni és ezt sikerült is egy 37 paragrafusból álló részletes munkálatban, melyet elnöki taná­csunk a folyó év tavaszán elfogadott és jogerőre emelt. Ami a tisztkarunkat illeti, itt a mult évhez képest változás annyi­ban állott be, hogy tavaly ősszel Szakáts Kálmán bölcsészeti dok­tor, aki egyúttal jogi tanulmányokat, is folytat, társaságunk szolgálatába lépett és elnökünktől titkári kine­vezést nyervén, azóta állandó munkatársunk és úgy buzgalmával, mint munkakörünkben tanúsított elmélyedésével elismerésünket vív­ta ki. Továbbá a kezelőszemélyzet sorából Szécsi Jenőné kivált, el­lenben Patísti Irént gépírónőnek szerződtettük. Ügyforgalmunk a múlthoz képest ismét növekedett, úgy, hogy az elő­ző esztendőnek kereken 2000 ügyszámból álló forgalma ebben az

Next

/
Thumbnails
Contents